Belföld

Orbán: A veszélyek, a bizonytalanság és a háború évtizede vár ránk

Legutóbb 2019-ben találkoztunk, s jó, hogy újra együtt lehetünk, szabadon, barátokkal kiülhetünk a teraszra, és megigyuk fröccsünket. Jó okunk van, hogy Fidesz-fröccsöt igyunk, az kétharmad-egyharmad, ebből is látszik, hogy van, ami örök – jelentette ki Orbán Viktor a Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor (Tusványos) zárórendezvényén tartott előadásában szombaton, utalva Tusványos idei jelmondatára is.

Orbán: A veszélyek, a bizonytalanság és a háború évtizede vár ránk
Orbán Viktor miniszterelnök (k), Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke (b) és Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke (j) a miniszterelnök előadása előtt
Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda/Ben

A veszélyek, a bizonytalanság és a háború évtizede következik, de Magyarország lokális kivétel lehet egy globális recesszió idején – emelte ki a kormányfő beszéde elején.

A miniszterelnök a szabadtéri színpad előtt összegyűlt több ezres hallgatóság előtt felidézte: legutóbb 2019-ben lehetett megrendezni a tusnádfürdői politikai fórumot, de azóta „nagyot fordult” a világ, „a veszélyek korába léptünk”, a nyugati civilizáció korábban megrendíthetetlennek hitt tartóoszlopai repedeznek.

Szerinte korábban azt gondoltuk, hogy a tudomány védőburkában élünk, „erre kaptunk egy covidot”, azt gondoltuk, hogy Európában nem lehet újra háború, de Magyarország szomszédságában háború van, és azt gondoltuk, hogy a hidegháború többé nem térhet vissza, „márpedig a világ számos vezetője éppen azon dolgozik, hogy újra blokkvilágba szervezze az életünket”.

Szerinte az is jellemző, hogy bár az adatok tükrében a világ „egyre jobb helynek tűnik”, az emberek ennek az ellenkezőjét érzik. A várható élettartam az elérte a 70 évet, Európában 80 év, a gyerekhalandóság 30 év alatt harmadára csökkent, a világban az alultápláltság az 1950-es 50 százalékról, a szegénységben élők aránya pedig az akkori 70 százalékról 15 százalékra csökkent, az írástudók aránya 90 százalékra nőtt, a heti munkaórák száma 52-ről 40 órára csökkent – sorolta a miniszterelnök az eredményeket, hozzátéve: az általános hangulat mégis az, hogy a „világ egyre rosszabb hely”, egyre terjed egyfajta „világvégevárás”.

Objektum doboz

Rosszkedvünk tele a nyugati életérzés

Úgy vélte: „rosszkedvünk tele” egy alapvetően nyugati életérzés, ami abból fakad, hogy a nyugati civilizációnak az ereje, a teljesítménye, tekintélye és cselekvőképessége fogyóban.

A Nyugat száz éve megjósolt hanyatlása még szellemi és demográfiai visszaszorulásra utalt, ma viszont szerinte a nyugati világ hatalmi és anyagi térvesztése tapasztalható, ami a többi civilizáció korszerűsödésével függ össze. A rivális civilizációk – a kínai, indiai, orosz ortodox és az iszlám is – átvette a nyugati technológiát és a nyugati pénzügyi rendszert, de a nyugati értékeket „eszük ágában sincs átvenni”, és megalázónak érzik, amikor a Nyugat saját értékeit akarja terjeszteni – magyarázta.

Szerinte érthető a nyugati „demokráciaexporttal” szembeni ellenérzés, a legfájóbb azonban ebben a hatalmi és anyagi térvesztésben az, hogy „mi, vagyis a Nyugat elvesztettük az energiahordozók feletti ellenőrzést”. A kőolaj, a földgáz és a kőszén 75 százalékát 1950-ben még az Egyesült Államok és Európa tartotta kézben, mára ez az arány 35 százalékra csökkent, míg az oroszok részesedése 20, a Közel-Keleté 30 százalék, és hasonló változások következtek be a nyersanyagok területén is, ami azt jelenti, hogy a Nyugat „elveszíti az anyagcsatát”, a világ energiahordozóinak és erőforrásainak nagy része a nyugati civilizáción kívül esik – állapította meg a miniszterelnök.

Ma már nem a Nyugat birtokolja a nyersanyagok és energiahordozók zömét

Szerinte az Egyesült Államok stratégiája kétszeresen nehéz helyzetbe hozta Európát. 2013-ban egy új nyersanyag- és energiakitermelési technológiáit vezettek be, biztonságpolitikai doktrínájukba is beemelték azt, hogy külpolitikai fegyverként fogják használni az új technológiát. Ezzel függ össze, hogy az amerikaiak bátrabb szankciós politikát alkalmaznak, és „erőteljesen ösztönzik” európai szövetségeseiket az Egyesült Államokból érkező szállítmányok megvásárlására – magyarázta. Az európaiak ennek megpróbáltak ellenállni, és amíg lehetett, védeni a német–orosz energiatengelyt, de „ezt éppen most veri szét a nemzetközi politika”, és a megújuló energiaforrásokra történő átállás sem járható út – tette hozzá.

Orbán Viktor miniszterelnök (b), Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke (k) és Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke (j) a miniszterelnök előadása előtt
Orbán Viktor miniszterelnök (b), Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke (k) és Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke (j) a miniszterelnök előadása előtt
Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda/Ben

„A világgal kapcsolatos negatív érzések abból fakadnak Nyugaton, hogy a gazdaság fejlődéséhez szükséges döntő energia és nyersanyag nincs a Nyugat kezében. Ami a kezében van, az a katonai erő és a tőke, kérdés, mire lehet menni ezzel a mostani körülmények között” – sommázta a miniszterelnök.

„Az EU Bizottságának legújabb javaslata szerint mindenkinek kötelezően csökkenteni kell 15 százalékkal a gázfogyasztását, s ha ez nem vezetne eredményre, akkor elveszik azoktól, akiknek van” – figyelmeztet Orbán, aki szerint ezt magyarul einstandnak nevezik. 

A magyarság előtt több komoly kihívás áll

A magyarok előtt álló kihívásokra áttérve Orbán Viktor úgy értékelte: ezek sorában továbbra is az első és legfontosabb a népesedés, a demográfia, mivel „az igazság az, hogy továbbra is jóval több a temetés, mint a keresztelő”. A helyzetünk javult, de fordulat nincs, márpedig ha itt nem lesz fordulat, előbb-utóbb „ellakják” tőlünk Magyarországot, a Kárpát-medencét – jelentette ki.

A második kihívás szerinte a migráció, amit népességcserének, elárasztásnak is lehet nevezni. Megállapította: a migráció kettéválasztotta Európát, „a Nyugat kettévált”, az egyik fele egy olyan világ, ahol európai és Európán kívüli népek élnek együtt, és ezek az országok többé nem nemzetek. Orbán Viktor poszt-Nyugatnak nevezte ezt a térséget, ahol várhatóan 2050 körül következik be a végső demográfiai váltás, amikor a nagyvárosokban már többségben lesznek a nem európai származású emberek.

Közölte: „a Nyugat szellemi értelemben Közép-Európába költözött”, a Nyugat itt van, és Európa két fele között csata zajlik. Közép-Európa azt ajánlotta, hogy mindenki maga dönthessen arról, kivel kíván élni, „de ezt visszautasították, és továbbra is harcot folytatnak Közép-Európa ellen azzal a céllal, hogy olyanná tegyenek bennünket, mint amilyenek ők” – fogalmazott.

A Nyugat harcot folytat Közép-Európa ellen, Brüsszel a Soros-féle csapatokkal kiegészülve „ránk akarja kényszeríteni a bevándorlókat” – állapította meg a kormányfő.

Objektum doboz

Orbán Viktor szerint érthető, hogy a „posztnyugati” emberek nem mérgezhetik meg a napjaikat azzal a gondolattal, hogy „minden elveszett”, és nem is szükséges ezzel szembesíteni őket. „Mi csak azt kérjük, hogy ők ne akarják ránk kényszeríteni azt a sorsot, amit mi nem sorsnak, hanem végzetnek látunk egy nemzet számára” – szögezte le a miniszterelnök.

Szerinte szemfényvesztés, a fogalmak szándékos összekeverése az internacionalista baloldalnak azt az állítása, hogy Európában eleve kevert fajú népek élnek. Az európai és Európán kívülről érkező népek kevert fajú világát nem lehet párhuzamba állítani azzal a helyzettel, amikor Európán belül élő népek keverednek össze egymással – mutatott rá.

„Például a Kárpát-medencében mi nem vagyunk kevert fajúak, hanem egész egyszerűen a saját európai otthonában élő népeknek vagyunk a keveréke” – fogalmazott. Hozzátette: a magyarok nem akarnak „kevert fajúvá” válni, de a következő generációkat már arra kell felkészíteni, hogy a folyamatosan Európa felé mozgó iszlám civilizáció terjeszkedését már nemcsak a déli, hanem a nyugati határon kell megállítani, megoldva a Nyugatról menekülő keresztények befogadását is.

A magyarságot fenyegető harmadik kihívásként a „gendert” nevezte meg a kormányfő. Felidézte: ebben a kérdésben is bíróság elé állították Magyarországot, de sikerült leválasztani erről a kérdésről az európai uniós pénzekről szóló vitákat. Magyarország ebben az ügyben is toleranciaajánlatot tett: „mi nem akarjuk megmondani, hogy hogy éljenek, csak azt kérjük, fogadják el, hogy nálunk az apa férfi, az anya nő, a gyerekeinket pedig hagyják békén, és ezt fogadtassák el Soros Györggyel is” – fogalmazott a kormányfő.

A jobb- és baloldal történelmi csatájának nevezte a „demográfiát, migrációt és gendert”, ugyanis szerinte ezeken a kérdéseken fordul meg a jövő. Úgy vélte, a védekezéshez fontos a szövetségesek keresése, a „posztnyugatiak” nem véletlenül tesznek meg mindent a V4-ek egységének megbontására.

A háború megrázta a lengyel–magyar tengelyt

Úgy értékelte, a háború megrázta a visegrádi négyek együttműködésének tengelyt adó lengyel–magyar együttműködést annak ellenére, hogy stratégiai érdekeink egybeesnek: a lengyelek is azt akarják, hogy az oroszok ne jöjjenek közelebb, azt akarják, hogy Ukrajna szuverenitása megmaradjon, és ott demokrácia legyen. Míg azonban a magyarok ki szeretnének maradni a két szláv nép háborújából, a lengyelek viszont úgy érzik, ez az ő háborújuk, ezért át kell menteni a lengyel–magyar stratégiai szövetségből mindent, amit lehet a háború utáni időkre – mutatott rá a miniszterelnök.

Az ukránokon kívül csak a magyarok hoztak véráldozatot a háborúban

Az orosz–ukrán háború okozta kihívás kapcsán Orbán Viktor rámutatott: az ukránokon kívül csak a magyaroktól követelt véráldozatot az orosz–ukrán háború: a nyilvántartások szerint eddig 86 magyar ember halt meg, ezért Magyarországnak joga van szomszédos országként azt mondania, hogy a béke az egyetlen megoldás.

Orbán Viktor úgy vélte: minden háborút sokfajta nézőpontból lehet szemlélni, de minden háború elsődleges szempontja az a tény, hogy „az anyák siratják a gyerekeiket, a gyerekek pedig elveszítik a szüleiket”. Szerinte ennek a megközelítésnek minden mást felül kell írnia még a politikában is.

Hangsúlyozta: a magyar kormány számára ez azt jelenti: a legfőbb kötelességük, hogy magyar szülő és magyar gyerek ne kerüljön ilyen helyzetbe. Megjegyezte ugyanakkor: vannak országok, amelyek bírálják Magyarországot, mert szerintük nem eléggé elkötelezett az ukránok mellett, de ők messze vannak, és legfeljebb pénzügyi vagy fegyvertámogatást adnak.

Csak mi, magyarok adtunk vért abban a háborúban, a bennünket kritizálók egyet sem. Ezért Magyarországnak joga van szomszédos országként azt mondania, hogy a béke az egyetlen megoldás az emberélet megmentésében, a háborús infláció és a háborús gazdasági válság egyetlen ellenszere is egyben – jelentette ki.

Oroszország soha nem fogja megtámadni a NATO-t

Hangsúlyozta: ezért fenn fogják tartani azt a magyar véleményt, hogy „ez nem a mi háborúnk”. Magyarország NATO-tag, és abból indul ki, hogy Oroszország sosem fogja megtámadni a jóval erősebb NATO-t, de kényes helyzetbe került, miután az EU úgy döntött, hogy bár nem válnak harcoló féllé, de fegyvert szállítanak és súlyos gazdasági szankciókat vetnek ki, vagyis – ha jogilag nem is – gyakorlatilag részesévé válnak ennek a konfliktusnak, ami hatalmas kockázatot jelent – magyarázta a kormányfő.

Emlékeztetett: az oroszok világos biztonsági igényt fogalmaztak meg: Ukrajna sose legyen tagja a NATO-nak, és ha most Donald Trump lenne az amerikai elnök és Angela Merkel a német kancellár, akkor szerinte ez a háború nem robbant volna ki. Kifejtette: a nyugati stratégia arra épült, hogy Ukrajna az angolszász kiképzéssel és fegyverekkel megnyerheti a háborút, hogy a szankciók destabilizálják a moszkvai vezetést, hogy a nyugatiak képesek kezelni a szankciók gazdasági hatásait, és a világ felsorakozik mögöttük, de mindennek az ellenkezője történik.

„Olyan kocsiban ülünk, amelynek mind a négy kereke defektet kapott” – fogalmazott Orbán Viktor, rámutatva: a háború tekintetében Európának egy olyan új stratégiára van szüksége, amelynek a középpontjában nem a háború megnyerésének, hanem a béketárgyalásnak és egy jó békeajánlat megfogalmazásának kell lennie.

Orbán Viktor előadásában kifejtette: „A háború erőjáték, annak a szava dönt, aki erősebb.” Azt az illúziót nem érdemes Magyarországnak dédelgetnie, hogy remek tanácsokkal képes lesz befolyásolni a háborús eseményeket és a Nyugat stratégiáját, de minden vitában meg kell próbálni elmondani az álláspontunkat, és rávenni a nyugatiakat, hogy dolgozzanak ki egy új stratégiát – mondta.

Objektum doboz

Orbán Viktor kiemelte: az Európai Uniónak nem az a dolga most, hogy „az oroszok vagy az ukránok oldalára álljon, hanem hogy Oroszország és Ukrajna közé álljon”.

Ami ebben a pillanatban történik, az a háború meghosszabbítását segíti elő, az oroszok ugyanis olyan távolságra akarnak előrenyomulni, hogy ukrán területről ne lehessen támadást intézni Oroszország ellen, tehát minél jobb fegyvereik lesznek az ukránoknak, annál tovább tarthat a háború – jegyezte meg.

Csak az orosz–amerikai tárgyalások hozhatnák el a békét

Hangsúlyozta: amíg nem lesz orosz–amerikai tárgyalás, addig nem lesz béke. „Mi európaiak a dolgok befolyásolására eljátszottuk az esélyünket” 2014 után, amikor az első konfliktusban létrejött a minszki megállapodás, amelyből kihagytuk az amerikaiakat, és a megállapodás végrehajtását nem sikerült kikényszeríteni – magyarázta. Hozzátette: ezért „az oroszok nem is velünk akarnak most már tárgyalni”, hanem azzal, aki ki tudja kényszeríteni Ukrajnával szemben azt, amiről megállapodnak.

Az jár jól, akinek van saját energiaforrása

A Magyarországot fenyegető kihívások sorában ötödikként az energia és a gazdaság kérdését említette, amelynek megértéséhez szerinte azt kell megvizsgálni, kinek kedvez a háborús helyzet. Rámutatott: az jár jól, akinek van saját energiaforrása.

Jól járnak az oroszok, mert a bevételt nemcsak az eladott energiamennyiség határozza meg, hanem az ára is, jól járnak a – korábban az arab világnak kiszolgáltatott – kínaiak, akik most már oroszt energiát is tudnak vásárolni, és jól járnak a nagy amerikai cégek, amelyek megsokszorozták a profitjukat – sorolta a kormányfő. Az EU viszont rosszul jár, az energiadeficitje háromszorosára nőtt.

A kormányfő a rezsicsökkentésről szólva kiemelte: ez a rendszer jól működött tíz évig, de most a háború „kibillentette”, mert háborús energiaárak vannak. Hangsúlyozta: a feladat, hogy valahogyan megvédjék a rezsicsökkentést, és ez sikerülni is fog abban a formában, hogy az átlagfogyasztásig továbbra is mindenkinél megmarad a korábbi ár.

Objektum doboz

A miniszterelnök szerint Magyarország csak akkor őrizheti meg gazdasági értelemben a sikereit, ha kimarad a háborúból, a migrációból, a „genderbolondériából”, a globális adóból és az európai általános recesszióból.

Orbán Viktor megjegyezte: jó hír, hogy ez 2010-ben és 2020-ban is sikerült, Magyarország minden válságból erősebben jött ki, mint ahogy belement. Hozzátette: 2020-ban Magyarország a „kanyarban előzött” a válság idején, csak a baj az, hogy közben „kaptunk egy jópofa ónos esőt, és most itt kell valahogyan pályán tartani a járgányunkat”.

Az új helyzetben új megállapodások kellenek

A kormányfő úgy vélte: a siker érdekében, az új helyzethez igazodóan minden fontos szereplővel – az Európai Unióval, az oroszokkal, Kínával és az Egyesült Államokkal is – új megállapodásokat kell kötni. Szerinte ha ezt sikerül megoldani, és mindenkivel meg tudnak állapodni a nemzeti érdekeknek megfelelően, akkor Magyarország vissza tud kapaszkodni 2024-ben a régi növekedési és fejlődési pályára.

Objektum doboz

A kormányfő szerint 2030-ig fognak megsokszorozódni a nyugati világ problémái, gazdasági válság sújthatja az Egyesült Államokat, megsokszorozódnak az eurózóna problémái, és új politikai erőviszonyok alakulnak ki az EU-ban, mert a közép-európaiak ekkor válnak nettó befizetőkké. „Aki fizet, az rendeli a zenét” – jegyezte meg.

Hazánk lokális kivétel lehet egy globális recesszió idején

Orbán Viktor úgy értékelte: Magyarország lokális kivétel lehet egy globális recesszió idején. Szerint ennek elérésében több tényező is segíthet, ilyen az, hogy „nekünk még megvan a határvédelmünk” és „családalapú a társadalmunk”, valamint „éppen most csináljuk” a nagy hadiipari fejlesztéseket, és „diverzifikáljuk az energiaforrásainkat”.

Úgy vélte, fontos esélyt jelent a technológiai váltás kihasználása, és lényeges a külföldi tőkebeáramlás is Keletről és Nyugatról. Tranzitország vagyunk, és tranzitgazdaság is akarunk maradni, ehhez pedig „minden blokkosodást nekünk elleneznünk kell” – tette hozzá.

Objektum doboz

Azt is fontosnak nevezte, hogy megvan a politikai stabilitás, „hiszen kétharmadunk van”, és az elmúlt időszakban „levezényeltünk egy nemzedékváltást is a nemzeti oldalon”.
Kiemelte a szellemi alapok jelentőségét is: „Magyarországnak még megvan a nemzeti gondolata, megvan a nemzeti érzésvilága, megvan a kultúrája.” Ugyancsak fontosnak nevezte, hogy Magyarországnak vannak ambíciói, közösségi, sőt nemzeti ambíciói vannak. Ahhoz, hogy „a most következő nehéz időszakban megőrizzük a nemzeti ambícióinkat, együtt kell maradnunk, együtt kell maradni az anyaországnak, és együtt kell maradni Erdélynek és a többi magyarok lakta területnek a Kárpát-medencében” – fogalmazott Orbán Viktor.

Objektum doboz

„Az a megfontolás, hogy mindig többet adtunk a világnak, mint amit kaptunk, mindig többet vettek el tőlünk, mint amit nekünk adtak, hogy nekünk rendezetlen számláink vannak, hogy mi jobbak, szorgalmasabbak és tehetségesebbek vagyunk annál, mint ahol most tartunk és ahogy élünk, és az a tény, hogy a világ nekünk tartozik, és ezt a tartozást be akarjuk és be fogjuk vasalni. Ez a legerősebb ambíciónk!” – zárta előadását Orbán Viktor a 31. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor szombati politikai fórumán.

Kapcsolódó írásaink