Belföld
„Magyarország, mint a globális főszabály alóli lokális kivétel”
Két év kihagyás után értékelte Orbán Viktor a világ- és nemzetpolitikai helyzetet ismét Tusványoson: a beszéd arra az immáron 12 éve velünk élő alapkérdésre is rávilágított, hogy lehetséges-e a globális liberális fősodorral szemben kormányozni? Ez ugyanis most már nemcsak szellemi-kulturális, politikai értelemben kereteződik, hanem geostratégiai-gazdasági dimenzióban is, azaz hogy maradhat Magyarország egy recessziós nemzetközi környezetben lokális kivétel, mutatott rá az elemzés.
A miniszterelnök előadásai minden alkalommal az aktuálpolitikai fejleményekre koncentrálnak, de a Magyarországot körülvevő hatalmi, politikai és gazdasági tér változásaiból indulnak ki. Most sem volt ez másképp.
Orbán Viktor kiemelte, hogy 2019 óta a világ belépett a háborúk és a veszélyek évtizedébe, a nyugati civilizáció megrendíthetetlennek hitt tartóoszlopai pedig meggyengültek. Utóbbi fejleményt már három éve előre jelezte a kormányfő, akkor a liberális politika miatti európai versenyképesség gyengülésére figyelmeztetett – hívta fel a figyelmet az elemzőintézet.
A miniszterelnök rögzítette, hogy a világpolitikai helyzet kedvezőtlen, Magyarország előtt pedig több kihívás áll egyszerre: az első helyen továbbra is a népesedés áll, amelyet a migráció és az európai lakosságcserére tett kísérlet követ, a harmadik embert próbáló veszélyt pedig a genderideológia nyugati térnyerése jelenti. A negyediket a háború, míg azt a kialakulóban lévő energiaválság követi. Szorosan ehhez illeszkedik az európai és nemzetközi gazdasági recesszió réme.
Az Alapjogokért Központ arra is rávilágított, hogy a kormányfő kiutat, cselekvési tervet is hirdetett, valamint a kormányzat stratégiai horizontját is rögzítette: Orbán Viktor leszögezte, hogy 2024-ig – az amerikai elnökválasztásig – a béke létrejöttére nincs reális esély, az Európai Unió stratégiáját a konfliktus kezelésére pedig egy mind a négy kerekén defektet kapott autóéhoz hasonlította. Ezért az EU-nak új vízióra, Magyarországnak pedig a lokális sikerét garantáló lépésekre van szüksége, hogy kimaradjon a globális válságból.
Mindehhez az kell, hogy kimaradjunk a háborúból is. A miniszterelnök szerint több dologra kell koncentrálnunk: az unióval meg kell állapodnunk, ahogy Kínával, az Amerikai Egyesült Államokkal és Oroszországgal is.
Bár Európát két részre osztotta a kormányfő – poszt-Nyugatra és Közép-Európára –, leszögezte, hogy a nemzeti eszközeink megvannak a siker eléréséhez ezúttal is: van határvédelmünk, családalapú társadalmunk (mely építhet a jövőben is a rezsicsökkentés politikájára), fejlődő hadiiparunk és hadseregünk, több lábon álló energiapolitikánk, technológiai fedezetünk, Nyugatról és Keletről is érkező külföldi tőkebefektetéseink, előnyt biztosító tranzitgazdaságunk, stabil politikai rendszerünk és szellemi muníciónk is.
„Ráadásul mi jobbak, szorgalmasabbak, tehetségesebbek vagyunk annál, mint ahol most tartunk” – fogalmazott zárógondolatában a kormányfő, ami extra motivációt jelent, és a 2030-ra kitűzött céljaink elérését is segíti, összegezte az Alapjogokért.
