Átlagbér, nyugdíjak és oltások a T. Ház asztalán

Közös felelősségünk, hogy a jelnyelvet használók egyenlő eséllyel tanulhassanak, jelenhessenek meg a munkaerőpiacon, és az is, hogy szükség esetén biztosított legyen számukra a tolmácsszolgáltatás – hangsúlyozta szerdán a parlamentben Latorcai János. Az elnöki tisztet betöltő politikus hozzátette, a magyar jelnyelv napja lehetőséget ad arra, hogy hangsúlyozni lehessen annak fontosságá és ki lehessen fejezni a tiszteletet az ország harmadik legnagyobb nyelvi kisebbsége értékteremtő és kultúraformáló munkája előtt.

A napirend előtti felszólalások sorában Csárdi Antal (LMP) hazánk legnagyobb problémái között említette, hogy tönkremegy a társadalom két legfontosabb tartólába, az oktatási és a szociális rendszer. Valósnak és a pártpolitikától teljesen függetlennek nevezte a pedagógusok követeléseit, amit szerinte bizonyít az egyházi iskolák pedagógusainak keddi demonstrációja is.

Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára válaszában kifejtette,

Hozzátette, a kérdésben különböző felelőssége van a kormány- és az ellenzéki pártoknak, utóbbiaknak ugyanis lett volna lehetőségük ennek előmozdítására, ha megszavazzák az EU-val történő megállapodáshoz szükséges törvényjavaslatokat.

Dúró Dóra (Mi Hazánk) elmondta, hogy egy hatvan év feletti diabeteszes pedagógus két hónapig nem taníthatott, és nem kapott fizetést, mert nem olttatta be magát koronavírus ellen, felmentési kérelmét pedig az Emberi Erőforrások Minisztériuma kétszer is törvénytelenül utasította el. Szerinte ez az ügy is rávilágít arra, milyen méltatlan helyzetbe kerültek az oltatlan állami dolgozók az elmúlt években.

Rétvári Bence válaszában egyebek mellett arról beszélt, egy politikusnak járvány idején nagyon kell vigyáznia a szavaira, mert az általa elmondottak sokaknak meghatározzák a döntését. Emlékeztetett arra, hogy a baloldali megszólalók egyike-másika elutasította a keleti vakcinákat. A Mi Hazánk politikai számításból a teljes oltásellenesség mellett döntött – mondta, hozzátéve, ha az „önök” javaslatait követte volna az ország, akkor tovább tartott volna a koronavírus-járvány, és vélhetően többen is haltak volna meg.

Berki Sándor (Párbeszéd) arról beszélt, az emberek aggódnak a jövőjükért, a háború, az elszabadult árak, a munkahelyük miatt, és félnek, hogyan tudják télen fűteni a lakásaikat, de tartanak a klímaválságtól is. Szerinte a kabinet hazudott, amikor olcsó orosz gázt és a rezsicsökkentés megőrzését ígérte.

Koncz Zsófia, a Technológiai és Ipari Minisztérium parlamenti államtitkára válaszában úgy fogalmazott,

Kifejtette, az uniós döntéshozók is látják, hogy ezek nem érik el a várt eredményt. Rámutatott arra is, hogy a gáz ára akkor indult meredek emelkedésnek, amikor bejelentették az olaj- és a gázembargó tervét.

Z. Kárpát Dániel (Jobbik) szerencsésnek nevezte, hogy nincs tömeges munkanélküliség Magyarországon, ugyanakkor megjegyezte, százezer olyan ember esik ki a rendszerből, aki állástalan, munkát keres, és három hónap után nem kap ehhez állami segítséget. E réteget nem támogatják kellőképpen, mondjuk, ingyenes átképzési lehetőségekkel – rótta fel. Azt kérdezte, vállalja-e a kormány, hogy az adófizetők pénzéből csak olyan cégek számára közvetít vissza nem térítendő támogatást, amelyek legalább kilencvenöt százalékban magyar munkaerőt foglalkoztatnak.

Fónagy János gazdaságfejlesztéssel kapcsolatos parlamenti ügyekért felelős államtitkár válaszában rámutatott, a munkanélküliségi ráta ma 3,5 százalék míg 2010-ben tizenkettő volt. Most 4,7 millióan dolgoznak, egymillióan többen mint egy évtizede. Arról is beszélt,

a minimálbér vásárlóértéke pedig 2010–22 közt mintegy száz százalékkal emelkedett. A hiányzó munkaerőre a cégek az összes foglalkoztatotthoz képest elenyésző mértékben keresnek külföldieket – magyarázta Fónagy János.

Bedő Dávid (Momentum) azt mondta, a kormány alkalmatlan arra, hogy a válságot kezelje, majd a jegybank felelősségét firtatta abban, hogy a gazdaság a jelenlegi helyzetbe került. Szerinte az MNB egyik fő feladata lett volna, hogy megőrizze a forint értékét, hogy felvegye a harcot az inflációval, és megpróbálja megőrizni annak erejét más valutákkal szemben.

Fürjes Balázs, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára válaszában sajnálatát fejezte ki, hogy az ellenzéki képviselő a kormánnyal szemben nem tartja tiszteletben a Magyar Nemzeti Bank 1990 óta alkotmányos garanciákkal körbebástyázott függetlenségét. Hozzátette, Európa önmagát gyengíti az oroszok elleni energiaszankciókkal, szétverik az ellátási és kereskedelmi kapcsolatokat úgy, hogy nincs más forrás, vagy csak sokkal drágábban lehet vásárolni.

Gurmai Zita (MSZP) úgy fogalmazott, Magyarország a Fidesz kormányzása alatt megélhetési katasztrófába sodródik, ennek a folyamatnak pedig a legnagyobb kárvallottjai a nyugdíjasok. Hozzátette, pártja e téren novemberre nyolc-tíz, januárra pedig 15,7 százalékos emelést javasol.

Tállai András, a Pénzügyminisztérium parlamenti államtitkára emlékeztetett, az MSZP kormányzása idején csökkentette a nyugdíjak vásárlóértékét, és elvonták a 13. havi járandóságot – míg a jelenlegi kormány megőrzi az ellátás vásárlóértékét. Rámutatott, éves szinten tizennégy százalék lesz az emelés mértéke, amely megegyezik az éves szintű inflációval. Aláhúzta, a nyugdíjprémium számítására azért van jelentősebb összeg betervezve, mert előzetesen magasabb gazdasági növekedéssel számoltak. Hozzátette, pénteken három jogcímen is kapnak pénzt az idősek – így a nyugdíjuk mellett 4,5 százalékos emelést januárig visszamenőleg, valamint a prémiumot.