Belföld

Alkotmányos hagyományok visszaállítása

Már Magyarország Alaptörvényének megalkotásakor is felmerült a vármegyerendszer kérdése, ennek történelmi okai vannak. Az államalapítástól egészen 1949-ig hazánk közigazgatásának alapvető területi egysége a vármegye volt, amelyet a – magyar hagyományokat szovjet mintára cserélő – 1949. évi XX. törvény, a Magyar Népköztársaság Alkotmánya szüntetett meg – idézte fel lapunknak ifjabb Lomnici Zoltán alkotmányjogász.

Kifejtette, alkotmányos hagyományaink visszaállításának korántsem ez az első lépése, az már hazánk nevének az Alaptörvényben Magyarországként történő meghatározásával, illetve a Legfelsőbb Bíróság 2012-ben Kúriává történő visszanevezésével megkezdődött. A nemzeti, polgári kormány elkötelezett amellett, hogy ez folytatódjon, hiszen országunk sikerei a nemzeti kultúránkban és a tradícióinkban gyökereznek.

Az alkotmányjogász a vagyonnyilatkozati rendszer változásáról elmondta: az Európa-szerte elismert és minden uniós ország EP-képviselője által évek óta alkalmazott szabályozás átvétele mögött elsősorban az uniós integráció erősítése áll. Ugyanakkor Brüsszel a vagyoni és politikai felelősség kérdésében nem tud következetes álláspontot képviselni, ami igaz az uniós intézményekben is jelentős befolyással bíró nemzetközi NGO-k EU-n kívüli tevékenységével kapcsolatban is – mutatott rá a szakember.

Emlékeztetett ugyanakkor az Európai Bizottság egyik sajtóközleményére, amely 2018. július 9-én kelt, s amelyben a Bizottság a hivatali korrupció felszámolásáért ajánlásokat tett Ukrajnának. „Az uniós vezetők (…) hangsúlyozták, hogy létre kell hozni az elektronikus vagyon­nyilatkozatok hatékony ellenőrzési mechanizmusát, és meg kell szüntetni a civil aktivisták elektronikus vagyonbevallási kötelezettségét” – írta az EB.

Emellett 2019 márciusában bombaként robbant a hír, hogy a nem kormányzati civil szervezeteket vetné be az Európai Parlament többsége azokkal a nemzeti kormányokkal szemben, amelyek egyes fajsúlyos kérdésekben az uniós vezetőkétől eltérő véleményt képviselnek. Az összeg, amit az uniós közpénzből erre fordítanának az EU 2021–2027-es időszakra vonatkozó hétéves pénzügyi keretében összesen 1,8 milliárd euró, azaz mintegy 570 milliárd forint lenne. Ennyit a transzparenciáról – jegyezte meg Lomnici.

Kapcsolódó írásaink

Véget vet a baloldali frakció­trükközésnek a kormány

ĀA nemzetgazdasági stabilitás fenntartását szolgálja a parlamentnek benyújtott kormánypárti javaslat, amely a frakciófinanszírozás átalakításával sok milliárd forintot takarít meg a költségvetésnek, és így az adófizetőknek