Belföld

Neomarxista düh és gyurcsányista keresztényellenesség

Rétvári Bence: A kormány a középosztály megerősítésén dolgozik, mert az tudja a hátán vinni az országot, a baloldal pedig éppen ezt zúzná szét

A szabadkai migránsbanda-háború és a felállítandó határvadász századok is szóba kerültek az Országgyűlés hétfői ülésén napirend előtt, a Gyurcsány-párt Böjte Csabát támadta, a DK ifjúsági tagozata pedig Kósa Lajos élcelődésébe kapaszkodva kötött bele a Fideszbe, mire Fürjes Balázs azzal vágott vissza: az önfeladás és a meghasonlás nehéz lelki helyzetet eredményez a Momentumnál.

Neomarxista düh és gyurcsányista keresztényellenesség
Egy háború árnyéka vetül ránk, ha önökön múlt volna, közelebb lennénk hozzá – mondta Dömötör Csaba a DK-s Varjunak
Fotó: MH/Török Péter

Inflációról, recesszióról beszélt napirend előtt Jámbor András (Párbeszéd) béremeléseket követelve, illetve hogy „legyen igazságosabb a rendszer, fizessenek a gazdagok!” Rétvári Bence, a Belügyminisztérium államtitkára felvetette: a képviselő „valóban nem látta, mit csinált a baloldal Magyarországon az elmúlt harminc évben?” Hogy kiktől vettek el a válságban? A nyugdíjasoktól, a pedagógusoktól, a szociális gondozóktól, az orvosoktól, és tömegesen bocsátották el a dolgozókat – emlékeztetett az államtitkár.

Megállapította: alapvető filozófiai különbség van a jobb- és a baloldali kormányzás között, előbbi a középosztály megerősítésén dolgozik, mert az tudja a hátán vinni az országot, a baloldal pedig éppen ezt zúzná szét. „Megfojtanák a családokat”, a kampányban „neomarxista dühvel rontottak rá” a családi adózásra, mondván, az a gazdagoknak kedvez – idézte fel Rétvári. Szerinte a baloldal a rezsicsökkentés támadásával a multik mellé áll. „A magyar mindig alsóbbrendű önöknek, a nemzeti az meghaladandó, ami identitás, az hátrább visz. Ezért inkább a külföldi multik zsebét tömnék” – fogalmazott az államtitkár. Hozzáfűzte, a szegénységtől az óv meg, ha van munka, nem a baloldal, hanem a foglalkoztatottságot növelő és a minimálbért emelő kormány van a kiskeresetű emberek pártján.

Háborús infláció

A szocialista Komjáthi Imre ugyancsak béremeléseket sürgetett, mire Tállai András, a Pénzügyminisztérium államtitkára rámutatott: most elsősorban attól kell megvédeni az embereket, hogy elveszítsék a munkahelyüket. Erre koncentrál a jövő évi költségvetés, valamint a nyugdíjak reálértékének megőrzéséről és a rezsivédelemről szól, arról, „hogyan mentjük ki a családokat a bajból”.

Varju László (DK) brutális megszorítócsomagot emlegetett, majd sérelmezte, hogy Kövér László házelnök bünteti őket, amiért törvénytelennek nevezik a kormányt, végül rátért a Böjte Csaba vezette alapítvány ügyére. „Kiderült ez a gyalázat”, „nem a gyerekeket akarják megvédeni, hanem a bajtársukat”, „gyermekrontók pártja”, „erkölcsi feslettség” – sorolta dörgedelmeit a gyurcsányista politikus.

Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára szégyenteljesnek nevezte Varju felszólalását, úgy vélte, a Böjte Csaba elleni támadás illeszkedik abba a sorba, amit a baloldal az egyházak ellen intéz. A gazdasági helyzettel kapcsolatban Dömötör közölte: „Egy háború árnyéka vetül ránk, ha önökön múlt volna, közelebb lennénk hozzá. Gátlástalanul állítják, hogy máshol nincs infláció, csak itt, miközben a tények mást mutatnak.” „A kormány mozgásterét az határozza meg, mikor lesz béke. A háborús inflációról nem a kormány tehet, hanem a háború, ezért mindent meg kell tenni a békéért” – szögezte le.

Fővárosi káosz

Gelencsér Ferenc, a Momentum elnöke Kósa Lajos fideszes képviselő Fekete-Győr Andrással kapcsolatos múlt heti élcelődésébe kapaszkodott bele, és hosszasan fejtegette, hogy a kormánypártnak ügynökei vannak, tehát „elárulták a rendszerváltást”. Fürjes Balázs, a Miniszterelnökség államtitkára azzal vágott vissza: a Momentum útkeresésben van, kacskaringós utat járt be már eddig is, hiszen miután 2017-ben megérkeztek a magyar politikába, még éles nyilatkozatokban határolódtak el a baloldali pártoktól, Fekete-Győr András – akit azóta „harmincévesen nyugdíjba küldtek a szavazói” – például kijelentette, „nem gyurcsányozzuk össze magunkat”.

Azonban ahelyett, hogy leváltották volna a régi baloldalt, most csak Gyurcsány hátára fölkapaszkodva tudtak bejutni a parlamentbe. „Gyurcsányellenességre építették a politikájukat. Az önfeladás és a meghasonlás nehéz lelki helyzetet eredményez, de kiléphetnek Gyurcsány gyámsága alól” – javasolta Fürjes Balázs.

Az LMP-s Bakos Bernadett arról beszélt, hogy be kell vezetni a dugódíjat Budapesten, ahol az autók miatt nem lehet haladni, ezért az egész városra vonatkozó forgalomcsillapítási tervre van szükség. Dömötör Csaba úgy értékelt: az ellenzék egymás ellen hangolja az autósokat és azokat, akik más módon közlekednek, de nem attól lesz élhető egy város, ha ilyen konfliktusokat generálnak, hanem ha mindenki talál maga számára megfelelő közlekedési módot.

Nem az a jó irány, ha újabb terheket raknak az emberek vállára, ráadásul erről a javaslatról nem kérték ki az érintettek véleményét – mondta az államtitkár. Azt kérte a képviselőtől, ha tenni akar Budapest élhetőségéért, győzze meg a főpolgármestert, számolja fel a közlekedési káoszt, amely Karácsony Gergely cselekvőképtelenségének következménye. A főváros mutatja, hogy a baloldal milyen teljesítményre képes: Budapestet tehetetlenség és káosz jellemzi, az elmúlt három évben, ha a Városházán múlt volna, egy tapodtat sem ment volna előre a főváros – hangsúlyozta Dömötör.

A Jobbik részéről ismét nem az egyébként jelenlévő Jakab Péter szólalt fel, hanem Sas Zoltán, aki hatékony határvédelmet szorgalmazott. Rétvári Bence – miután felsorolta a radikálisan növekvő migrációs adatokat – felidézte, hogy a Jobbik korábbi elnöke, Vona Gábor azt mondta, a kerítés egy hatalmas bukás, totálisan alkalmatlan az ország megvédésére, Gyöngyösi Márton, a párt új vezetője pedig azt állította, hogy nincs más megoldás, menedékjogot kell adni az érkező bevándorlóknak, illetve a kvótát is támogatta, bírálva a kormány bevándorláspolitikáját. „Tudják-e egyáltalán, hogy mit akarnak?” – firtatta Rétvári, aki szerint a Jobbik véleménye „aktuálisan forgandó”. „Amikor feladták az identitásukat, olyan csúszós lejtőre érkeztek, ahonnan nincs visszaút.”

Fegyveres migránsok

Halász János (Fidesz) úgy vélekedett, Magyarország minden más európai országnál nehezebb helyzetben van, mivel keleti szomszédunkban elhúzódó háború dúl, délről pedig nő a migrációs nyomás, egyre szervezettebb és nagyobb létszámú csoportok érkeznek, fegyverekkel felszerelkezve. Szabadkán migránsbandák támadtak egymásra, mindennaposak lehetnek az ilyen esetek – jegyezte meg. Leszögezte, szükség van a határvadász századok létrehozására. „Felháborító, hogy a baloldal támadja a védekezést, sunnyognak, úgy tesznek, mintha ez a veszély nem is létezne” – fogalmazott Halász.

Rétvári Bence úgy reagált: „A szabadkai bandaháború mutatja, milyen veszélyt hordoz a bevándorlás, hiszen ilyesmi a no-go zónákban szokott előfordulni”. Az államtitkár beszélt arról, hogy a migránsok egyébként is agresszívek, botokat, köveket, fejszét, kalapácsot dobálnak a határt védőkre, megrongálják a kerítést, eltávolítják a kamerákat. Eközben Brüsszel a migrációt ösztönző üzeneteket küld, és szinte nincs olyan balol-dali pártelnök, aki ne tette volna le a hűségesküt Brüsszelben a bevándorláspártiság mellett. „Csak a Fidesz–KDNP-kormány képes megvédeni az országot” – hangoztatta Rétvári Bence.

Röviden


A kata megreformálásáról a kormány és a szakmai szervezetek egyeztetnek, és hamarosan az Országgyűlés elé kerül egy olyan törvényjavaslat, amely megfelel az érintettek jelentős részének – közölte Tállai András, a Pénzügyminisztérium államtitkára a DK-s Dávid Ferenc katás vállalkozókat érintő szabályokat firtató interpellációjára adott válaszában. Tállai kijelentette: egyetértettek a tanácskozások során, hogy a kata sikertörténetté vált, amelynek eredményeit meg kell őrizni. Célnak nevezte, hogy azokat a vállalkozásokat részesítsék előnyben, amelyek a lakosság részére saját szolgáltatást nyújtanak. Arról sem volt vita, hogy a jelenlegi, ötszázalékos adómérték távol áll az indokoltan elvárhatótól, ez az érintetteknek alacsony nyugdíjat vagy táppénzt jelent – tette hozzá. Megjegyezte: nem ördögtől való, hogy az ellátási alap emeléséről tárgyaljanak, ahogy az sem, hogy ez a mindenkori minimálbérhez legyen kötve.
 

Az agrárpolitika részletes uniós szabályozás alatt áll, ami meghatározza az agrártámogatások formáját, ezért munkaerő-támogatás a mezőgazdaságban nincs, van viszont jövedelempótló támogatás területi vagy állatlétszámalapon – mutatott rá Farkas Sándor, az Agrárminisztérium államtitkára, miután Bencze János (Jobbik) kifogásolta, hogy a külföldi ipari érdekeltségek dúskálnak a támogatásokban, a magyar mezőgazdasági vállalkozások viszont nem. Az államtitkár azt mondta, hogy a baromfi- és sertéstartók támogatásai például megtöbbszöröződtek.
 

Az orosházi kórház traumatológiai osztályának sorsáról tudakozódott Sebők Éva (Momentum), mondván, a helyiek úgy tudják, szakemberhiány miatt állt le a többnapos sebészeti ellátás. Rétvári Bence felidézte: az orosházi kórház három és fél milliárd forintnyi fejlesztést kapott. Működik a sürgősségi baleseti osztály, azt pedig a mentőszolgálat dönti el, hogy Békéscsabára vagy Gyulára szállítják azt, aki többnapos ellátásra szorul. Az államtitkár jelezte: az intézményben az egynapos traumatológiai ellátás bővítését és a szakrendelő fejlesztését tervezik.

Kapcsolódó írásaink