Belföld
Karácsony Gergely a csőd szélére vezette Budapestet
A baloldallal visszatért a Demszky-korszak a fővárosba, a nagy hangon ígérgetett változások töredéke valósult meg
Érdemes végignézni, hogy a 2019-es önkormányzati választási kampány során tett ígéretcunamiból mi valósult meg napjainkig. Pontos lista azért is nehezen készíthető, mert az ígéretek részben összefüggnek, ám az Ígéretfigyelő weboldal számlálója szerint 156 vállalást fogalmazott meg Karácsony Gergely, és ebből jóindulattal mintegy 30-40 valósult meg.
Átláthatóságot ígért, ezzel szemben átláthatatlanná tette Budapest működését
A baloldal egyik kedvenc témája az átláthatóság kérdése, amely egyben a leghangsúlyosabb ígéret volt. A tapasztalatok szerint azonban sokkal nehezebben átlátható, sőt többnyire teljesen átláthatatlan a főváros működése a 2019 előtti időszakkal összehasonlítva. A város vezetői gyakorta egymásnak is ellentmondó nyilatkozatokat tesznek, így nem csupán az éves költségvetés felhasználása nem vált átláthatóbbá, de arról is bizonytalanok az információk, hogy a Tarlós István főpolgármester tevékenysége nyomán hátrahagyott mintegy 200 milliárdos tartalék mire is lett felhasználva, ebből mennyi áll még a fővárosi vezetés rendelkezésére.
A tisztánlátás érdekében megkerestük az átláthatóságot hirdető Trancparency International Hungaryt. Az a választ kaptuk, hogy a szervezet nem követi nyomon az önkormányzati költségvetések felhasználását, ezért a konkrét kérdésre nem is tudnak pontos választ adni.
A Fővárosi Önkormányzat működésének és gazdálkodásának az átláthatósága szempontjából fontosnak tartják, hogy Karácsony Gergely a 2019-es helyhatósági választás során, jelöltként csatlakozott az Ez a Minimum programhoz. Az akkor tett vállalások teljesülését félidős utánkövetési vizsgálatban ellenőrizték, ennek megállapításai szerint a Fővárosi Önkormányzat átláthatósági teljesítménye kiemelkedően jó. A program hitelességét azonban erősen megkérdőjelezi, hogy kizárólag olyan baloldali vezetésű önkormányzatok szerepelnek az élmezőnyben, amelyek körül komoly gazdasági botrányok robbantak ki az elmúlt időszakban.
Ugyanilyen megfontolásból megkérdeztük a Bagdy Gábort, aki Tarlós István idején a pénzügyekért is felelős főpolgármester-helyettes volt, jelenleg pedig fővárosi képviselő.
„A kampány során Karácsony Gergely azt ígérte, hogy mindenki számára világos, átlátható költségvetést fognak készíteni, amiből ránézésre egyértelműen látható lesz, mire megy a pénz; a pénzügyek kapcsán pedig a másik ígérete a közösségi költségvetés volt, ami azt jelentette, hogy Budapest lakosai a költségvetés összeállításában is szerepet kapnak – idézte fel a főpolgármester vállalását Bagdy Gábor. – Ehhez képest a költségvetés annyira átláthatatlan, hogy szerintem még Karácsony Gergely sem igazodik el rajta. Olyannyira nem, hogy idén tartalmilag eleve csak egy féléves költségvetést fogadtunk el, a második félévre vonatkozó kiegészítések pedig nem történtek meg. A közösségi költségvetés gondolatának a megcsúfolása, hogy az iparűzési adóból befolyó többletet, tízmilliárd forint feletti összeget, lényegében teljesen saját döntési jogkörébe vont, amiről egyedül dönthet. Tarlós István idejében, amikor neki átmeneti időszakokban lehetőséget adtunk ilyen döntésekre, akkor száz, százötvenmilliós keretekről beszéltünk.”
Bagdy Gábor azt hangsúlyozta, hogy nem csupán az átláthatóságból nem lett semmi, hanem saját magának ad olyan felhatalmazást, amely alapján nem csupán a közgyűlést, hanem saját vezetőtársait is kihagyja több mint tízmilliárd forint elköltéséből.
Az átláthatatlanságot jól mutatja, hogy a megörökölt 200 milliárd forintnak lényegében nyoma veszett, amiről Bagdy Gábor úgy fogalmazott, hogy folyamatosan olvad ez az összeg, ami év végére teljesen el is fogy.
Az új városvezetés három év alatt felélte a felhalmozott tartalékokat. Ráadásul mindezt nem beruházásokra, hanem működési költségekre fordította, ami azt mutatja, hogy a főváros működése ebben a formában fenntarthatatlan.
Élhetetlenebbé, szemetesebbé, veszélyesebbé tették a fővárost
Az nyilvánvaló, hogy a Demszky-hagyományokat folytatva a Karácsony Gergely irányította baloldali városvezetés ismét a csőd szélére kormányozta Budapestet. Ehhez képest szinte jelentéktelennek tarthatjuk, hogy a további fontosnak nevezett ígéretből, mint a zöldebb, élhetőbb város, a biztonságosabb közlekedés, alig valósult meg valami.
Mindezt a Városháza által indított internetes szavazás is megerősíti, mert a válaszokból az derül ki, hogy három év alatt Budapest semmivel nem lett élhetőbb és zöldebb. Szomorú intézkedés volt, amikor 3000 köztéri kukát leszereltek, és ennek eredményeként feltűnően szemetesebb lett a főváros. Nehezen, de ezzel Karácsony is szembesült, ezért később a töredékét ugyan visszaszerelték, ám a lehangoló helyzeten a döntés alig javított.
A főváros közlekedése pedig nemhogy biztonságosabb nem lett, hanem inkább veszélyesebbé vált a Nagykörúton és más helyeken össze-vissza festegetett biciklisávoktól, ahol a kerékpárosok, rolleresek, motorosok gyakran az autók vagy éppen a gyalogosok között szlalomoznak.
Az internetes szavazás alapján – amelyen eleve a Karácsonyban még reménykedő budapestiek vettek részt – leginkább a kerékpárutak és a kerékpársávok biztonságának növelését, a belvárosi környezet zöldebbé tételét, a gyalogátkelőhelyek további létesítését, a zöldfalak kialakítását kérték a városvezetéstől.
Parasztvakításként látszatintézkedéseket
vezettek be
Karácsony Gergely főpolgármesterré választását követően azonnal kihirdette a klímavészhelyzetet, ám a probléma kezelése érdekében nem történt semmi; sőt az átgondolatlan biciklisáv-kijelölésekkel, az egyszerre megindított – még Tarlós István idején megtervezett, de sokáig halogatott – fejlesztésekkel jelentősen növelte a dugókat, így pedig fokozta a főváros légszennyezettségét.
Nyugodtan leszögezhetjük, hogy Karácsony Gergely folyamatosan látszatintézkedésekben éli ki elképzeléseit, mint amilyen a nőkről elnevezett közterületek vagy az udvarzöldítési pályázat.
Egyetlen területen maradt következetes Karácsony Gergely, megválasztása pillanatában ugyanis harcot hirdetett a kormány ellen, akár azon az áron is, hogy a budapestiek számára előnyös fejlesztéseket hátráltatja vagy teljesen elveti. Miközben pedig a kormány számos területen még Budapest működését is segíti, folyamatosan azt hangoztatja, hogy az állam kivérezteti a fővárost. Amikor pedig szembesülhetne képtelen állításával, inkább távol marad, ahogy a városligeti fejlesztések részeként megvalósult Magyar Zene Háza átadóján tapasztaltuk.
Három esztendő mérlege
Az elhibázott intézkedések, botrányok olyannyira gyakorivá váltak, hogy lehetetlen lenne felsorolni valamennyit, így csupán néhányat említhetünk meg emlékeztetőként:
– a Városháza és más értékes fővárosi ingatlanok eladási kísérlete miatt indított nyomozás;
– a késlekedve elindított, de feltűnően megdrágult Lánchíd-felújítás;
– a Blaha Lujza tér korszerűsítésének csúszása, megdrágulása;
– a 3-as metró korszerűsítésének befejező szakaszán szintén csúszás;
– leszereltek számos BKK-jegyautomatát, továbbá rengeteg jegyárusító pont szűnt meg;
– az átgondolatlan lezárások eredményeként állandósultak a dugók;
– a 3000 köztéri kuka leszerelése miatt elöntötte Budapestet a szemét;
– egyre több a köztereken élő agresszív hajléktalan és drogos;
– a hajléktalanok bérlakásokba költöztetése miatt háborognak a meg nem kérdezett lakók;
– a „méhlegelőnek" kinevezett karbantartatlan területeken zavartalanul tenyészik a parlagfű.
Néhány jelentősebb ígéret a be nem váltottak közül:
– fejleszti a közbiztonságot: 3 év alatt 2000 új térfigyelő kamerát szereltet fel;
– megszünteti a lakhatási válságot a nonprofit lakásszektor növelésével;
– letöri az albérletárakat;
– újraindítja a panelprogramot;
– szigetelés, nyílászárócsere és fűtéskorszerűsítés lesz a családoknál;
– a Budapesti Tudományos Akadémia létrehozása;
– a Budapesti állatvédelmi charta megalkotása;
– antikorrupciós fehér- és feketelista megalkotása;
– a vállalkozások energiahatékonyságot növelő beavatkozásainak a támogatása;
– a közlekedési alapjövedelem bevezetése;
– még tervek sem készültek a Budára ígért trolibusz érdekében;
– minden budapesti újszülött tiszteletére egy fa ültetése.
