Belföld

Újabb vállalásokat követelhet az Európai Bizottság hazánktól?

Egy új, az Európai Bizottság által közzétett állásfoglalásban már 22 milliárd euró lehetséges befagyasztásáról van szó

Egy új, az Európai Bizottság által közzétett állásfoglalásban már 22 milliárd euró lehetséges befagyasztásáról van szó a korábbi 6,3 milliárd euró helyett – írta meg az index.hu. A portált megkereste a cikk megjelenése után Stefan De Keersmaecker, az Európai Bizottság (EB) szóvivője, aki hangsúlyozta, befagyasztásról nincs szó, azonban nyilatkozata alapján más a kormány és más a Európai Bizottság álláspontja a feltételekről.

Újabb vállalásokat követelhet az Európai Bizottság hazánktól?
Az Európai Bizottság könnyen lehet, hogy újabb feltételekkel áll elő
Fotó: MH

Nemrég állt ki a sajtó elé Navracsics Tibor területfejlesztésért és uniós források felhasználásáért felelős tárca nélküli miniszter, aki közölte, sikerült megállapodni az Európai Bizottsággal, és partnerségi megállapodást írtunk alá. Ennek értelmében a miniszter tájékoztatása szerint minden akadály elhárul az európai uniós források megérkezése elől.

Az EB azonban nem sokkal Navracsics bejelentése után újabb állásfoglalást tett közzé, ami szerint Magyarország a 2021 és 2027 közti uniós költségvetés teljes kohéziós alapját, 22 milliárd eurót (körülbelül 8800 milliárd forintot) elbukhat, ha nem teljesít bizonyos feltételeket.

Az Index ennek kapcsán kiemelte, az EB először ennek az összegnek a töredékét, 7,5 milliárd eurót fagyasztott be, amit később 6,3 milliárdra mérsékeltek. A Reuters információi szerit Magyarország az új állásfoglalás értelmében akár mind a 22 milliárd eurót elveszítheti, ha nem teljesít 17 feltételt, amelyekről még ősszel állapodott meg az EB és Magyarország.

A bizottság egyik problémája a gyermekvédelmi törvény lehet, erre enged következtetni Elisa Ferreira, a kohézióért és reformokért felelős uniós biztos a nyilatkozata, aki úgy fogalmazott:

„Az Európai Bizottság úgy véli, hogy az [európai uniós] alapjogi chartára vonatkozó horizontális feljogosító feltétel még nem teljesült. Ez azt jelenti, hogy a bizottság nem tudja jóváhagyni a magyarországi költéseket. Folytatjuk a munkát a magyar hatóságokkal annak érdekében, hogy megoldjuk a helyzetet.”

A horizontális feljogosító feltételek olyan előfeltételek, amelyek mindenképpen meg kell felelniük a tagországoknak. A bizottság egyúttal közölte, hogy Magyarországon milyen területeken vannak hiányosságok, ezek közt említették a 2021-es gyermekvédelmi törvényt is.

Stefan De Keersmaecker, az Európai Bizottság szóvivője az Index cikkének megjelenése után megkereste a portált, és hangsúlyozta, nincs szó befagyasztásról, valamint felhívta a figyelmet, hogy a fenti pénzek tekintetében jogállamisági feltételekről van szó, míg amire Elisa Ferreira utalt, az úgynevezett horizontális feltételek egy egészen más kategóriát képez.

A fenti jogállamisági feltételek közé tartozik a bíróságok függetlensége, aminek kapcsán már több vállalást is tett a magyar kormány. Stefan De Keersmaecker azt megerősítette, hogy a gyermekvédelmi törvény a problémás területek közé tartozik, valamint hozzátette, az ezeken a területeken látható problémák „konkrétan és közvetlenül” befolyásolhatják, hogy Magyarország teljesíti-e a kohéziós program célkitűzéseit.

„A programok említett területein Magyarország jelenleg nem teljesíti az EU alapjogi chartájához köthető horizontális feljogosító feltételeket” – utalt a szóvivő többek között a gyermekvédelmi törvényre, valamint a menekültjog területére.

Az Index megkereste a Területfejlesztési Minisztériumot is az ügyben, a tárca válaszában úgy fogalmazott: „A kohéziós források egészét egyetlen feltétel érinti horizontális feltételként. Az az igazságügyi mérföldkövek teljesítése. Ebben azonban már Magyarország tételesen megállapodott a bizottsággal, és 2023. március 31-ig vállalta annak teljesítését.”

A minisztérium egy ponton azonban látszólag ellentmondásba kerül az EB szóvivőjével, hiszen közleményükben azt írják: „A többi csak vertikális feltétel, ami az operatív programoknak csak a kisebbik részét érinti.” A portál azonban hangsúlyozza Stefan De Keersmaecker válaszlevelében a gyermekvédelmi népszavazás kapcsán is, szó szerint horizontális feltételről ír. A két feltétel között óriási különbség van, hiszen a horizontális feltétel szigorú előfeltételnek tekinthető, míg a vertikális sokkal inkább utólagos, technikai jellegű.

A minisztérium ugyanakkor közleményében hangsúlyozta, reménykednek a pénzek érkezésében, hiszen eddig minden feltételt teljesítettek. Az aláírt megállapodás kapcsán a közlemény zárásaként úgy fogalmaznak: „Ezzel elértük a célunkat, hiszen az év végéig minden olyan megállapodást aláírtunk, amely lehetővé teszi az európai uniós forrásokhoz való hozzáférést.”

Kapcsolódó írásaink