Belföld

97 éve indult el a magyar rádiós műsorszórás

„Ha a forma, a készülék, a technológia változik is, a lényeg: a távoliból közelivé váló emberi hang iránti igény megmarad. A rádiózásnak ezért nemcsak múltja, de jelene és jövője is van" – idézték a közleményben Aranyosné Börcs Jankát, az NMHH főigazgatóját, aki ünnepi beszédében szólt arról, hogy a 15 éves és annál idősebb magyarok 64 százaléka naponta, 92 százaléka legalább hetente egyszer hallgat rádiót.

97 éve indult el a magyar rádiós műsorszórás
A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) által közreadott képen Aranyosné Börcs Janka, az NMHH főigazgatója a Hírközlési és Informatikai Tudományos Egyesület Média Klub szakosztálya, az NMHH és a Postamúzeum közös ünnepségén Diósdon 2022. december 1-jén. 1925. december elsején indult el Magyarországon a rendszeres rádiósugárzás
Fotó: MTI/NMHH

„A rádiózás ősi, mélyen bennünk levő emberi igényekre rezonál: a jelenlét, a szabadság és a közösség iránti vágyat jelképezi" – fogalmazott az NMHH főigazgatója.

Sávoly Tamás, az idén harmincéves Postamúzeum munkatársa beszédében megemlékezett a rádiózás állomásairól, kezdve 1925. december 1-jétől, amikor a budapesti Rákóczi út 22. szám alatt a Telefonhírmondó és a Posta közreműködésében megkezdődött a vezeték nélküli folyamatos műsorszórás.

Az ünnepségen Békésy Mariann, Békésy György unokahúga mesélt a Nobel-díjas kutató fordulatos életéről és gazdag munkásságáról. Békésy György hagyatéka és kopjafája a diósdi múzeumban található. Békésy felfedezése a távközléshez is kötődik: eredetileg a telefonkagyló tökéletesítésén dolgozott, ezen keresztül jutott el a belső fül mechanikai jellemzőinek kutatásához, amivel 1961-ben kiérdemelte a fiziológiai és orvostudományi Nobel-díjat – olvasható az NMHH közleményében.

Kapcsolódó írásaink