Belföld

Potápi: 1956 forradalma az egész magyar nemzet forradalma volt

1956 forradalma az egész magyar nemzet forradalma volt – mondta Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára szombaton Budapesten.

Potápi: 1956 forradalma az egész magyar nemzet forradalma volt
Ma hazához való hűség és nemzetünk érdeke egyetlen dolgot követel: békét, mondta Potápi a megemlékezésen
Fotó: MH/Purger Tamás

Az államtitkár a Bem téren, az 1956-os forradalom és szabadságharc kitörésének 66. évfordulóján tartott megemlékezésen úgy fogalmazott: reménység gyúlt a szívekben, hogy Magyarország újra független, semleges és a nemzet érdekeit követő, valóban magyar ország lehet, amely visszanyeri nemcsak nemzeti jelképeit, hanem önbecsülését is.

„Mi is azért jövünk össze évről-évre, hogy 1956 reménysége buzdítást adjon a mindennapi küzdelmeinkhez” - fűzte hozzá.

Potápi Árpád János felidézte a fiatalok szerepvállalását a forradalom kirobbantásában, majd kiemelte: 1956 nemcsak a magyarok ügye volt.

Egész Európában, főleg Közép-Európában mindenki feszült figyelemmel követte, hogy mi történik nálunk. Természetesen voltak - a kommunisták - akik a hatalmukat féltették, de mások saját szabadságukat remélték a magyarok győzelmétől, mondván: ha Budapesten sikerülhet, akkor sikerül Prágában, Varsóban vagy majd Bukarestben is - mutatott rá.

Aláhúzta: még inkább így volt ez a Kárpát-medence magyarsága esetében, mindenütt, szinte éjjel-nappal hallgatták a magyar rádiót, fogadták a magyarországi rokonok és az ismerősök forradalmi híreit.

A magyarság egésze a forradalom és szabadságharc győzelmében bízott, mert abban látta önmaga felszabadulását is. 1956 az egész magyar nemzet forradalma volt - mondta Potápi Árpád János.

„Azokban a napokban megtörtént a csoda: nemzetünk döbbenetes gyorsasággal forrt össze történelmi egységbe. A kommunista rendszer, amely kölcsönös feljelentésre és besúgásra épült, hirtelen szembe találta magát a nemzeti egységgel” - fogalmazott, hozzátéve: történt mindez nemcsak egy városban - itt Budapesten -, hanem az egész országban. A kommunista dogmák ellenében az egymásba vetett hit és bizalom lett úrrá a lelkeken - mondta.

Nem a fegyverek, hanem ez az ősi bizalom a nemzet tagjai közt okozta az első repedést a kommunista rendszeren. Nem a halál, hanem az élet tört magának utat 1956 októberében, amelyet „a vérgőzös birodalmi érdekérvényesítés, a tankok és a terror sem tudott elfojtani” - fogalmazott.

Kiemelte: 66 évvel ezelőtt egyik napról a másikra helyreállt mindaz, amely az évszázados hagyományokra épült. A nemzet egységesen állt ki az elnyomóival szemben.

„Jusson eszünkbe ez ma is, amikor szintén külföldi nyomásra akarnak magyart a magyar ellen fordítani” - szólított fel, megjegyezve: mindig voltak és vannak, akik kiszolgálják az idegen érdekeket. Ezeket akkor is és ma is külföldről támogatták és támogatják, mert a magyarság magától soha nem választotta és nem tűrte meg az ilyen embereket - közölte.

Rámutatott: „egy apró nemzetáruló kisebbség” a józan többséggel szemben, sajnos minden korban velünk élt. „Mi azonban mindig legyünk a magyar nép egységének pártján, legyünk a hit és a bizalom emberei” - mondta Potápi Árpád János.

Az államtitkár úgy fogalmazott: az egységet ma nemzeti összetartozásnak nevezik.

Kitért arra, hogy az elmúlt években közjogilag egyesítették a világ magyarságát. Ezért is külön öröm, hogy a megemlékezésre érkeztek résztvevők a határon túlról is - fűzte hozzá.

Szólt arról is, hogy több mint 300 ezer külhoni magyar gyermek számára tették hozzáférhetővé a minőségi anyanyelvi oktatást. Több mint 5000 külhoni szervezet és intézmény működését támogatják napról napra és évről évre. A bölcsödétől a felsőoktatásig ösztönözik és támogatják a gyermekeket és fiatalokat a magyar oktatási intézmény választásában. Gazdasági eszközökkel is segítik a magyarság szülőföldön való megmaradását. Ma már egységes Kárpát-medencéről lehet beszélni oktatási, kulturális és gazdasági értelemben, valamint a sport és a média szempontjából is - sorolta az eredményeket. Köszönetet mondott a Rákóczi Szövetségnek, amely mindig megbízható partner, ha a nemzet érdekében kell cselekedni.

Potápi Árpád János kiemelte, hogy ma a hazához való hűség és nemzetünk érdeke egyetlen dolgot követel: békét.

Békére van szüksége a kárpátaljai magyarságnak, békére van szüksége a háborús inflációval sújtott Európának. A szankcióktól várt béke ugyanolyan beteljesületlen marad, mint a Nyugattól várt támogatás 1956 idején. Kijelentette: nem nézhetjük szó nélkül, hogy újra a magyarokkal fizettessék meg az elhibázott szankciós politika árát.

Akik hűségesek akarnak maradni nemzeti hőseink példájához, azoknak állást kell foglalniuk a magyar nemzet érdeke mellett, a béke oldalán - rögzítette az államtitkár.

Fáklyás felvonulás a Műegyetem elől a Bem térre
Fáklyás felvonulás a Műegyetem elől a Bem térre
Fotó: MH/Purger Tamás

Az ünnepség résztvevőinek többsége a műegyetemi megemlékezésről fáklyás felvonulással érkezett a Bem térre. A menettel arra a 66 évvel ezelőtt, október 22-án tartott diákgyűlésre emlékeztek, ahol a hallgatók pontokba szedve fogalmazták meg követeléseiket, és eldöntötték, hogy másnap, október 23-án a lengyel néppel való szolidaritás jegyében a Bem térre vonulnak.

A mostani, több ezer ember, többségében fiatalok részvételével megtartott felvonulást három korabeli Csepel teherautó vezette, melyeket a forradalmat jelképező lyukas zászlókkal díszítettek. A platókon korhű ruhákba öltözött fiatalok integettek.

Mögöttük egy legalább 100 méter hosszú, széles nemzeti színű szalagot a fejük fölé tartva haladt a résztvevők egy része, miközben a teherautók hangszóróiból korabeli dalok szóltak.

A fáklyás felvonulás és a Bem téri megemlékezés társrendezője a Rákóczi Szövetség volt.

Kapcsolódó írásaink

Remény és dráma

ĀAz 1956-os forradalomra emlékeztető fotókiállítás nyílt a Múzeumkertben