XXI. Század Intézet: Stratégiai irányt mutatnak a tusnádfürdői beszédek

A tusnádfürdői szónoklatok meghatározzák a stratégiai horizontot a magyar jobboldal számára, de viszonyítási pontot jelentenek a tágabb, közép-európai politikai közegben is.

Ismert, hogy a Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor gondolata a hidegháborús világ végóráiban született 1988–89-ben. A romániai falurombolás elleni bátor kiállásának köszönhetően vált nemzetközi súlyú eseménnyé.

A Fidesz és a brit Szociálliberális Demokrata Párt ifjúsági szervezete közös nyilatkozatban szólította fel az Egyesült Királyságot és a magyar kormányt, hogy indítványozzanak vitát az Egyesült Nemzetek közgyűlésén: tárgyalják meg a kisebbségek jogi helyzetét és a hétezer falu lerombolását Erdélyben.

Felszólították továbbá a Ceauşescu-rezsimet, hogy hagyjon fel az etnikai asszimilációt és diszkriminációt célzó politikájával. A közlemény magyarországi és erdélyi magyar szerzői ekkor személyes szabadságukat tették kockára gondolataik megfogalmazásával.

Az első tábort 1990 júliusában szervezték meg Bálványosfürdőn magyarországi és erdélyi magyarok, valamint velük szimpatizáló britek. A rendezvény néhány alkalom után már csak a nevében maradt diáktábor, 1993 óta bálványosi folyamatról beszélhetünk.

Az eseményt kezdetben erdélyi fókusz jellemezte, ami később Kárpát-medencei, majd európai távlattá szélesedett. A közép- és kelet-európai politikai elit jelentős része az euroatlanti integrációtól remélte az etnikai konfliktusok enyhülését a kilencvenes években.

A NATO, illetve az Európai Unió bővítését követően azonban fokozatosan világossá vált, hogy a nyugati elit nem kívánja egyenrangú partnerként kezelni a térség országait. Mindent megtettek, hogy Közép-Európában ne alakulhasson ki hatékony regionális együttműködés és önálló érdekképviselet.

A nagyhatalmak nehezítették a térség önállósodását és belső kohézióját, az itteni országokat pedig igyekeztek sugarasan magukhoz kapcsolni.

Az illúziók szertefoszlását követően újfajta közös, közép-európai gondolkodás vette kezdetét, és ennek fontos helyszíne lett az akkor már Tusnádfürdő mellett megrendezett esemény.

Mindenkori vezérszónoka Orbán Viktor lett, akinek beszédei az évek előrehaladtával dimenziót váltottak. Egyre gyakrabban osztotta meg a hallgatósággal történelem- és politikafilozófiai belátásait – a közérthetőséget mindig szem előtt tartva.

A teljes elemzés a XXI. Század Intézet honlapján olvasható.