Belföld
Bohózatba torkolló programbemutató
Bár külföldön tudomásul vették a magyar álláspontot arról, hogy hazánk nem akar belesodródni a háborúba, az ellenzék nem fogadja el az erről szóló nyilatkozatot

Amint arról beszámoltunk, Márki-Zay Péter és Kunhalmi Ágnes MSZP-társelnök hétfő esti, hódmezővásárhelyi fórumán elárulták, hogy „vasárnap éjfélig” írták az egyesült baloldal programját. Ez négy héttel az országgyűlési választások előtt több mint időszerű volt, ám félő, hogy az ellenzéki szavazók a hosszú várakozás után sem tudnak meg konkrétumokat. Márki-Zay és a pártelnökök tegnapi, a Facebookon nagy csinnadrattával 18 órára meghirdetett „programbemutatója” előbb este 7-re, majd lapzártánk utánra csúszott, a halasztásról szóló újabb és újabb bejelentést gúnyos megjegyzésekkel fogadták a közösségi oldalakon.
Ráadásul tavaly decemberben a baloldali politikusok már bemutattak egy választási programot, pontosabban több alkalommal tartottak sajtótájékoztatót az állítólagos program különböző szakterületekre vonatkozó részeiről. Csakhogy ezeken az eseményeken inkább arról beszéltek, mit rontott el szerintük a kormány, illetve gyakorlatilag mindenkinek több pénzt ígértek, megnevezett forrásátcsoportosítások, konkrét intézkedések részletezése, valamint igazi szakértők felsorakoztatása nélkül. Tehát valódi program akkor sem létezett, amit alátámaszt, hogy az összefogás honlapján sem találhatott ilyesmit az érdeklődő, csupán aktivistának vagy szavazatszámlálónak jelentkezhetett, továbbá pénzbeli hozzájárulást ajánlhatott fel a kampányra.
A most előhúzott „programról” Kunhalmi azt mondta, „új pályára állítanák” a gazdaságot, a megszorításokra épülő gazdaságpolitikát el kell felejteni, mert csak így lehet válságálló a gazdaság. Ez igazán érdekes annak fényében, hogy tizenkét éve szó szerint ez a jelenlegi kormány gazdaságpolitikája, míg a baloldal mindig megszorításokkal kezelte a válságot.
Ellentmondásos azért is, mert Márki-Zay Péter szerint „az egyébként nagyon tehetséges” Bajnai Gordon kormányzása „sok szempontból a legeredményesebb egyéves időszak volt Magyarországon”, a megszorító intézkedéseket, például a 13. havi nyugdíj megszüntetését „közgazdászként teljesen helyénvalónak” tartotta, és egyébként továbbra is jó kapcsolatokat ápol Bajnaival. A baloldal kormányfőjelöltje minden eddigi megszólalásakor kritizálta a jelenlegi árstoppolitikát, csirkefarhátazva gúnyolódott az alapvető élelmiszerek ármaximalizálásán, de sokszor bírálta a benzinárak befagyasztását, valamint a rezsicsökkentést is.
Miután nemrég még arról beszélt, hogy készséggel küldene fegyvereket és akár katonákat is Ukrajnának a NATO kérésére, Márki-Zay legújabban azt kifogásolja, hogy csupán a Dunántúlra érkezhetnek NATO-csapatok, gyakorlatilag azt követeli, hogy szövetségeseink védjék a magyar–ukrán határt.
Deák Dániel, a XXI. Század Intézet vezető elemzője közösségi oldalán tegnap leszögezte: Ukrajna nem NATO-tag, így Magyarország nem kötelezhető arra, hogy csapatokat küldjön vagy fegyvereket szállítson oda, még akkor sem, ha más NATO-tag így tesz. Magyarország nem akar belesodródni az ukrajnai háborúba és nem szeretné a kárpátaljai magyarokat veszélyeztetni, így nem küld fegyvereket, sőt átszállítani sem enged a területén. A magyar álláspontot tudomásul vették külföldön – hangsúlyozta az elemző.
Az Alapjogokért Központ közvélemény-kutatása szerint egyébként az aktív magyar válaszadók jelentős többsége, 71 százaléka nem ért egyet Márki-Zay Péterrel, és úgy gondolja, hogy pragmatikus együttműködésre van szükség az oroszokkal a gazdasági kapcsolatokat illetően. Ráadásul a magukat ellenzéki szimpatizánsnak vallók sem osztották a kárpátaljai magyarokat oroszbarátsággal megvádoló hódmezővásárhelyi polgármester véleményét: relatív többségük, 46 százalékuk szerint is fontos a pragmatikus gazdasági kapcsolatokra való törekvés az oroszokkal.
A baloldali képviselők tegnap kivonultak az országgyűlés külügyi bizottságának üléséről, amelyen kormánypárti javaslatként egy politikai nyilatkozat szerepelt a háborúról, többek között annak kinyilvánítására, hogy „Magyarország nem küld katonákat az ukrán hadszíntérre, nem szállít kétoldalú alapon fegyvereket, és nem járul hozzá, hogy a magyar‒ukrán határon keresztül az élet kioltására alkalmas fegyverek szállítására kerüljön sor. (…) Ebből a háborúból hazánknak ki kell maradnia, senkinek sem engedhetjük meg, hogy belesodorjon bennünket.”
Orbán Viktort tartják a biztonság garanciájának
A magyarok többsége – 66 százaléka – szerint Orbán Viktor alkalmasabb Magyarország biztonságának megőrzésére, mint Márki-Zay Péter – derült ki a Századvég Alapítvány legfrissebb kutatásából. A márciusban készült felmérésben arra voltak kíváncsiak, az ukrajnai háború kapcsán a magyarok a jelenlegi kormányfőt vagy a balliberális pártok miniszterelnök-jelöltjét tartják alkalmasabbnak Magyarország biztonságának szavatolására, valamint a konfliktus negatív gazdasági hatásainak enyhítésére.
A megkérdezettek 65 százaléka úgy gondolja, hogy Orbán Viktor megfelelőbb vezető a gazdaság védelmére, valamint az áremelkedés megakadályozására, mint Márki-Zay Péter. A megkérdezettek 64 százaléka szerint a családja összességében Orbán Viktor kormányzása alatt van nagyobb biztonságban. Az eredmények alapján széles társadalmi elégedettség övezi Orbán Viktor orosz–ukrán konfliktussal kapcsolatos politikáját: a magyarok több mint kétharmada – 68 százaléka – ért egyet azzal, ahogyan a jelenlegi kormányfő a fegyveres konfliktus következtében kialakult helyzetet kezelte.