Belföld

A kormány 13,6 milliárdot fordít a várólisták csökkentésére

Kormánydöntés született a kórházi várólisták csökkentéséről, a kabinet 13,6 milliárd forintot fordít erre a célra - jelentette be az emberi erőforrások minisztere kedden Budapesten, sajtótájékoztatón.

A kormány 13,6 milliárdot fordít a várólisták csökkentésére
Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere
Fotó: MTI/Balogh Zoltán

Kásler Miklós azt mondta, hogy Magyarországon a várólisták hossza 2010 környékére „rendkívüli módon megemelkedett”: 2013-ban mintegy 70 ezer ember szerepelt a várólistákon, ezt 2019-re 28-26 ezerre lehetett leszorítani nagyon jelentős kormánytámogatással.

„A várólisták csökkentésének 2019 rendkívül dinamikus éve volt” - hangoztatta a miniszter, aki arra is kitért, hogy ekkor a magyar várólisták az európai országok első harmadában helyezkedtek el és körülbelül a svédországival megegyező számokat mutattak.

Hozzátette: a koronavírus-járvány a várólisták növekedését okozta, ugyanis a halasztható műtéteket mindenhol, bizonyos országokban pedig az életet veszélyeztető betegségek kezelését is hosszabb vagy rövidebb ideig halasztani kellett.

Magyarországon minden sürgősségi esetet, daganatos és kardiális betegséget diagnosztikájában és terápiájában is azonnal el kellett látni - hangsúlyozta Kásler Miklós.

A sajtótájékoztatón kiosztott írásos összegzés szerint a most meghozott kormányzati intézkedés egyrészt a kiemelt várólista-csökkentési program végrehajtásának 2022 végéig történő meghosszabbításáról, másrészt a program keretében elvégzett ellátások elszámolásának új, a korábbinál kedvezőbb feltételeiről rendelkezik annak érdekében, hogy minél több szolgáltató vehessen részt a várólistán szereplők ellátásában.

Általános szabály a fekvőbeteg- és a járóbeteg-szakellátásban is, hogy a többletfinanszírozási programba azokat az ellátásokat lehet bevonni, amelyeket 2021. szeptember 1-jétől kezdődően láttak el, ha a szolgáltatók a 2019. márciustól decemberig tartó időszakban időarányosan elvégzett, 1-es térítési kategóriával jelentett és elszámolt műtéti esetszámainak 10/12-ed részét teljesítették - írták.

A finanszírozási díj mértéke nem változott, a többletként végzett ellátások vonatkozásában továbbra is 30 százalékkal magasabb, a többletfinanszírozás 80 százaléka a műtéteket és vizsgálatokat elvégző orvosok és egészségügyi szakdolgozók személyi juttatására, míg 20 százaléka a kórház dologi kiadásaira fordítandó - áll a szövegben.

Kásler Miklós más országok várólistáiról szólva elmondta, hogy az Eurostatnak a várakozási időre vonatkozó valamennyi tagországra kiterjedő adatgyűjtése nincs, nemzetközi összevetésre alkalmas várakozási időre vonatkozó adatok csak az OECD adatbázisában érhetőek el, amely a tagállamok önkéntes, éves adatszolgáltatáson alapul, így azok nem minden OECD-tagország esetében állnak rendelkezésre.

A miniszter tájékoztatása szerint az EU-s tagállamok közül Ausztria, Írország, Belgium, Bulgária, Ciprus, Csehország, Franciaország, Görögország, Horvátország, Luxemburg, Lettország, Málta, Németország, Románia, Szlovákia és Szlovénia nem vezet és nem hoz nyilvánosságra ilyen adatokat.

A miniszter egy másik sajtótájékoztatón arról beszélt, hogy az elmúlt években 9,3 milliárd forintból jelentős fejlesztések valósultak meg a Dél-Pesti Centrumkórház - Országos Hematológiai és Infektológiai Intézetben.  

Kásler Miklós elmondta: a magyarországi egészségügyi struktúra fejlesztése során a Dél-Pesti Centrumkórház a központi régió egyik centrumkórházaként fog működni, az intézmény feladatkörei „szinte unikális helyzetbe emelték a kórházat”, amelynek fejlesztése indokolt és szükségszerű.

A miniszter ismertetése szerint az elmúlt években az intézményben családbaráttá fejlesztették a szülészetet, modern, fejlett diagnosztikai egységet hoztak létre, fejlesztették az orvosigép- és műszerparkot, energetikai beruházásokat hajtottak végre, megújítottak 9 liftet, és megkezdődött az onkológiai-hematológiai betegségek adatbázisának kialakítása is.

Sára Botond, a Fidesz-KDNP választókerületi országgyűlési képviselőjelöltje közölte: Ferencvárosba és Józsefvárosba talán soha annyi egészségügyi fejlesztési forrás nem érkezett, mint az elmúlt fideszes kormányzati ciklusokban.

Elmondta, 24 milliárd forint kormányzati forráshoz jutott a két kerület, amelyből felújították a józsefvárosi szakrendelőt, a háziorvosi rendelőket, és most Ferencváros kapott ötmilliárd forintot a szakrendelők bővítésére, annak ellenére, hogy baloldali a városvezetése.

Emellett az Egészséges Budapest Programban (EBP) mindkét kerületben jelentős eszközbeszerzések történtek. A politikus szerint Karácsony Gergely főpolgármester ezt saját sikerének tudja be, de „semmi köze hozzá”, a kormány biztosítja ezt a forrást az ott élők biztonsága érdekében.

Sára Botond megjegyezte: a baloldal szeret arra hivatkozni, hogy mennyire fontosnak tartja az emberek egészségbiztonságát, „de a szomorú tények az ellenkezőjét mutatják”.

A Gyurcsány-Bajnai-korszakban 650 milliárd forintot vontak ki az egészségügyből, elvettek egyhavi bért az egészségügyben dolgozó közalkalmazottaktól, 16 ezer kórházi ágyat számoltak fel, 6 ezer egészségügyi dolgozót küldtek el, eladósították a kórházakat, bevezették a vizitdíjat és a kórházi napidíjat, fizetőssé tették volna az egészségügyet, de ezt egy népszavazás megakadályozta - mondta.

A politikus szerint semmi nem változott, a baloldal miniszterelnök-jelöltje vidéken felszámolná a szülészeteket, újra fizetőssé tenné az egészségügyet, amit üzletnek tekint.

Minden eszközzel növelni kell a magyar emberek ellátásbiztonságát, ezen a területen is „előre kell menni, nem hátra” - közölte.

Sára Botond felhívta a figyelmet arra is, a magyar egészségügynek fel kell készülnie az Ukrajnából érkező menekültek ellátására.

Vályi-Nagy István, a Dél-Pesti Centrumkórház főigazgatója közölte: a kórház magas technológiai és szakmai színvonalú intézmény, nyolcezer alkalmazottal és ötezer ággyal, így minden fejlesztés „jól jön”.

Felhívta a figyelmet arra, hogy ez volt az első kórház, amely a koronavírusos betegek ellátásában részt vett, körülbelül 6700 koronavírusos fekvőbeteget és 50 ezer járóbeteget láttak el, emellett oltópontként is az első volt az országban, és 184 ezer oltást adtak be.

A sajtótájékoztatóhoz készített hátéranyag szerint a Dél-Pesti Centrumkórház - Országos Hematológiai és Infektológiai Intézet az elmúlt négy évben a nemzeti innovációs onkogenomikai és precíziós onkoterápiás program keretében mintegy 900 millió forintot kapott, a program célja a daganatok kialakulásáért felelős gének vizsgálata, kezelések kifejlesztése, de része egy onkológiai adatbázis létrehozása is.

Kapcsolódó írásaink