Belföld
Jakab pár éve még gárdamellényben villogott
A történet önmagában véve is problémás, úgy meg pláne, hogy a Jobbik elnöke a negyedik helyet foglalja el a baloldali összefogás listáján, és erősen pozicionálja a belügyminiszteri tisztséget.
Jakab Péter ma már az baloldali összefogás egyik leghangosabb támogatója, rendszeresen mutatkozik az együttműködés védőszentjeként, legutóbb még dalt is írt annak dicsőségéről. Mostanra igazodva a baloldali politikusokhoz, kommunikációs eszköztárába bekerültek az olyan kifejezések, mint a demokrácia, a jogállamiság, a tolerancia és az elfogadás.
Ehhez képest minimum furcsán hat az a fotó, amelyen látható, amint egy rendőr igazoltatja a riadtan néző, a Magyar Gárda egyenruháját viselő Jakabot.
Az Árpád-sávos felvarróval ellátott fekete színű sapka, a fekete színű dzseki, nadrág és bakancs mind a szervezet jellegzetes ruházatának a részét képezte. Úgy tűnik, precízen követte az aktuális divatot a jobbikos képviselő, aki egészen pontosan az Új Magyar Gárda viseletében mutatkozott. Mint ismert, a bíróság 2009 júliusában feloszlatta az eredeti szervezetet, amelynek következményeként megalakult az Új Magyar Gárda Mozgalom.
De nemcsak a fekete zubbony, hanem a hírhedt fekete mellény is helyet kapott Jakab ruhatárában. Ezt nem is olyan régen még büszkén viselte, olyannyira, hogy 2012 decemberében a gárdisták ruházatban ment be a miskolci képviselő-testület ülésére.
Mint az erről az alkalomról készített jegyzőkönyvből kiderült, Varga Gergő DK-s képviselő az ülés felfüggesztését kérte, mivel szerinte Jakab „tiltott rendészeti tevékenységet reklámozó mellényben” foglalt helyet a közgyűlésben. A provokatív akcióról örömittasan számolt be a Jobbik akkori pártlapja, a Barikád, a helyi Jobbik pedig groteszknek nevezte a „mellényvitát” a közösségi oldalán.
Nem ez volt az egyetlen alkalom, amikor a Jobbik elnöke büszkén mutogatta a Gárda-mellényét. 2015-ben még arról posztolt, hogy pár évvel korábban éppen a mellény viseléséért vitték fogdába, és ezt bizonyítandó a kezében szorongatott egyet.
A bejegyzéssel egyébként azt bizonygatta, hogy a cigányok által használt fejsze sokkal veszélyesebb, mint a rendőrség által betiltott ruházati cikk. „Mert bár igaz, hogy a fejszével embert lehet ölni, no de a mellény! A mellény… … az FEKETE! Bevallom, úgy érzem magam, mintha belecsöppentem volna a Monty Python egyik epizódjába, pedig nem. Ez a miskolci valóság. És így már nem is nevetséges” – fogalmazott némi cinizmussal Jakab.
Azt, hogy a jobbikos politikus az utolsó utáni pillanatig kitartott a Magyar Gárda és annak szellemisége mellett, jól mutatja, hogy 2015 júniusában beszédet mondott a szervezet borsodi csoportjának trianoni rendezvényén. „Nagyon jól tudom, hogy ez a küzdelem eszeveszett nehéz. Azért nagyon nehéz, mert kettős mércét alkalmaz a hatalom. A rendteremtőt üldözi, a rendbontót viszont védelmezi. a gárdistát bíróság elő citálja és garantáltan megbünteti” – szomorkodott a gárdisták sorsán.
Sőt, az Egyenes Beszéd 2017-es adásában a szervezetet védelmezve arról beszélt, hogy „a Magyar Gárda egy társadalmilag hasznos szervezet”, és „az emberekben félelmet keltő gárda sosem létezett.”
A történet több okból is problémás. A Magyar Gárda és annak utódszervezetei nyíltan cigányellenes, antiszemita alakulatok voltak, és ezek több szálon kapcsolódtak a Jobbikhoz. Céljuk a két világháború közötti fasiszta jellegű mozgalmakhoz hasonlóan a magyarság fizikai, lelki és szellemi „nevelése” és önvédelme volt.
A gárdisták képviselőitől nem voltak ritkák a zsidóellenes megnyilvánulások, illetve központi témájuk volt a cigánybűnözés elleni küzdelem. Fekete ruházatuk pedig sokakban félelmet keltett, különösen akkor, amikor cigánylakta területeken vonultak.
Arról nem is beszélve, hogy a Magyar Gárda és utódai a kezdetektől fogva tudatosan domborították ki a katonai jellegű külsőségeket, ami miatt sokan félmilitaristáknak tartották őket. Magyarán a Jobbik elnöke egy olyan szélsőséges társasághoz tartozott, amely fordulatokkal teli politikai karrierjét tekintve most már meglehetősen kínos neki.
Az, hogy Jakab tagja volt-e a Magyar Gárdának, egyelőre kérdéses, hiszen gárdista ruházatot bárki be tudott szerezni. Az viszont már az eddigiekből is egyértelművé vált, hogy erősen szimpatizált velük, hiszen egészen 2017-ig mindenben támogatta őket.
Csakhogy változnak az idők, és ami egykoron jó ötletnek tűnt, az nem biztos, hogy a jelenben is annak bizonyul. Egy tavalyelőtti interjúban a kérdésre, hogy tagja volt-e a szervezetnek, Jakab Péter határozottan tagadta ezt.
Mint ismert, az egykoron cigány- és zsidóellenes szólamokat hangoztató politikus az előkelőnek számító negyedik helyet kapta meg a baloldali összefogás listáján. Nem mellékes, hogy több alkalommal is arra célozgatott: egy esetleges kormányváltás után nem lenne ellenére a belügyminiszteri pozíció.
Kérdés, hogy Jakab Péter karrierjének szélsőjobboldali szakaszai mennyire elfogadhatóak a baloldali összefogást alkotó pártoknak, mennyire férnek bele az értékrendjükbe.
A Jobbik politikusai hiába hivatkoznak előszeretettel a befejeződött néppártosodásra, egyre másra kerülnek elő róluk a kellemetlenebbnél kellemetlenebb történetek. Legutóbb Z. Kárpát Dánielről hoztak nyilvánosságra egy felvételt, amelyen a párt jelenlegi alelnöke egy náci karlendítést mutatott be. „Amíg ilyen politikusok vannak a pártban, addig a Jobbikban jelen van az antiszemita gondolkodás” – írta a történteket kommentálva az amerikai Jewish Voice újságírója.
Bár pártelnökké választása után azt ígérte, megtisztítja a szélsőségektől a Jobbikot, több eset is az mutatja, hogy Jakabnak ezt nem sikerült véghez vinnie.
A néppárti irányvonalba semmilyen szélsőséges megnyilvánulás nem fér bele – jelentette ki a Jobbik frissen megválasztott elnökeként Jakab Péter a Magyar Hangnak 2020 januárjában adott interjújában, példaként említve volt párttársát, Kulcsárt Gergelyt. A Jakab vezetésével felálló pártvezetés a holokausztot tagadó, a Duna-parti cipőkbe beleköpő politikusán akart példát statuálni, megmutatva a nyilvánosságnak, hogy a Jobbik megváltozott, és le fog számolni a párton belüli szélsőséges csoportokkal.
Szép gesztusnak tűnt, csakhogy az idő előrehaladtával kiderült, az egykori radikális pártra is igaz a mondás: mindenki egyenlő, de vannak egyenlőbbek. Ugyanis, a jelek szerint, amit Kulcsárnak nem szabad, azt másnak igen: elég csak a Judapestről és a tetűcsúszdásokról értekező Bíró Lászlóra, vagy a náci karlendítést bemutató Z. Kárpát Dánielre gondolni, ők jelenleg is élvezik a pártelnök és az ellenzéki összefogás vezetőinek a bizalmát.
