Belföld
Magyarország jövőre hozzáférhet az uniós forrásokhoz
Példátlannak nevezte Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter az Európai Bizottság eljárását, amely a Magyarországgal zajló megegyezés ügyében semmilyen hivatalos tájékoztatást nem adott a magyar kormánynak, ellenben a sajtónak szervezett háttérbeszélgetés során csurgatta ki azokat az információkat, amelyekből azt a következtetést vonta le a tárcavezető, hogy a szükséges megállapodásokat még az idén aláírhatják a bizottsággal.
„Ha hinni lehet a tudósításoknak, akkor a bizottság meg fogja erősíteni, hogy az újjáépítési alappal kapcsolatos megállapodást megköthetjük, a kohéziós pénzekhez hozzáférést biztosító megállapodást pedig aláírhatjuk. Ha ez megvan, akkor mi elértük az erre az évre tervezett célunkat” – fogalmazott Navracsics Tibor a kormányinfó helyett tartott háttérbeszélgetésen csütörtökön Budapesten.
Minderre azért volt szükség, mert az Európai Bizottság semmilyen hivatalos tájékoztatást nem adott az eljárás értékeléséről a magyar kormánynak, amely hivatalos tájékoztatások hiányában következtetésekre, a brüsszeli bürokratikus nyelv megfejtésére kényszerül.
Gulyás Gergely, a Miniszterelnökség vezetője többek között azt mondta, a kondicionalitási eljárás fennmaradhat, és az Európai Unió Tanácsa dönt majd erről. Az Európai Parlament óriási nyomás alatt tartja az Európai Bizottságot, és ezért is vannak a terítéken politikai ügyek. A 17 vállalást teljesítettük, de a legfontosabb, hogy nem lesz forrásvesztés a felfüggesztés esetén. Ha a kondicionalitási eljárást megszüntetik, akkor is megmaradt volna az egyeztetési kötelesség – hangsúlyozták az érintettek.
A legfontosabb, hogy 2023-ban Magyarország mintegy 7 milliárd euróhoz juthat hozzá, amelynek mintegy a fele a 2014-2020-as időszak elszámolásához kapcsolódik, míg a fennmaradó rész az újjáépítési alapból és a kohéziós forrásokból származna.
Az EP befagyasztaná a Magyarországnak szánt uniós forrásokat
Az Európai Parlament (EP) szerint az Európai Bizottság és a magyar kormány által az uniós pénzek felhasználását érintő aggályok eloszlatására javasolt 17 magyar intézkedés nem elegendő az EU pénzügyi érdekeit fenyegető rendszerszintű kockázatok kezeléséhez, még akkor sem, ha azokat teljes mértékben végrehajtják, azért azt javasolta, fagyasszák be a Magyarországnak szánt uniós forrásokat. Az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén 416 szavazattal, 124 ellenszavazat és 33 tartózkodás mellett elfogadott állásfoglalásban az EP-képviselők kijelentették, hogy az uniós bizottság és az Európai Unió Tanácsa „a magyar nyomásnak ellenállva” ne fogadja el a források felfüggesztését jelentő, a jogállamisági mechanizmus keretében javasolt intézkedéseket. A koronavírus-járvány utáni helyreállítást segítő uniós források lehívását lehetővé tevő magyar tervvel kapcsolatban az EP sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy a magyar kormány lépései miatt a pénzek még nem jutottak el a magyarokhoz, de nézetük szerint továbbra is fennáll az uniós pénzekkel való visszaélés kockázata, ezért a magyar terv jóváhagyásával mindaddig várni kell, amíg az ország teljes mértékben végre nem hajtja az Európai Bíróság és az Emberi Jogok Európai Bírósága valamennyi vonatkozó ítéletét. Végezetül arra szólították fel a brüsszeli testületet, tegyen azonnali lépéseket a jogállamiság megsértésének egyéb vetületeit illetően is, különösen az igazságszolgáltatás függetlenségével kapcsolatosan.
Az Európai Bizottság szeptember 18-án korrupcióval és közbeszerzésekkel kapcsolatos aggályok miatt a Magyarország számára rendelkezésre álló uniós forrásokból 7,5 milliárd eurónyi összeg befagyasztására tett javaslatot. A lépés a jogállamisági feltételrendszerhez kapcsolódó mechanizmus áprilisi elindítását követte. Magyarország tárgyalt az uniós bizottsággal, majd 17, az aggályok kiküszöbölését célzó intézkedést mutatott be. A végső döntést az Európai Bizottság ajánlása alapján az Európai Unió Tanácsa hozza meg december 19-ig.
A háttérbeszélgetésen elhangzott, hogy Magyarország az Európai Unió korábbi gyakorlatát követi, így nem kever ügyeket, és sem Ukrajna támogatása, sem a finn, svéd NATO-csatlakozás kérdésében nem teszi függővé álláspontját.
Az Európai Bizottság által tervezett közös hitelfelvételt azért nem támogatja a kormány, mert az újjáépítési alap érdekében megszavazott hitelfelvétel kapcsán is rossz a tapasztalat, és Magyarország mellett többek között Németország is akkor azt hangsúlyozta, hogy csupán egyszeri közös hitelfelvételről van szó. Gulyás Gergely azt hangsúlyozta, hogy a jövő nemzedékek terhére semmiképpen nem folytatható az újabb és újabb hitelfelvétel.
A magyar kormány álláspontja szerint a közös hitelfelvétel helyett minden tagállamnak arányos támogatást kell biztosítania Ukrajnának, ennek érdekében pedig már meg is született a hazai rendelet. A közös európai alapokból is el lehetne különíteni ezt az összeget, de Gulyás szerint a lengyelekkel közösen attól tartanak, hogy egy ilyen eljárás esetén éppen a Magyarország és a Lengyelországnak járó pénzek terhére történhetne meg az Ukrajnának szánt pénzek folyósítása.
A miniszter leszögezte, nem lát esélyt arra, hogy Magyarország támogatná a globális minimumadó tervét, mert az nem egyezik a magyar gazdaságirányítás elképzeléseivel, ráadásul amíg az Egyesült Államok nem fogadja el a javaslatot, addig súlyos versenyhátrányt jelentene Európa számára, ha elfogadná.
Gulyás Gergely arra is felhívta a figyelmet, hogy a baloldal áskálódása, amellyel a Magyarországnak járó uniós pénzek megvonása érdekében cselekszik, éppen azt nehezíti, hogy a pedagógusok hozzájussanak a tisztességes mértékű fizetésemelésükhöz, ám amennyiben a várható megállapodások után legkésőbb március 31-ig lehívhatóvá válnak ezek az összegek, akkor az érintettek január 1-jéig visszamenőlegesen megkapják a fizetésemelésüket.
