Belföld
Több műsorral is tisztelgett Wittner Mária emléke előtt a közmédia
A lengyel közszolgálati televízió is megemlékezett a szabadságharcosról

A Dunán szerda este a Wittner Máriáról szóló Kortanúk című portréfilmet tűzték műsorra, míg az M5 a Hóhér, vigyázz! – A siralomháztól a Parlamentig című portréműsorral tisztelgett az 1956-os hős munkássága előtt.
Súlyos betegség következtében, 85 éves korában meghalt Wittner Mária korábbi országgyűlési képviselő és szabadságharcos, aki a Magyar Rádió ostroma után kétszáz napot töltött a börtönben halálraítéltként. A szabadságért vívott hősies küzdelmének történetét több dokumentumfilm őrzi az utókornak, amelyekből néhányat műsorára tűz a közmédia több csatornája – írták.
Az Én mindig szerettem a fényt című 1991-es portréfilmet este 7 órától vetítette a Duna World, amelyben Wittner Mária beszél életéről, 1956-ról, a megtorlásról és az újrakezdésről.
Az M5 kulturális csatorna a 2007-ben készül, Hóhér, vigyázz! - A siralomháztól a Parlamentig című portréfilmmel emlékezett a szabadságharcosra, amelyből megismerhetjük, miként lettek 1956-ban a fiatal lányokból fegyverforgató forradalmárok, majd a halállal büszkén farkasszemet néző kivégzésre ítéltettek.
A Duna 22.50-kor a Kortanúk – '56 lángjának őrzője című 2019-es filmalkotással zárja a megemlékezést, amelyben Wittner Mária nemcsak a magyar szabadságért vívott küzdelméről, hanem az igazság kimondásának soha el nem múló vágyáról is mesél.
A Kossuth Rádió a 19.30-kor kezdődő Nagyok című zenés portréműsorában korábbi interjúja megismétlésével adózott Wittner Mária halhatatlan emlékének, valamint a hétvégén, a Vasárnapi Újság adásában is megemlékeznek róla – olvasható a közleményben.
A lengyel közszolgálati televízió is megemlékezett Wittner Máriáról
A lengyel közszolgálati televízió (TVP) is megemlékezett Wittner Máriáról a fő esti híradójában, idézve az 56-os szabadságharcos 2017-ben Lengyelországban mondott szavait, miszerint a történelem során senkinek sem sikerült éket verni a lengyelek és a magyarok közé.
A magyar forradalom idején készült felvételekkel illusztrált összeállításban a TVP felidézte Wittner Mária életrajzát. Arkadiusz Golebiewski filmrendező, aki az antikommunista ellenállóknak szentelt, az észak-lengyelországi Gdyniában évente rendezett dokumentumfilm-fesztiválon háromszor vendégül látta Wittnert, „a szabadságot rendkívüli módon szerető személyiségnek” nevezte őt a híradóban. „A szabadságért kész volt feláldozni az életét is” - utalt Golebiewski a szabadságharcos 1958-as halálos ítéletére.
Maciej Szymanowski, a varsói Waclaw Felczak Lengyel-Magyar Együttműködési Intézet igazgatója a műsorban kiemelte: Wittner Mária 19 éves lányként a budapesti antikommunista felkeléshez csatlakozott, először ápolónőként, majd fegyverrel a kezében is részt vett a harcokban.
Az összeállítás kommentárjában felidézték: Wittner Mária több alkalommal látogatott Lengyelországba, nagyra értékelte a lengyel-magyar barátságot. A gdyniai dokumentumfilm-fesztiválon 2017-ben, amikor átvette a Szabadság Ajtaja-díjat, felállva tapsolták meg - emlékeztek. Levetítették az ez alkalomból mondott beszédének egy részletét, amelyben Wittner leszögezte: „az ellenségeinknek soha nem sikerült éket verni nemzeteink közé. Mélyen hiszem, hogy ez sohasem fog sikerülni nekik”.
Arkadiusz Golebiewski az általa rendezett filmfesztivál Facebook-oldalán is megemlékezett Wittner Máriáról, felidézve: Gdyniában 2018-ban is díjazták őt a Függetlenség Gyűrűje nevű, a szabadságért hősiesen harcolóknak szánt díjjal.
Golebiewski közzétette annak a pódiumbeszélgetésnek a leiratát is, amelyen Wittner Máriával a fesztiválon Szalai Attila író, szerkesztő, diplomata (1950-2020) vett részt. „Meg vagyok győződve, hogy Európa megújítása a mi kezünkben van, ez nagy, korszakalkotó felelősség” - jelentette ki akkor Wittner, hozzátéve: a kipróbált barátok megbirkóznak vele. „Nem elég azonban ismételgetni: lengyel-magyar két jó barát, és felidézni a rokonszenv sztereotíp jeleit, a barátságunkat minden nemzedéknek tartalommal kell kitöltenie” - hangsúlyozta Wittner.
Az elhunytról szerdán a wpolityce.pl konzervatív hírportálon, valamint a Felczak Intézet oldalán is megemlékeztek.