Belföld
Pintér Sándor asztalán vannak a pedagógusok javaslatai
Átfogó javaslatcsomagot küldött Pintér Sándor belügyminiszternek Horváth Péter, a Nemzeti Pedagógus Kar (NPK) elnöke, aki lapunk megkeresésére arról tájékoztatott, hogy az NPK legutóbbi országos küldöttgyűlését követően levelet írt a tárcavezetőnek a köznevelést érintő legfontosabb kérdésekről. Mint kiemelte, nemcsak a bérek emelését szorgalmazták (ez ügyben bruttó 400 ezer forintos pályakezdő fizetést tartanának elfogadhatónak), hanem például a munkaidő csökkentését is.
„A kötelező heti tanítási óraszámnak vissza kellene állnia 22 órára” – hangsúlyozta az elnök, hozzátéve: levelében a bérek, a munkaidő, a minősítés, a tanfelügyeleti rendszer, a nyugdíjasok foglalkoztatása és az iskolaszerkezet áttekintése ügyében is jelezte a problémákat, tennivalókat.
Ismert, a bérrendezésről Gulyás Gergely miniszter már tett bejelentést, de Horváth Péter úgy tudja, megbeszélések zajlottak a többi, általa felvetett kérdésről is, igaz, konkrét válaszokat egyelőre nem kapott. Hogy a kormány fontosnak tartja az NPK javaslatait, az azért már korábban is kiderült, lapunk is írt róla, hogy az áprilisi választást követően Pintér Sándor miniszter az elsők között fogadta hivatalában Horváth Pétert, hogy számoljon be neki a köznevelés sürgető ügyeiről.
A Pedagógus Kar elnöke a szakszervezetek által kezdeményezett sztrájk kapcsán azt mondta lapunknak: a mostani helyzetben sokan látják úgy, hogy a pedagógus életpályamodellből csak a feladatok maradtak meg, a juttatások nem.
„Míg a sztrájk törvényes lehetőség a munkavállalók elégedetlenségének kifejezésére, a polgári engedetlenséget nagyon nehezen kezelhető helyzetnek tartom: a pedagógusok elbocsátása csapdahelyzet mindenki számára. Hiszen aki ezt a tiltakozási formát választja, elvileg tisztában van azzal, hogy jogkövetkezmények érhetik. Miközben joggal érezhetik most úgy sokan, hogy a közneveléshez kötődő sztrájkkal kapcsolatos jogok közelmúltbeli megváltoztatása gyengítette a pedagógussztrájkok érdekérvényesítő képességét” – magyarázta, majd rámutatott, hogy a polgári engedetlenség a munkáltató részéről is problémás. „Nincs könnyű helyzetben a munkáltató sem, mert mégiscsak egy önkéntes munkabeszüntetésről van szó, erre pedig neki is lépnie kell valamit. Ugyanakkor felmerül a kérdés, mit jelent az, hogy a polgári engedetlenségnél legyen arányos a büntetés mértéke?” – vetette fel az elnök.
Jogszerű, bejelentett demonstrációban egyébként a győri Révai Miklós Gimnázium is részt vett, ahol Horváth Péter az igazgató. „Pedagógusaink többsége október 17-én, hétfő reggel szervezett akciót több más iskola dolgozóival. Egy, az iskolához közeli út mellett, illetve részben rajta, rendőri engedéllyel és segítséggel beszédek hangzottak el, a felszólalók az oktatásban tapasztalható legfontosabb problémákat sorolták fel” – mondta.
A tanárokra, óvodapedagógusokra, illetve mindazokra, akik az életpályamodell hatálya alá tartoznak, minden idők legnagyobb béremelése vár. Korábban ugyan ígért a kormány egy többlépcsős, költségvetési forrásból finanszírozott, háromszor tízszázalékos emelést, most azonban úgy tűnik, ennél sokkal többet kaphatnak a tanárok. Gulyás Gergely a legutóbbi kormányinfón jelentette be, hogy amint sikerre vezetnek a tárgyalások az Európai Bizottsággal,
a korábban ígértnél jóval nagyobb mértékű emelést kapnak a tanárok, lényegében ez lesz a valaha volt legjelentősebb emelés az ágazatban: jövőre 21 százalékkal, 2024-ben pedig további 25, majd 2025-ben újabb 30 százalékkal növekszik a közoktatásban dolgozók bére. A pedagógusok bruttó havi átlagbére így 2025-re meghaladja majd a 777 ezer forintot. Összehasonlításképp: jelenleg bruttó 400 ezer körül mozog a nevelők átlagbére.
