Belföld

Dominanciaharc zajlik a baloldalon

Az elmúlt félév során szervezeti túlkínálat alakult ki az ellenzéki oldalon, következésképpen nincs szükség ennyi baloldali pártra. Jelenleg a Demokratikus Koalíció és a Momentum a vezető pozícióért, a többi baloldali párt pedig a túlélésért küzd, de egyelőre csupán egymás kárára tudnak erősödni – állapítja meg a XXI. Század Intézet.

Dominanciaharc zajlik a baloldalon
A Gyurcsány-házaspár a DK XII. kongresszusán
Fotó: MH/Purger Tamás

Szervezeti túlkínálat alakult ki az ellenzéki oldalon, nincs szükség ennyi baloldali pártra – véli Nagy Ervin. A XXI. Század Intézet elemzője szerint az elmúlt fél évben látottak alapján egyértelmű. Jelenleg a Demokratikus Koalíció és a Momentum a vezető pozícióért, küzd, a többi baloldali párt pedig a túlélésért. A dominanciaharc nyitánya a főpolgármester-helyettesnek megválasztott Bősz Anett pozíciójáról szóló vita volt, amit Donáth Anna nyílt levele, majd Újpest momentumos polgármesterének átlépése követett.

Nagy Ervin felidézte, az áprilisi parlamenti választások után a szivárványkoalíció szétesett, jelenleg hat önálló frakcióval rendelkező párt, illetve három pártalapítás előtt álló társulás is részt vesz a baloldali szavazókért folytatott küzdelemben.  De közben nyilvánvaló, hogy az ellenzéki szavazótábor nem tud eltartani ennyiféle politikai közösséget. A veszélyzónába lévő pártok közül a Jobbik 2018 után identitásválságba került, az LMP országos hálózata eltűnt, a Párbeszéd továbbra is csupán fővárosi médiapártként működik, az egyre zsugorodó pedig MSZP népszerűsége történelmi mélypontra került. 

A DK és a Momentum nem csak egymással verseng, hanem a törpepártok bekebelezéséért is, amivel tovább erősíthetik pozíciójukat egymással szemben. Ebben a versenyben egyelőre Gyurcsány Ferenc áll jobban.

A XXI. Század Intézet elemzése rámutat, a szavazók felé mindeközben a DK az árnyékkormány megalakításával és a cselekvőképesség látszatával, míg a Momentum az új lehetőségek felkínálásával és az elmúlt harminc évtől való távolságtartás felmutatásával igyekszik gravitációs erőként működni. Ugyanakkor a DK-nak a Gyurcsány Ferenc feletti politikai üvegplafon jelent problémát, míg a Momentum intellektuálisan kiüresedett, illetve Gelencsér Ferenc ez idáig nem tudott új impulzust adni a közösségnek. 

A 2024-es uniós választásokon vélhetően külön indulnak majd az ellenzéki pártok, de az azonos időben tartandó önkormányzati voksolásokon együttműködésre lesz szükség, amit a DK és a Momentum – az MSZP–SZDSZ-koalíció mintájára létrehozott – instabil szövetsége fog meghatározni.

Kapcsolódó írásaink