Belföld

Koalíciós válságok és elégedetlenség Közép-Európában

A háború és az elhibázott szankciópolitika következtében kibontakozó válság lassan egész Európában érezteti a hatását, egyesek mennének tovább a krízishez vezető úton, mások viszont már a válságtünetek enyhítésére koncentrálnának – írta honlapján a XXI. Század Intézet. Ezúttal Bulgária, Csehország és Szlovákia kormányzati válságát tekintették át.

Koalíciós válságok és elégedetlenség Közép-Európában
Kiril Petkov, Bulgária miniszterelnöke búcsúzik, már megbukott.
Fotó: AFP/Kenzo Tribouillard

A töredezett pártrendszerből fakadó bizonytalanság különösen szembetűnő Bulgáriában, amelynek kormánya már bele is bukott a háború következtében kibontakozó válságba.

Tavaly a mandátumokat szerző pártok koalícióalakításra való képtelensége miatt az eredetileg kiírt parlamenti választásokat még két alkalommal meg kellett ismételni, egy év alatt tehát háromszor szavazhattak az ország lakói. Az orosz–ukrán háború kirobbanása azonnal bomlásnak indította a jelenlegi kormánykoalíciót – írta a XXI. Század Intézet a honlapján.

A Petkov-kabinet így összeomlott, a problémák azonban megmaradtak. Petkov ugyanis ügyvezetőként mindent megtett azért, hogy Bulgária és Oroszország kapcsolatai tovább romoljanak, a gázellátás kérdése megoldatlan. Az egyébként is töredezett bolgár pártrendszerbe tehát a háború újabb törésvonalakat hozott, az október 2-i választások így sorsdöntőek lehetnek az ország szempontjából.

Több mint egy hete bejárták a világsajtót a nagyszabású prágai tömegtüntetésen készült képek, amelyen a helyi hatóságok szerint 70 ezer – a szervezők szerint 100 ezer – ember tiltakozott a szankciók negatív következményei, elsősorban a rezsiköltségek és fogyasztói árak növekedése ellen.

A XXI. Század írása kiemeli, a cseh kormány az egyik leghangosabb támogatója az oroszellenes intézkedéseknek, emellett az első pillanattól aktívan támogatta az ukrán kormányt, jelentős fegyverszállítmányokat is küldve az országba. A cseh politikai rendszer pedig Bulgáriához hasonlóan töredezett. A kormány tevékenységével való elégedetlenség fokozódása ezen azonban rövid idő alatt változtathat, ott szeptember 23–24-én lesznek választások.

Szlovákiában sem újkeletű probléma a koalíciós instabilitás, sőt, a koronavírus-járvány idején intő példává vált a koalíciós partnerek megosztottságából fakadó tehetetlenség és kapkodás. A szankciópolitikából és a háborúból fakadó gazdasági és társadalmi problémák azonban Szlovákiát sem kerülték el, ez pedig végül politikai krízist is okozott. Mivel a pénzügyminiszter lemondására végül máig nem került sor, a kisebbik kormánypárt beváltotta ígéretét, és a napokban ellenzékbe vonult. Ezzel a kormánykoalíció elveszítette többségét.

A szlovákiai belpolitikai instabilitáshoz az is hozzájárul, hogy eleve nagy a mozgás a különböző, parlamentbe jutott frakciók között, egy másik kormányfrakció például gyakorlatilag meg is szűnt, míg más képviselők a kormánypártok soraiba ültek át.

Kapcsolódó írásaink