Gyurcsány kihasználhatja a baloldal súlyos válságát

„Az ellenzéki összefogás a választási kudarc után szétesett, az egymással is versengő pártok – a Demokratikus Koalíció kivételével – politikai válságba kerültek, a közvélemény-kutatások szerint jelenleg a Mi Hazánk megítélése is jobb, mint a hat párt népszerűsége külön-külön. Továbbra sincs ideológiai karaktere, és nem találja saját hangját a parlamentbe először bekerülő Momentum, amely az elhúzódó vezetési válság mellett intellektuálisan is kiüresedett, „obstrukciós” akcióinak pedig egyre rosszabb megítélése van. Az úgynevezett zöldpártok szintén vezetési válságtól szenvednek, az egykori országos hálózatát elvesztő LMP, illetve a tagsággal sosem rendelkező Párbeszéd is csupán médiapártként működik” – áll a XXI. Század Intézet friss elemzésében, amelyet Deák Dániel és Nagy Ervin jegyez, és amely a baloldali együttműködés keretében indult hat párt jelenlegi, válságos állapotát vizsgálja, rámutatva három meghatározó problémára: a megkülönböztethető, világos identitás, illetve a politikai mondanivaló hiányára, a vezetői válságra és a szervezeti instabilitásra.

Az elemzők megállapítják: a Momentum „trendi” mozgalmából mára egy csak Budapesten létező, fiatalokat megmozgatni képtelen törpepárt lett, amelynek parlamenti obstrukciós kísérlete kínos kudarcba fulladt. Sajtóinformáció szerint aktív kapcsolat van a DK és a Momentum között, ami mögött az állhat, hogy Gyurcsány Ferenc a 2010 előtti MSZP–SZDSZ-koalíció mintájára létrehozna egy DK–Momentum-koalíciót, amelybe a többi baloldali formációt is beleolvasztanák. Az LMP és a Párbeszéd zöldpártként definiálja magát, ám nem nevezhetőek valódi pártoknak, hisz nincs tömegbázisuk, csupán néhány médiapolitikust tudnak felmutatni.

A balliberális együttműködés következtében a zöldpolitika is elhalványodott, a Párbeszéd a baloldali retorikát képviseli, míg az LMP nyitottabb a lokalista gondolatok iránt, azonban ez sem jelent meg markánsan a Gyurcsány-féle szövetségben. Könnyen elképzelhető, hogy az EP-választás lesz az utolsó megmérettetésük – jegyik meg az elemzők.

Mint folytatják, a Jobbik mára elvesztette nemzeti jellegét, nincs önálló, a többi baloldali párttól megkülönböztethető identitása, világos politikai mondanivalója. A választási kudarc után a morális kérdéseket felvető szövetségi politika megkérdőjeleződött, a szervezet megítélése mélypontra zuhant. Minden közvélemény-kutatás szerint önállóan már nem lenne képes bejutni a parlamentbe, a párton belüli szexbotrány kitörése pedig továbbmélyíti a valamikori jobboldali mozgalom morális válságát.

A DK az ellenzék vezető erejévé vált, és bár az MSZP-ből az átlépési hullám a választások előtt megtorpant, a szocialisták mélyülő szervezeti és politikai válsága miatt a jövőben újra felerősödik – jósolják a kutatók. Hozzáfűzik: a DK részsikert ért el a választásokon abból a szempontból, hogy az ellenzéki oldalon a legnagyobb frakciója a parlamentben nekik lesz, illetve minden baloldali pártnál nagyobb költségvetési támogatásra számíthatnak. Gyurcsány Ferenc egyértelművé tette, hogy a párt vezető helyzetéből eredően szeretné újra megerősíteni a baloldali együttműködést. A történelmi kudarcot elszenvedett hatpárti együttműködésből egyedül a DK-ban nincs súlyos vezetői válság, és csak ők rendelkeznek stabil szervezeti háttérrel és humánerőforrással. Gyurcsány Ferenc a következő hónapokban mindent meg fog tenni azért, hogy a széteső, egymással is veszekedő baloldali pártokból sokkal homogénebb együttműködést hozzon létre – vetíti előre az elemzés.