Belföld
Ők járnak jól az új nyelvvizsgaszabályokkal
Ahogy arról lapunk is beszámolt, néhány nappal ezelőtt Csák János kultúráért és innovációért felelős miniszter bejelentette a felsőoktatási felvételi módosítását, többek között a nyelvvizsga-kötelezettség kivezetését.
A változtatás – az évek óta tartó egyetemi modellváltással összhangban – arról szól, hogy a gazdálkodás után most az oktatási, szakmai területen is nagyobb önállóságot kapjanak a kormánytól az intézmények. „Mottónk, hogy ahol a lehetőség, legyen ott a felelősség” – hangsúlyozta Facebook-posztjában Csák János.
De mi állhat a reform hátterében, ha a nyelvtudás fontosságát illetően nincs vita? A fordulat azért is érdekes, mert korábban éppen az volt a cél, hogy ne csak a diplomaszerzésnek, de már a felsőoktatásba való bejutásnak is legyen alapfeltétele a nyelvtudás. Ennek érdekében a 2014-es felsőoktatási stratégia előírta, hogy 2020-tól vegyék fel a felvételi követelmények közé a B2 szintű, vagyis középfokú nyelvvizsgát. Ezt a szigorítást azonban a szakmai egyeztetések hatására végül az utolsó pillanatban mégis elvetette a kormány. Sőt, mivel időközben kitört az egyetemisták életét is jelentősen megnehezítő koronavírus-járvány, szigorítás helyett könnyítés jött: 2020-ban és 2021-ben is nyelvvizsga-amnesztiát hirdetett a kormány, azaz nyelvi bizonyítvány nélkül is átvehették diplomáikat a végzősök.
Az intézkedés hatására több mint százezer új diplomás fiatalt nyert a munkaerőpiac. Évente egyébként átlagosan 50 ezren szereznek diplomát a felsőoktatásban. Miközben jogos igény, hogy egy diplomás értelmiségi legalább egy idegen nyelven boldoguljon, folyamatosak a szakmai viták arról, hogy tényleg minden szakmában meg kell-e ezt követelni.
Az biztos, hogy vannak területek, ahol a tapasztalatok szerint rendre meggyűlik a bajuk a hallgatóknak a nyelvtanulással, vannak intézmények és képzések, ahol kiugró mennyiségben tornyosultak az elmúlt évtizedben a nyelvvizsga hiánya miatt beragadt oklevelek. Vélhetően ezek a szakok élnek majd a könnyítés lehetőségével 2024-től, ám arra nem érdemes számítani, hogy a vezető nagy egyetemek és a legnépszerűbb szakok a jövőben mégsem követelnék meg a középfokút.
Országosan a felvételizők durván fele már a jelentkezéskor rendelkezik középfokú nyelvvizsgával, ám aki nem, azok egy része az egyetemi évek alatt sem pótolja ezt a hiányosságot. Az Oktatási Hivatal pályakövetési statisztikái szerint 2020 előtt volt olyan diplomaosztó, amikor a gazdasági oklevelek több mint 45 százalékát nem vették át a Kodolányi János Egyetemen, a műszaki diplomák 39 százaléka beragadt az Edutus Egyetemen és a Dunaújvárosi Egyetemen, a bölcsészképzésben pedig az oklevelek egyharmada maradt gazdátlan az Eötvös József Főiskolán és a Gál Ferenc Főiskolán.
A Nyíregyházi Egyetem az agrárdiplomák mintegy negyven százalékát tartotta vissza. Ezzel szemben a Műegyetemen, a Corvinuson, az ELTE-n vagy az Állatorvostudományi Egyetemen szinte egyáltalán nincs gond a végzősök nyelvtudásával, a beragadó diplomák aránya itt jóval öt százalék alatti, sőt némely szakon még az egy százalékot sem éri el.
A HÖOK felmérése szerint a végzősök 35 százalékának nincs nyelvvizsgája, jellemzően épp a nemzetstratégiailag kiemelt tudományterületeken, ahol fontos lenne a diplomások számának növelése: agrárképzés, pedagógusképzés és egészségtudományi szakok.
A mostani változtatás lényege az lesz, hogy nem írják elő központilag a középfokú nyelvvizsga meglétét, ehelyett az egyetemekre bízzák, hogy melyik képzésükön milyen nyelvtudást követelnek meg. Sok helyen nyilván marad a jelenlegi állapot, hiszen a legjobb képességű hallgatókért folytatott versenyben nem valószínű, hogy engednének a megszokott színvonalból az intézmények. A beragadó diplomák statisztikái alapján a könnyítés érintheti többek közt a leendő pedagógusokat, ápolókat, egészségügyi szervezőket vagy a szociális munkásokat.
Csák János miniszter szerint a cél az egyetemek szabadságának növelése, amelynek köszönhetően a hallgatók nagyobb valószínűséggel kerülnek arra az egyetemre és arra a képzésre, amelyet sikerrel tudnak teljesíteni.
