Belföld
Meghívás a leendő minisztereknek – Új arcokkal bővül a kormány
Csák János, Szalay-Bobrovniczky Kristóf és Nagy Márton egyformán a fejlesztési tervek megvalósítását segítheti
Alakulóban az ötödik Orbán-kormány, zajlanak az egyeztetések az új kabinet összetételéről. Az eddig nyilvánossá vált információk szerint várhatóan továbbra is miniszter marad Rogán Antal, Gulyás Gergely, Szijjártó Péter, Pintér Sándor, Varga Mihály, Varga Judit és Nagy István. Az új ciklusban azonban új emberek is feltűnnek, ilyen például Csák János, aki sajtóhírek szerint a humán innovációs szakterület vezetője lesz, hozzá fog tartozni például a felsőoktatás és a tudománypolitika.
Csák a Matáv pénzügyi igazgatója, majd a MOL Csoport, később pedig a T-Mobil Magyarország vezetője volt. Éveken át igazgatósági tag volt a Richter Gedeon Nyrt.-ben is. Akkor került a legközelebb a politikához, amikor a második Orbán-kormány idején, 2011 és 2014 között Magyarország londoni nagyköveteként dolgozott. A Design Terminal elnöke és társtulajdonosa lett 2016-ban, emellett a startupok finanszírozásával foglalkozó Arete Zrt. társtulajdonosa is. A Bank of China igazgatótanácsának 2015 óta tagja, 2019-ben pedig a Magyar–Szlovák Kereskedelmi Kamara társelnöke lett. Ugyanebben az évben beválasztották a Magyar Olimpiai Bizottság Etikai Bizottságába is, 2019-ben a Corvinus Egyetem fenntartója, a Maecenas Universi-tatis Corvini Alapítvány kuratóriumának a tagja lett.
A nagyközönség számára bizonyára sokkal ismertebb Lázár János, aki a tervek szerint a jövőben egy építésügyi központú minisztérium élére állhat. Lázár régi motoros a nagypolitikában, 2014 és 2018 között a Miniszterelnökséget vezető miniszter volt. Később a nemdohányzók védelméért felelős miniszterelnöki biztos, és a mezőhegyesi Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. által ellátott állami feladatok kormánybiztosa lett, 2020-tól a Magyar Teniszszövetség elnöke. A választásokon Csongrád megye 4. választókörzetében a baloldal kormányfőjelöltjével, Márki-Zay Péterrel szemben, egyéniben szerzett mandátumot.
Nem nagyon kell bemutatni Navracsics Tibort sem, aki korábban igazságügyi miniszterként, majd külgazdasági és külügyminiszterként is bizonyított, majd 2014-től az Európai Bizottság kulturális, oktatási, ifjúságpolitikai és sportügyi biztosa lett. Mandátuma lejárta után kormánybiztosi feladatokat kapott. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Európa Stratégia Intézet vezetőjeként dolgozik, az áprilisi választásokon egyéniben mandátumot szerzett Veszprém megye 3. választókörzetében, Tapolcán. Legújabb feladataként Navracsics egy uniós területfejlesztési tárcát kaphat meg az új kormányban.
Szalay-Bobroniczky Kristóf szin-tén új belépő, Csákhoz hasonlóan, korábban ő is nagykövetként teljesített külügyi szolgálatot. A Gödöllői Agrártudományi Egyetemen 1993-ban végzett, majd francia állami ösztöndíjjal posztgraduális menedzsment képzésen vett részt Párizsban. A Heti Válasz című politikai hetilap kiadója és főszerkesztője volt 2004-től, 2014-ben rendkívüli és meghatalmazott nagykövetté nevezte ki őt a köztársasági elnök. Szalay-Bobrovniczky a Századvég Gazdaságkutató Zrt. társtulajdonosa és igazgatósági tagja, emellett tartalékos százados a Magyar Honvédségnél. Várhatóan a honvédelmi tárca kerül hozzá. Érdekesség, hogy ő Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő férje.
Nagy Márton is újoncként lép a miniszterek sorába, ő alapvetően pénzügyi szakember, 2013 és 2015 között ő volt a Magyar Nemzeti Bank Pénzügyi Stabilitásért és Hitelösztönzésért felelős ügyvezető igazgatója, valamint a Pénzügyi Stabilitási Tanács és az Európai Bankhatóság tagja. A Magyar Nemzeti Bank alelnöke 2015-től, a Monetáris Tanács tagja, a Magyar Pénzverő Zrt. igazgatósági elnöke, az Országos Betétbiztosítási Alap és a Szanálási Alap igazgatótanácsi tagja. Nagy 2015 és 2017 között a Budapesti Értéktőzsde elnöke volt, majd miniszterelnöki főtanácsadóként folytatta pályafutását 2020-tól. A jegybank alelnökeként részt vett többek között a Növekedési Hitelprogram életre hívásában (2010), a devizahitelek forintosításában (2014), az MKB Bank szanálásában (2014) is. A hírek szerint az új kormányban is gazdaságfejlesztési feladatokat kap.
Mit hoztak eddig az Orbán-kormányok?
Orbán Viktort először 1998. június 2-án kérte fel kormányalakításra az akkori államfő, Göncz Árpád. A Fidesz akkor az FKGP-vel és az MDF-fel lépett koalícióra. A polgári kormány egyik első intézkedéseként állította vissza a családi pótlékot, és visszavezette a baloldal által megszüntetett gyedet. Pintér Sándor és Varga Mihály már abban a kormányban is miniszteri szerepet vállalt. A második Orbán-kormány 2010-ben a Fidesz és a KDNP közös programja alapján kezdte meg a munkát, ez volt az első kétharmados győzelem. Ebben a ciklusban alakult meg az Emberi Erőforrások Minisztériuma, amelyet előbb Réthelyi Miklós, majd Balog Zoltán vezetett.
A 2010 és 2014 közötti kormányzás vívmánya volt a rezsicsökkentés, és ekkor született Magyarország új alkotmánya, az Alaptörvény is. A ciklus érdekessége, hogy 2011-ben hazánk látta el az Európai Unió Tanácsának soros elnöki feladatait. A következő, 2014–2018-as Orbán-kormány legnagyobb kihívása a migrációs válság kezelése volt, ekkor épült fel a déli határkerítés. Seszták Miklós vezetésével ekkor még volt önálló fejlesztési tárca, az agrártárcát pedig Földművelésügyi Minisztériumnak hívták, amelyet Fazekas Sándor vezetett. Ekkor vezették be a csokot és az első házasok kedvezményét. A 2018 és 2022 közötti kormányzás egyik újdonsága a Palkovics László vezette Innovációs és Technológiai Minisztérium életre hívása volt, a legnagyobb eredménye pedig a családvédelmi akcióterv megvalósítása és a koronavírus-járvány elleni sikeres küzdelem.
(CsA)
