Novák: A kereszténység egyszerre a múltunk, a jelenünk és a jövőnk

Az Ars Sacra világi fővédnökeként a köztársasági elnök elmondta, a fesztivál közönsége a művészettől többet vár az egyén szórakoztatásánál, a műalkotásban az időszerű mellett keresi azt is, ami örök.

„Magyarország alkotmányos önazonosságának és keresztény kultúrájának védelme az állam minden szervének kötelessége” – idézett az államfő az Alaptörvényből, hozzátéve: mindez figyelmeztet arra, hogy nem csupán tisztelni kell a múltat. Cselekvő módon védelmezni is kell olyan értékeket, mint a házasság, a gyermekvállalás, a család vagy a nemzeti közösség – jegyezte meg.

Novák Katalin emlékeztetett: az Alaptörvény hitet tesz amellett, hogy a házasság egy férfi és egy nő életre szóló szeretetközössége, melynek forrása maga Isten. Ebből a felfogásból következik, hogy annak a családnak van jövője, melynek tagjai ajándékként tekintenek egymásra és a gyermekre - hangsúlyozta.

Mint elmondta, a szakralitásban az emelkedettséget nem kizárólag a művészi élmény, hanem az istenivel való találkozás gerjeszti. Ez a fesztivál lehetőséget ad arra, hogy a résztvevők bizonyosságot nyerjenek róla: szentté, szakrálissá bármi csak Isten által válhat.

A fesztivál szervezői, művészei és látogatói jól tudják, hogy „nekünk, magyaroknak a kereszténység predestináció, egyszerre a múltunk, a jelenünk és a jövőnk” – fogalmazott.

Az államfő hozzáfűzte, tudatos értékválasztásunkon múlik, hogy képesek vagyunk-e a keresztény kultúrát hitelesen és vonzóan képviselni, erre volt példa tavaly az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus és erre példa az Ars Sacra Fesztivál is.

Ebben a háború és gazdasági nehézségek által terhelt időszakban a fesztivál minden művésze és látogatója megtalálhatja az alkotásokban azt a felismerést, hogy a valódi segítség a teremtő és megtartó Istentől várható – közölte Novák Katalin.

Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek elmondta: számos kutató úgy véli, hogy a művészet – a modern nyugati felfogással ellentétben – az ősi kultúrákban nem különült el a mesterségektől és a szakralitástól, így a szakrális művészet fogalom is szóismétlésnek számított volna.

Az Ars Sacra Fesztivál alkalmat ad arra, hogy résztvevői reflektáljanak nyugati kultúránk önazonosságára – jegyezte meg, hozzátéve: a magyarság évszázadok óta részét alkotja a kollektív nyugatnak, de mindig is érezte az ősi kultúrájából örökölt egység vonzását.

Michael Wallace Banach apostoli nuncius elmondása szerint a fesztivál végső soron az összetartozásról szól.

A következő napokban a vallásos művészet arra hívja a résztvevőket, hogy megtapasztalják azokat az értékeket, amelyek minden időben és minden kultúra számára lényegesek – közölte.

L. Simon László, a megnyitónak otthont adó Magyar Nemzeti Múzeum (MNM) főigazgatója felhívta a figyelmet az intézmény pálos rend történetét feldolgozó kiállítására, amely Budapest után nemrég Marosvásárhelyen nyílt meg, következő állomása pedig Székelyudvarhely lesz.

A Nemzeti Múzeum fontos célja ugyanis, hogy ne csak a fővárosi közönségnek és az idelátogatóknak, hanem a határon túli magyaroknak is értékes tartalmakat nyújtson – emelte ki.

Mint hozzátette, az Ars Sacra Fesztiválra az MNM kamaratárlattal is készült, számos vidéki múzeum szakrális műkincseit is bemutatva.

Az Ars Sacra Fesztivál szombattól kilenc napon át országszerte csaknem 80 településen 11 műfajban mintegy 400 programmal, köztük zenei, irodalmi és képzőművészeti eseményekkel várja a közönséget. A rendezvény alkalmával 132 templom nyitja meg kapuit.