Belföld

Bődületes baloldali képmutatás

Jakab Péter kirohanásait ismét nélkülözni kellett a képviselőknek az Országgyűlésben. Napirend előtt esett szó a fővárosban tervezett dugódíjról, a háborús inflációról, az uniós forrásokról és az egyházak támogatásáról is, amelynél a DK-sok arckifejezését látva Soltész Miklós államtitkár elítélte a gyurcsányista „grimaszpolitikát”.

Bődületes baloldali képmutatás
Dömötör Csaba szerint a baloldal korábban is megszorításpárti és adóemelés-mániás volt, és nincs az a kétharmados vereség, ami ettől eltéríthetné
Fotó: MH/Török Péter

Magyarország az elsők között vállalta, hogy 2050-re klímasemlegessé válik, a kormány folyamatosan vizsgálja, milyen lépéseket lehet tenni a klímavédelem érdekében, a német példát is tanulmányozza – közölte Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára Kanász-Nagy Máté napirend előtti felszólalására adott válaszában. Az LMP-s képviselő klímabérlet bevezetését sürgette német mintára, szerinte „ma az autóktól nem lehet haladni” a fővárosban, ezért az a cél, hogy „minél többen rakják le az autójukat”.

Dömötör Csaba emlékeztetett arra, „sokféle hangzatos ígéretet hallottunk” a baloldaltól az önkormányzati választási kampányban, „pucéran tüntettek a metró klimatizálásért”, aztán ezt sem sikerült ezt teljesíteni, sőt, már ki is került a célok közül. Ugyanakkor a baloldal számos helyen kapott lehetőséget, éljenek bátran az újfajta tarifamegoldásokkal, de „ha végül mégsem vezetik be, akkor ne kenjék a kormányra” – mondta az államtitkár, hozzáfűzve, általában „szavakban nagyon nagyot álmodnak, majd a kormányon kérik számon a cselekvést”. Budapesten dugódíjat akarnak bevezetni, miközben állandósult a közlekedési káosz.

„Sunyi politikával próbálják kiszorítani az autósokat”, „osztályharcos tempóval egymás ellen hergelik” az embereket – fogalmazott Dömötör, felvetve, „álljanak elő a pontos számokkal”, mennyi lenne a dugódíj? „Ne akarják jobban tudni, hogyan kellene élniük az életüket a magyaroknak” – folytatta a politikus. Megállapította: a háborús infláció idején nem egy újabb adóra van szüksége a magyar családoknak. „Az önök szövetsége korábban is megszorításpárti és adóemelés-mániás volt, és nincs az a kétharmados vereség, ami ettől eltéríthetné önöket.”

Berki Sándor (Párbeszéd) a miniszterelnök fizetésemelése kapcsán a bérek és a családi pótlék megduplázását követelte, Jakab Péter-i mintára a „melós” kifejezést használta felszólalásában, összesen kilencszer. Rétvári Bence, a Belügyminisztérium államtitkára kifejtette: egy kormányzat fokmérője, hogyan fordul a legnehezebben élők felé, ez pedig legjobban a minimálbérből vezethető le. A magyar baloldal kormányzása alatt ez ötvenezerről 73 ezerre nőtt, a polgári kormány kettőszázezerre emelte. A baloldal a munkát terhelő adókat növelte, a polgári kormány viszont a teljesítményösztönző adócsökkentés híve, ezért dolgoznak ma egymillióval többen.

A szocialista Hiszékeny Dezső az inflációról, a „fékezhetetlenül romló élhetőségről” beszélt, támadva az extraprofitadót, ami szerinte „nem szakmai döntés”. Tállai András, a Pénzügyminisztérium államtitkára emlékeztetett arra, amikor Gyurcsány Ferenc 2008-ban azt mondta, nincs válság és nem is lesz, majd hamarosan szembesült azzal, hogy Magyarország fizetésképtelenné vált. Az államtitkár rámutatott: háború van a szomszédban, ez okozza az inflációt, nem a kormány, amely éppen azon doldozik, hogy egyensúlyban tartsa a költségvetést, és megvédje a magyar családokat.

Bedő Dávid (Momentum) az uniós források hazahozatalát sürgette, úgy vélte, „a kamuharcot be kellene fejezni” és csatlakozni az Európai Ügyészséghez, megszüntetni a korrupciót. Latorcai Csaba területfejlesztési államtitkár azzal vágott vissza: „korrupcióról akkor beszéljenek, amikor tisztázták Cseh Katalin ügyét!” A baloldal valódi célja megakadályozni, hogy hozzájussunk az uniós forrásokhoz, a Momentum EP-képviselői is ezt teszik – szögezte le az államtitkár. Kijelentette: az elmúlt években „rekordokat döntöttünk a források lehívásában”, viszont 2010 előtt Magyarország ebben a tekintetben „hátul kullogott”. „Tárgyalunk az unióval és folyamatos a haladás, az a célunk, hogy az év végéig aláírásra kerüljenek a megállapodások” – közölte Latorcai. Hozzáfűzte, technikai kérdésekben hazánk kész kompromisszumokra, politikai kérdésekben – mint például a bevándorlás ügye – nem.

Jakab Péter kirohanásait ismét nélkülözni kellett a képviselőknek, a Jobbik nevében Z. Kárpát Dániel ezúttal is szolid hangot ütött meg, és a gyermeknevelési cikkek adómentességét szorgalmazta. Vitályos Eszter, a Kulturális és Innovációs Minisztérium államtitkára az egyre bővülő családtámogatási rendszerről beszélt, majd felvetette, „ha fontosak önöknek a magyar családok, hogyan tudtak politikai értelemben összebútorozni” a balliberálisokkal, akik kormányzati pozícióban elvették a rendszeres gyermekvédelmi támogatást, az egy- és kétgyermekesek családi adókedvezményét, és rövidítették a gyes idejét?

A DK-s Varga Zoltán Debrecen példáján keresztül az iparosítási programot bírálta, zöldmezős beruházásokat, szennyező gyárakat emlegetett, amelyek hazánkat az „összeszerelés irányába tolják”. Koncz Zsófia, a Technológiai és Ipari Minisztérium államtitkára leszögezte: Magyarország nem „összeszerelő üzem”, a high-tech termékek aránya épp úgy hetven százalék, mint Németországban vagy Dániában.

Szászfalvi László (KDNP) az egyházak és a kormány együttműködésének fontosságáról beszélt, Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára pedig válaszában megjegyezte: érdekes volt látni a DK soraiban a grimaszokat, miközben a képviselő az egyházak támogatásáról beszélt. Felidézte: a baloldal kormányzása alatt az egyházak költségvetését megkurtították, jogos támogatásokat visszavettek, a karitatív szervezeteket sem támogatták, virultak viszont a bizniszegyházak. „Ez a grimaszpolitika folytatódott az elmúlt tíz év során”, most is támadják és szidják az egyházakat és hívő embereket, ha tehetnék, felmondaná a vatikáni szerződést, és visszavonnák az egyházak finanszírozását.

A fideszes Dunai Mónika hangsúlyozta: a gazdasági világválságra és háborús inflációra Magyarország válasza az önvédelem. „A nemzeti érdek a legfontosabb továbbra is, békére van szükség, de az Európai Unió a háborús helyzetet finanszírozza.

A magyar kormány az egyetlen, amely nem szankciókról beszél, hanem arról, hogy békére van szükség, és ne a magyar emberek fizessék meg a háború árát. A baloldalnak is határozott véleménye van, ezzel ellentétes” – mondta a képviselő. Közölte: a baloldal eltörölné az árstopokat, a rezsicsökkentést. Korlátoznák a közlekedést, a fővárosban dugódíjat akarnak bevezetni, anyagilag is ellehetetlenítenék azokat, akik autóval járnak.