Belföld

A magyarok döntő többsége mielőbbi béketárgyalásokat akar

Napjainkra világossá vált, hogy Brüsszel szankciós politikája – amelynek célja Oroszország Ukrajnát célzó katonai törekvéseinek megfékezése volt – kudarcot vallott, ugyanakkor Európa gazdaságára és energiabiztonságára bénító hatást gyakorolt. A többség a béketárgyalásokat sürgeti, a szankciókat pedig ellenzi, elutasítja – derült ki a Századvég felméréséből.

A magyarok döntő többsége mielőbbi béketárgyalásokat akar
Az orosz gázzal szembeni akciók visszaütöttek az unióra
Fotó: MH/Katona László

Az orosz–ukrán háború, illetve Brüsszel szankciós politikája – ahogy a Századvég szeptemberi elemzése hangsúlyozta – az elmúlt hónapokban Európa-szerte az energiahordozók árának robbanásszerű emelkedéséhez, energiahiányhoz, valamint háborús inflációhoz vezetett. Ugyan Európa érdekei azt diktálnák, hogy a fegyveres konfliktust lezáró béketárgyalások mielőbb elkezdődhessenek, a brüsszeli vezetők újabb büntetőintézkedések bevezetését fontolgatják. Ezen kívül felmerült, hogy az Európai Bizottság rendkívüli hadigazdálkodási irányítású jogköröket szerezzen a tagállamok rovására, amely szintén arra utal, hogy Brüsszel a béke előmozdítása helyett hosszú távon is háborús állapotokra tervez „berendezkedni”.

Ezzel szemben a Századvég kutatása rávilágít arra, hogy a magyarok több mint négyötöde (86 százaléka) egyetért azzal, hogy Oroszországot és Ukrajnát rá kellene kényszeríteni a béketárgyalásokra a háború mielőbbi lezárása érdekében.

Miután az orosz–ukrán válságban érintett vezető politikusok továbbra sem a békekötésben érdekeltek, nem meglepő, hogy megítélésük a magyar lakosság körében negatív. A Volodimir Zelenszkij ukrán elnökről kedvezőtlenül vélekedők aránya – a júniusban mért adatokkal megegyezően – 68 százalékra tehető, míg a Vlagyimir Putyinról negatív véleményt formálók tábora a júniusi 72 százalékról 69 százalékra mérséklődött. Joe Biden amerikai elnök, illetve Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnökének megítélése júniushoz viszonyítva érdemben nem változott: szeptemberben Bidenről a megkérdezettek közel kétharmada (64 százaléka), Von der Leyenről a válaszadók fele (50 százaléka) fogalmazott meg kedvezőtlen véleményt.

Február óta Brüsszel hét büntetőcsomagot fogadott el annak érdekében, hogy Oroszországra nyomást gyakoroljon, a háborús konfliktust azonban nem sikerült megfékezni, az orosz csapatok folytatják harctéri műveleteiket Ukrajnában. Ennek ellenére a szankciós politika továbbra is állandó tényezője az európai politikai napirendnek, augusztusban Észtország kormánya nyújtott be hivatalos javaslatot az Európai Bizottságnak egy nyolcadik büntetőcsomag összeállításáról, amely egyebek mellett teljes körű energiaembargót, valamint újabb korlátozásokat vezetne be bizonyos árucsoportokra.

A szankciós politika Európára gyakorolt negatív következményei tükröződnek a lakossági véleményekben is, ugyanis a megkérdezettek 72 százaléka összességében inkább károsnak tartja Európára és benne Magyarországra nézve az Európai Unió és az Amerikai Egyesült Államok által eddig bevezetett, Oroszországot érintő szankciókat – zárul a Századvég közleménye.

Kapcsolódó írásaink