Belföld

Országgyűlés: Magyarországnak „keskeny ösvényen” kell haladnia a szankciókkal kapcsolatban

Az Országgyűlés mai ülésén is előkerült a szankciók és a válság problémája, aminek kapcsán a KDNP politikusa Harrach Péter a nemzeti konzultáció szerepére hívta fel a figyelmet, úgy szintén Dömötör Csaba parlamenti államtitkár is, aki emellett még emlékeztette a baloldalt kampányfinanszírozási botrányukra is. Dömötör emellett hangsúlyozta, a kilencedik tervezett szankciós csomag nukleáris energiát célzó része nemcsak a paksi bővítést, hanem a jelenlegi blokkok működését is érintené, ezzel pedig az energiaellátást is veszélyeztetné.

Országgyűlés: Magyarországnak „keskeny ösvényen” kell haladnia a szankciókkal kapcsolatban
Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára napirend előtti felszólalásra válaszol az Országgyűlés plenáris ülésén 2022. november 22-én.
Fotó: MTI/Soós Lajos

Harrach Péter (KDNP) a „brüsszeli szankciókról” szóló nemzeti konzultáció fontosságát hangsúlyozta a parlament mai ülésén. A politikus szerint a konzultációra azért van szükség, hogy a kormány nagy társadalmi támogatottsággal tudja képviselni a válaszokban megfogalmazott véleményt. Úgy vélte: Magyarországnak „keskeny ösvényen” kell haladnia az Oroszországot érintő uniós szankciókkal kapcsolatban, hiszen az EU tagja, ugyanakkor a nemzeti érdeket is képviselnie kell.

Hangsúlyozta: Magyarország az olaj és a gáz esetében kivételt harcolt ki a szankciók alól és reményeik szerint az atomenergiára is ehhez hasonló mentességet kaphat.

Értékelése szerint a szankció hatékony eszköz lehet, ha jól célzott, de a Brüsszeli szankciók az EU-nak ártanak, magas energiaárakat, inflációt és gazdasági válságot okoznak.

Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára felszólalásában kiemelte: a baloldali pártok nyilatkozataiban, kampányában tetten érhető a külföldről kapott „dollárkupac”, hiszen fegyvereket és katonákat küldtek volna a hadszíntérre, szankciókat és globális minimáladót követeltek, kampányoltak azért, hogy Magyarország ne jusson hozzá a neki járó uniós forrásokhoz. „Mindent követeltek, ami szem, száj és a nagyhatalmak ingere”, de a Magyarországnak nem érdeke – fogalmazott.

Hangsúlyozta: a szankciók az Európai Bizottság állításával ellentétében nem működnek, Európát azonban recesszióba taszítják. Arra figyelmezett: a tervezett kilencedik uniós szankciós csomag nukleáris energiát célzó része nemcsak a paksi bővítést, hanem a jelenlegi blokkok működését is érintené, ezért Magyarország mentességet akar elérni.

Szerinte a magyar és az európai emberek megélhetése a tét, ezért mindenkit arra bíztatott, hogy vegyen részt a nemzeti konzultációban.

Dunai Mónika (Fidesz) mielőbbi tűzszünetet és béketárgyalásokat szorgalmazott az orosz–ukrán háborúban, mert szerinte minél később lesz béke, annál nagyobb lesz a béke ára. Úgy vélte: Brüsszel szankciós politikája az energiaárakat az egekbe lökte, és magas inflációt eredményezett, a magyar kormány azonban azon dolgozik, hogy ettől megvédje a családokat.

A kormány mindent megtesz az elhibázott szankciók inflációs hatásainak mérséklésére, a munkahelyek megőrzése és a recesszió elkerülése érdekében, megvédi a rezsicsökkentést, árstopokat és kamatstopot vezetett be – hangsúlyozta.

Kiemelte: a válság ellenszere a gazdasági növekedés, ezért ösztönözni kell a beruházásokat, és meg kell őrizni a teljes foglalkoztatottságot. Arra kérte a baloldalt, hogy ne akadályozza az eddig politikai okokból visszatartott uniós pénzek Magyarországra jutását, hiszen azokat fontos célokra, munkabérekre és inflációellenes intézkedésekre akarja fordítani a kormány.

Tállai András, a Pénzügyminisztérium államtitkára felidézte: 2010 előtt a baloldal úgy kezelte a válságot, hogy adót emelt, elvette a 13. havi nyugdíjat, megszüntette a családi adókedvezményt, aminek következtében jelentősen nőtt munkanélküliség és csökkent a versenyképesség is. A nemzeti kormány ezzel szemben más utat választott, a családok védelmét helyezte középpontba – hangsúlyozta.

A válság ellen a legbiztosabb módszer a gazdasági növekedés megtartása – erősítette meg, hozzátéve, hogy a kormány célja 2023-ban is ez.

Kapcsolódó írásaink