Belföld
Súgó nélkül nem megy Márki-Zaynak
Visszatérne a baloldal szociális érzéketlensége is: a kormányfőjelölt gazdasági főtanácsadója, Király Júlia 2010-ben leszögezte, nem kell megmenteni a devizahiteleseket
Márki-Zay Péter ismét az ATV vendége volt a minap, és szokásához híven ismét összezavarodott a műsorban. A legutóbbi látogatása óta eltelt két hónap alatt a baloldalon nem született konszenzus a közös államfőjelölt személyéről. Márki-Zay elmondta, hogy az általa felkeresett Iványi Gábor nem zárkózott el egy esetleges jelöléstől, ám arra a kérdésre, hogy a pártok közül ki támogatja, illetve ki nem támogatja Iványi jelölését, nem akart válaszolni.
Közölte: konszenzus csak a jelöltállítás szükségességéről van az összefogáson belül, konkrét személyben még nem sikerült megegyezni. Érdekes elszólás volt, hogy Márki-Zay kikotyogta: Bige László már tízmillió forinttal támogatta a kampányát.
Végül súgóra volt szüksége Márki-Zaynak a saját évértékelője dátumához is, jó ideig nem sikerült válaszolnia rá, hogy az február 14.-én, 15.-én 16.-án vagy 17.-én lesz. A műsorvezető már éppen letett volna a pontos dátumról, végül a partvonalról segített valaki a kormányfőjelöltnek. Nem ez volt az első alkalom, hogy a baloldal jelöltje belezavarodott a számokba.
Még decemberben az ellenzék népszavazási kezdeményezésének indulásánál a parlament előtt tartott sajtótájékoztatón Márki-Zay azt mondta, az álláskeresés járadék idejét kilencven napra kívánják emelni. Sajtósa megpróbálta korrigálni, hiszen jelenleg jár ennyi ideig a járadék, végül Kunhalmi Ágnes tisztázta, mi is kezdeményezésük konkrét célja. Emlékezetes az is, hogy szolnoki fórumán a hétgyermekes Márki-Zay hatgyermekes édesapának nevezte magát.
A baloldal miniszterelnök-jelöltjének időről időre beletörik a foga a vidéki emberek és a jobboldali szavazók megszólításába is. Habár számos ígéretet tett az előválasztás során arra, hogy a szavazóbázist bővíteni fogja, mégis rendszeresen olyan kijelentéseket tesz, amelyek ugyancsak elgondolkodtathatják a vidékieket. Az összefogáson belül is nagy hullámokat vető decemberi migráns-számláló plakátkampányt például azzal indokolta: már a 2018-as választást is azért veszítette el az ellenzék, mert nem volt, aki felvilágosítsa a „falusi, egyszerű tudatlan embereket” arról, ki hozza be a migránsokat.
Később ennek megerősítésére úgy fogalmazott: ha ezt nem juttatjuk el mindenkihez, akkor még mindig rendkívül sok „szerencsétlen, megtévesztett, tájékozatlan vagy ostoba ember” emiatt fog a Fideszre szavazni. Egy ponton Márki-Zay Péter odáig ment, hogy ha egy vidéki városban a Fidesz összegyűjti a legjobb embereit, akkor valószínűleg egy keresztrejtvényt nem tudnának megfejteni, ezeket az embereket pedig neki kell megmentenie.
Lehetséges, hogy ez a fajta lenézés és az ah-hoz kapcsolódó messiáskomplexus tartósan a baloldal politikájának szerves része marad, hiszen tegnap reggel egy podcast keretében Gyurcsányné Dobrev Klára úgy fogalmazott: hozzá kell szoknia az embereknek „az új politikusi attitűdökhöz”. A bukott miniszterelnök felesége Márki-Zay megnyilvánulásait úgy értékelte: közvetlenül beszél, ami a szívén, az a száján, és ez sokaknak szimpatikus.
Nem csupán Márki-Zay sértő kijelentéseihez kellene hozzászokniuk az embereknek, visszatérne a baloldal szociális érzéketlensége is: a kormányfőjelölt gazdasági főtanácsadójáról, Király Júliáról tegnap a Hirado.hu idézte fel, hogy a Magyar Nemzeti Bank alelnökeként, 2010-ben – a devizahitel-válság csúcsán – egy konferencián kijelentette, nem tartja jó megoldásnak a devizahitelesek megmentését.
„A jelenlegi helyzetben semmiképp sem kell megmenteni a devizahiteleseket. Arra ugyanis senki nem adott felhatalmazást, hogy választói, adófizetői pénzből egy szűk réteget mentsenek meg” – szögezte le akkor Király Júlia, a Soros György alapítványi hálózatában is megfordult pénzügyi szakember.
Nagyot futott egyébként Márki-Zay a tegnap esti Hogyan tovább Magyarország? című gazdasági fórumon is, zavaros eszmefuttatásaiban sok más közt kifejtette, hogy „le kell állítani a hatósági zaklatást”, vagyis az általa fölöslegesnek tartott fogyasztóvédelmi illetve NAV-ellenőrzéseket. Beszélt arról is, vissza kell adni a településeknek az iskolákat, sőt a kórházakat is, mert „a pártkatonák által irányított” nagy egészségügyi intézmények nem jól működnek – sértette meg ezúttal az összes állami kórház vezetőjét.
„A testi fenyítés nem gyermekbántalmazás”
Amint azt megírtuk, Hadházy Ákos többször is bántalmazhatta nevelt fiát, a gyermek édesapjának állítása szerint. Érdekes, hogy Márki-Zay Péter – aki rokona Hadházynak – korábban egy rádióműsorban azt mondta: „Nekem az mindig fontos volt, hogy a gyerekek szót fogadjanak. Ilyen szempontból én a testi fenyítésnek is szükségét érzem. (…) Kanadában nagyon szigorúan szabályozva van az, hogy a gyermeket semmilyen külsérelmi nyom nem érheti, nem lehet a fején ütni, nem maradhat nyoma, csak nyitott kézfejjel… Tehát nagyon pontosan, korrektül le van szabályozva, hogyan lehet fenyíteni egy gyermeket. És azt gondolom, hogy ez a helyes út” – jelentette ki Márki-Zay.
Miután szavai botrányt keltettek, Facebook-oldalán azzal magyarázkodott, hogy kiragadott és félremagyarázott részleteket tett közzé a sajtó. Megerősítette viszont, hogy a magyar szabályozással szemben a kanadait helyesebbnek tartja. Hozzátette: különbség van a nevelés érdekében végzett testi fenyítés és a bántalmazás között. A testi fenyítés nem gyerekbántalmazás – szögezte le. Később a Partizánnak adott interjúban elismerte, hogy vágta már pofon dühből a kétéves gyerekét, és szerinte rendben van, ha veréssel fegyelmeznek egy kisgyermeket.
(KCs)
