Belföld
Szemforgató gyurcsányi vádaskodások
Jakab Orbán Viktor székébe próbált beülni, de a saját széke mellé ült – összegezte a jobbikos történetet Dömötör Csaba, miután a bukott pártelnök helyett felszólaló Z. Kárpát Dániel az eddigieknél jóval konszolidáltabb hangnemet ütött meg
Érdekes párhuzamok mutatkoztak a napirend előtti felszólalásokban az Országgyűlés keddi ülésén. Csaknem ugyanarról beszélt például a DK és a Gyurcsány-párt „ifjúsági tagozatának" tartott Momentum képviselője. Oláh Lajos és Gelencsér Ferenc is azt fejtegette, hogy a Fidesz-KDNP megtévesztette a választókat, most megszorítások lesznek, „csőd, összeomlás".
Az őszödi beszéd tükrében elképesztően visszás eszmefuttatások hangzottak el. Gelencsér (Momentum) kijelentette továbbá, „nem az ukrajnai háború vagy a menekültválság a legnagyobb probléma, hanem a létbizonytalanság". Neki Fónagy János, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára válaszolt, megjegyezve a fiatal politikus „sem a múlttal, sem a jelennel nincs tisztában".
Felidézte, hogyan lábalt ki az ország a 2010-es katasztrofális helyzet után a válságból, eladósodottságból, hogyan állt fejlődési pályára, majd következett 2015-ben migránsválság, három éve a pandémia, majd az ukrajnai háború. Az ország rendkívüli időket él, de a kormány ebben az elhúzódó háborús helyzetben is biztosítani kívánja a munkahelyeket, a családok békéjét, megélhetését, a nyugdíjak reálértékének fenntartását és a megvédi a rezsicsökkentést – szögezte le Fónagy János.
Oláh Lajos szemforgató szavaira Rétvári Bence, a Belügyminisztérium államtitkára reagált, példákat sorolva az európai energiaárak emelkedésére kijelentette: a magyarok kerültek a legelőnyösebb helyzetbe a baloldal által sokat támadott rezsicsökkentésnek köszönhetően. Tíz éve volt a DK-nak arra, hogy támogassa a rezsicsökkentést, egyszer sem tette meg – közölte az államtitkár. Emlékeztetett arra, hogy Gyurcsányék kormányzásuk alatt tizenötször emelték a rezsit és csődbe vitték az önkormányzatokat.
Nem tudtak megoldást, csak hiteleket vettek fel. Mindig a jobboldali kormányok fizetik vissza azokat a hiteleket, amelyeket a baloldali kormányok fölvesznek – állapította meg Rétvári. Hangsúlyozta: tavaly több mint hét százalékos gazdasági növekedést értünk el, és most is csak a hibás brüsszeli szankciós politika veszélyezteti az eredményeket.
Megegyező témát választott a Jobbik és a Mi Hazánk szónoka is: a születések számát.
Novák Előd (Mi Hazánk) a demográfiai krízis miatt inflációkövető családtámogatásokat szorgalmazott, Vitályos Eszter, a Kulturális és Innovációs Minisztérium államtitkára válaszában közölte: „mi a családokban hiszünk, azon dolgozunk, hogy minél könnyebb legyen gyermeket vállalni". A jövő évi költségvetés a családokat védi, a családokra szánt összeg 450 millióval magasabb, mint az idei, ez tizenöt százalékkal több, az infláció viszont tíz és fél százalék, a támogatás növekedése tehát nagyobb, mint amit a képviselő követel – fejtette ki Vitályos Eszter.
Az ismét távolmaradt Jakab Péter helyett Z. Kárpát Dániel szólal fel, Jakab – és a saját eddigi – kirohanásainál jóval konszolidáltabb hangnemben beszélt a „cumi és a pelenka drágulásáról", és közölte: „konstruktivitást szavatol" a Jobbik részéről.
Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtikára kiemelte: a GDP öt százalékát költjük családtámogatásra, jelentősen nőtt a házasságkötések száma és a gyermekvállalási hajlandóság is emelkedik. Az árstopokhoz és a rezsicsökkentéshez is ragaszkodik a kormány, ami szintén a családok érdekét szolgálja – hangoztatta Dömötör, de nem hagyta szó nélkül a jobbikos stílusváltást sem. „Egy évvel ezelőtt még arról szónokoltak, hogy a kormány bukni fog, és kattan a bilincs.
A méretes vereség után még számonkérik a kormányt, és leckéket adnak arról, mit kellene csinálni. Hogyan vezetné az országot a Jobbik?" – vetette fel az államtitkár, emlékeztetve az elmúlt hetek történéseire: „lemondott a kabinetfőnök, Jakab is bedobta a törülközőt. Orbán Viktor székébe próbált beülni, de a saját széke mellé ült, ez egy dicstelen történet dicstelen vége" – összegzett Dömötör Csaba.
Szerinte a leköszönő pártelnöknek jobban ment a szövetségkötés Gyurcsány Ferencékkel, mint saját támogatóival, a mostani események pedig valószínűleg annak köszönhetők, hogy „Gyurcsány Ferenc balra húzta Jakab Pétert a képzeletbeli baloldali társkeresőn."
Kunhalmi Ágnes (MSZP) az Európai Ügyészséghez való csatlakozást követelte, felszólította a kormányt, hogy „ne kakaskodjanak tovább", mert „ha az Unióból nem jön pénz, akkor előbb-utóbb fejre fogunk állni".
Répássy Róbert, az Igazságügyi Minisztérium államtitkára rámutatott: a baloldal folyamatosan és kitartóan nemzeti hatásköröket akar átadni az Uniónak. A forrásokat politikai okból tartja vissza Brüsszel. A nemzeti szuverenitás feladása elfogadhatatlan, több más uniós tagállam sem veszt az Európai Ügyészségben, amelynek fenntartása egyébként hatalmas összegeket emészt fel. Hazánk munkamegállapodást kötött a szervezettel.
Az LMP-s Kanász-Nagy Máté a benzinárstopot és a rezsicsökkentést támadta, mondván, „nem igazságos a rendszer, mert a gazdagokat is támogatja". Juhász Hajnalka (KDNP) kijelentette: nem támogatható a brüsszeli karbonadó-javaslat, amely átgondolatlan kezdeményezés, és aránytalan terhet róna az állampolgárokra. Brüsszel mindig rendkívül kreatív, ha az uniós állampolgárok megbüntetését kell magasztos eszmékbe csomagolni – fogalmazott. – Valójában arról van szó, hogy az emberekkel fizettetnék meg az ipar által generált környezetszennyezés árát, holott a szennyező fizet alapelv az uniós környezetpolitika egyik alaptétele.
Az intézkedés leginkább a kisvállalkozókat fogja sújtani – közölte a képviselő. Úgy vélte, a karbonadót íróasztal mellett találták ki, jellegzetesen baloldali, megvalósíthatlan, csak káoszt okozó intézkedés, mint az, hogy Karácsony Gergely főpolgármester kitiltaná az autókat a rakpartról, alternatív útvonalak nélkül.
Menczer Tamás, a külügyi tárca államtitkára felhívta a figyelmet arra, hogy Kanász-Nagy Máté bevallotta: a baloldal eltörölné a benzinárstopot. Az államtitkár őrültségnek nevezte a karbonadót, amit az Európai Bizottság és Frans Timmermans, „a magyar baloldal nagy barátja" erőltet. „Brüsszeli nyelven" a karbonadóról úgy beszélnek, hogy az embereket „bevonják a kibocsátás-kereskedelmi rendszerbe", ez azonban valójában azt jelenti, hogy „ha autód, házad vagy lakásod van, akkor fizetni fogsz" – mondta Menczer.
Hozzátette: a „timmermansi recept" a magyar baloldal receptje, ami arról szól, hogy nem kell rezsicsökkentés, lehetnek magas árak, az energiaár-növekedést érezni kell és még egy adót is rá lehet pakolni a magyar emberekre. „A magyar kormány semmilyen javaslatot nem szavaz meg, ami romba döntené a magyar gazdaságot" – nyomatékosította.
Halász János (Fidesz) kifejtette: a veszélyek korát éljük, és a választáson a magyarok megüzenték, elvárják, hogy a kormány megvédje őket. „Gondoskodunk a biztonságról és emelkedő pályán tartjuk a gazdaságot". A kormány megakadályozza, hogy a cégek továbbhárítsák az extraprofitadót – ígérte. Megjegyezte, visszás, amit a Ryanair tesz. Morálisan elfogadhatatlan, a fogyasztóvédelmi vizsgálat majd eldönti, hogy jogilag elfogadható-e.
Több mint ötven törvényt módosított a parlament
Több mint ötven törvényt módosít a honvédelemmel, a gazdaságfejlesztéssel, valamint a kormányzati igazgatással összefüggő módosításcsomag, amelyet 133 igen és 51 nem szavazattal fogadott el az Országgyűlés. A jogszabály elsődleges célja a koherencia megteremtése, mivel november 1-jén hatályba lépnek a válságkezeléssel és a különleges jogrenddel kapcsolatos alaptörvényi és törvényi szintű változások.
A képviselők 181 igen szavazattal és 1 tartózkodás mellett arról is döntöttek, hogy Mihállfy Béla KDNP-s képviselőt jegyzővé választják a szintén kereszténydemokrata Móring József Attila helyére.
Az Állami Számvevőszék ellenőrzések során tett megállapításai és javaslatai számos területen átláthatóbbá és eredményesebbé tették a közpénzek felhasználását – hangsúlyozta az ÁSZ tavalyi tevékenységéről szóló tájékoztató tárgyalásakor Domokos László, a szervezet elnöke. Közölte: a módszertani és technológiai változásoknak köszönhetően 2021-ben az ÁSZ eddig soha nem látott ellenőrzési lefedettséget ért el, míg 2020-ban 1534 szervezetet ellenőriztek, addig tavaly a több mint 26 ezer közpénzt felhasználó szervezetből már tízezer feletti ellenőrzést zárták le. Ez a szám 2010-ben még csak 550 volt. Az ÁSZ-elnök kitért arra is, hogy ellenőrizték a választók szavazatának egy százalékát el nem érő 173 pártot, ennek következtében egy tisztulási folyamat indult el, számos párt intézkedett a törvényes és átlátható gazdálkodás feltételeinek kialakításáról, mások viszont megszűntek.
Módosult a kormányfő fizetése
A képviselők rendezték a miniszterelnök fizetését is. A korábbi szabályozás szerinti 1,5 millióról Orbán Viktor illetményét Kövér László házelnök fizetésével egy szintre, havi bruttó 3,5 millióra növelték annak érdekében, hogy a két közjogi méltóság egyforma mértékű díjazásban részesüljön.
A kormányfő illetménye az elmúlt 12 évben nem emelkedett, ugyanakkor azonban a minimálbér 73 500 forintról 200 000 forintra nőtt.
Egyébként, ahogyan azt korábban megírtuk, a magyar kormányfő fizetése az egyik legalacsonyabb az EU-ban.
