Belföld
A háborús válság idején nélkülözhetetlen a stabil kormány
Az április 3-i választások után új időszámítás kezdődött az Országgyűlésben – fogalmazott Nagy Ervin, a XXI. Század Intézet elemzője. Hozzátette: annak ellenére, hogy a választások után új parlament alakult, a voksolás előtti ülésnapok is az idei év tavaszi ciklusának szerves részei voltak, s mivel a kormánypártok ismét kétharmados győzelmet arattak, számos folytonosság volt megfigyelhető a jogalkotás menetében. Ez az ország politikai stabilitása, így a gazdasági és szociális intézkedések kiszámíthatósága szempontjából lényeges, valamint a koronavírus-járvány, illetve a háború okozta krízisben a jövőben is fontos tényező lesz. A mostani energiaválságban, illetve a globális problémák elleni védekezésben ugyanis létkérdéssé vált egy-egy ország politikai stabilitása, ami Magyarországon, a kétharmados parlamenti többséggel biztosított.
Jól látszik, hogy azokban az uniós tagországokban, ahol a közelmúltban lezajlott választások után instabil kormánykoalíciók alakultak, mint Németországban, Szlovákiában, Bulgáriában vagy éppen Belgiumban és most úgy tűnik, hogy Olaszországban is, ott a válságkezelés nem működik olajozottan. A koalíciós partnerek egymással vannak elfoglalva, leköti energiájukat a belső küzdelem, így sem lehetőségük, sem erejük nincs a hatékony kríziskezelésre – magyarázta a politológus.
Rámutatott: nálunk a parlamenti munka csupán a kampányidőszak alatt szünetelt, minden nemzetközi baloldali támadás és fake news ellenére a demokrácia zökkenőmentesen, a pluralizmus széleskörűen fennmaradt. Végül a folytonossággal és a stabilitással kapcsolatban ki kell emelni azt is, hogy a köztársasági elnök személyéről ugyan a választások előtt döntött az Országgyűlés, ám Novák Katalin hivatalba lépése már az új parlament megalakulása után történt, ami szintén a kiszámíthatóságot erősítette.
A hosszú távú, ciklusok feletti társadalom- és nemzetpolitikai célok megvalósítása folytatódhat a kétharmados kormánypárti győzelemmel, a Fidesz–KDNP-pártszövetség a munkaalapú társadalom fenntartását, az adócsökkentés politikáját, rezsicsökkentés megvédését, a családok példa nélküli anyagi és erkölcsi támogatásának növelését, a gyermekvédelmi törvény fenntartását, a határon túli magyarokkal való összetartozás erősítését, végül a bevándorlással kapcsolatos sikeres fellépését folytatni tudja.
A baloldal esetleges győzelme esetében ezeket az intézkedéseket Gyurcsány Ferenc és Márki-Zay Péter kampányígérete szerint megváltoztatták vagy megszüntették volna – figyelmeztetett Nagy Ervin. Megjegyezte: ugyanez a folytonosság áll fenn a „kulturális expanzióra”, amelyet Orbán Viktor az idei év elején hirdetett meg és amelynek célja a magyar identitású kultúra megvédése mellett az intézmények bővítése és a szellemi terjeszkedés.
Fenntarthatatlan ellenzéki fragmentáltság
Az új parlamentben ezzel szemben az ellenzéki erőviszonyok, így az ellenzéki politizálás is megváltozott. Az Országgyűlésben rekordszámú, összesen kilenc frakció alakult, ebből hét ellenzéki. A magyar parlamenti ellenzék sosem volt ennyire széttöredezett, ami ugyan a pártfinanszírozást tekintve rövid távon haszonnal jár (hiszen több frakció több költségvetési támogatást jelent ugyanannak a szivárványkoalíciónak), hosszú távon versenyhátránnyal jár. A töredezettség ugyanis politikai válsággal jár együtt.
Nincs mondanivaló, a baloldali képviselőcsoportok keresik a hangjukat, de egyelőre az sem világos, hogy a jövőben ismét együtt vagy külön-külön fognak politizálni. Egyelőre Gyurcsány Ferenc kardoskodik az összefogás mellett, míg a Jobbik, a Párbeszéd és a Momentum is egyedül szeretne építkezni, ami további konfliktust okoz a pártok között. Ami viszont tény, hogy a jelenlegi fragmentáltság fenntarthatatlan, a baloldal válsága szerkezeti válság is, hiszen a hazai ellenzéki szavazótábor nem képes ennyi és ennyiféle pártot fenntartani – véli az elemző.
Kivételnek tartja a Mi Hazánk Mozgalmat, mert a Toroczkai László által vezetett nemzeti radikális párt már a választások előtt pontos tennivalók és ötletek kidolgozásával foglalkozott, így a parlamentben is képes volt alternatív javaslatokat megfogalmazni. Ezzel szemben a szivárványkoalíció pártjai a szélrózsa minden irányába szétszéledtek, s mivel nem dolgoztak ki a választások előtt sem világos programot, így a parlamentben ez idáig csak a hatástalan protestpolitikára és a parttalan orbánozás folytatására képesek.
A Mi Hazánk Mozgalom konstruktív politikája és világos mondanivalója az oka annak, hogy alig egy hónappal a választások után Toroczkaiék megelőzték a közvélemény-kutatások szerint az összes baloldali pártot – emelte ki Nagy Ervin. Szerinte ez nem meglepetés, hanem szükségszerű folyamatot látunk, hiszem a baloldali pártok szellemi-ideológiai, szervezeti és vezetési válságba kerültek. Egyedül a Demokratikus Koalíció maradt stabil, ám mondanivaló hiányában jelenleg ők sem tudnak erősödni.
Parttalan orbánozás és putyinozás
Az új frakciók népszerűségének növelésére – a műfajból és a nagy nyilvánosságból eredendően – a napirend előtti felszólalások és az interpellációk adnak lehetőséget. Jelenleg három egymástól eltérő alapállás figyelhető meg az Országgyűlésben. Míg a Fidesz és a KDNP képviselőcsoportja tudatosan folyatja az ezt megelőző ciklusban is fontosnak tartott területeken a hatékony törvényalkotást, illetve a válságokra adandó válaszokat keresi, konkrét cselekvési tervek alapján cselekszik, addig a baloldal egyelőre csak ötletel, protestál, „tolvajozik”, tartalmi politika továbbra sincs. Végül a harmadik megfigyelhető viselkedéstípust a Mi Hazánk Mozgalom képviseli, azaz a kemény kormánykritika mellett törvényjavaslatokat is tesz, illetve nemzetpolitikai kérdésekben konstruktív vagy éppen támogatja a kormányt.
Míg a jobboldalon magabiztosságot, tettrekészséget, terveket és megvalósítandó célokat látunk, addig a hat részre szakadt egykori hatpárti összefogás vezetőitől csak parttalan „orbánozást” és „putyinozást” hallhatunk – tette hozzá a politológus.
Felidézte, hogy az új kormány megalakulása után a vezető testület azonnal munkához látott, minden nemzetközi fórumon harcol a magyar energiabiztonságért, illetve az ehhez kapcsolódó ártalmas szankciós politika ellen. A vétó belengetésével a kormány a magyar érdekeket védi, amit a magyar parlament jobboldali többsége, a Mi Hazánk Mozgalom frakciójával együtt határozati szavazásokkal támogat, míg a baloldal ezekben a kérdésekben is a nyugati szankciós politika és a brüsszeli politikai érdekek mellé áll.
Lendületben maradtak a kormánypártok
A közvélemény-kutatások szerint megmaradt a kormánypártok lendülete, míg a baloldalnak tovább romlott a megítélése. Ha most lennének a választások, a Fidesz–KDNP-pártszövetsége akár négyötödös többséget tudna kialakítani az Országgyűlésben, míg az ellenzéki oldalon a Demokratikus Koalíció és a Mi Hazánk Mozgalom kivételével jelenleg semelyik párt nem lenne önállóan képes bejutni a parlamentbe.
Az LMP, az MSZP és a Párbeszéd most már tartósan a bejutási küszöb alatt tartózkodik, utóbbi gyakorlatilag mérhetetlenné vált, a Jobbikban folyó botrányok, illetve az egyre valószínűbbnek tűnő újabb pártszakadás miatt érthető az egykori nemzeti radikális párt történelmi mélypontja. Kisebb meglepetés az, hogy a Momentum is öt százalék alá süllyedt. Úgy tűnik, az új elnökség és a párt új vezetője, Gelencsér Ferenc nem tud friss impulzust adni, míg Fekete-Győr András, aki továbbra is párt arca maradt, felkészületlen és alkalmatlan politikus benyomását kelti – közölte Nagy Ervin.
A kormány népszerűsége töretlen, a háborús inflációval való küzdelem, a rezsicsökkentés megtartása, a családtámogatások és a nyugdíjak további emelése komoly politikai siker.
Orbán Viktor bejelentette, hogy a kormány felállít egy határvédelemmel foglalkozó új testületet, amire azért van szükség, mert a déli határon idén már százezernél többen próbáltak illegálisan Magyarországra lépni – folytatta az elemző. Kijelentette: a döntésnek komoly társadalmi támogatottsága van, és vélhetően erősíteni fogja a kormány hiteles bevándorláspolitikájának elfogadottságát, ami jócskán túlmutat a fideszes szavazóbázison, azaz a baloldali állampolgárok szándékával is megegyezik. Ennek ellenére a baloldali pártok ezt az intézkedést is támadták.
A parlament június 12-től kezdve jogilag rendkívüli munkarendben dolgozott, nagy szükség volt az erőltetett menetre, hisz amellett, hogy a háborús válsággal és a háborús inflációval kapcsolatban számos kérdést kellett megoldani vagy megerősíteni a kormány rendelkezéseit, el kellett fogadni a 2023-as költségvetést is, amiben egyszerre jelen kell hogy legyen a fegyelmezettség és a válságkezelésre szánt összegek is. A kormány ennek érdekében bevezette az extrapofitadót, amelyből a honvédség fejlesztését és a rezsicsökkentés megvédését lehet finanszírozni. Jól mutatja a baloldal destruktív álláspontját, hogy Gyurcsányék egyetlen esetben sem támogatták a kormány válságkezelő, illetve a családokat és a háztartások védő intézkedéseit – állapította meg a politológus.
Végül kitért arra is, hogy a választások után a kormánypártok javaslatára a frakciók a jövőben takarékosabban fognak működni, illetve a vagyonnyilatkozatok az uniós normák szerint változnak majd.
Az Alaptörvényt a választások óta kétszer módosította a parlament, egyrészt a háborús helyzet okozta válsághelyzet kihirdetésére kellett a megváltozott globális viszonyok közt új szabályokat hozni. Így a kormány a jövőben is hatékonyan tud fellépni a szomszédos háborúban kiéleződő humanitárius katasztrófa elkerülése és az ország biztonsága érdekében.
Másrészt azért volt szükség az alkotmány módosítására, hogy a 2024-es uniós és helyhatósági választásokat egy időben lehessen tartani, aminek elsősorban anyagi, pontosabban spórolási oka van, illetve a demokrácia szempontjából is fontos lehet a módosítás, hisz a tapasztalatok azt mutatják, hogy egy évben egy választáson sokkal többen vesznek részt, mintha egymáshoz közeli időben két választást tartanak.
