LMBTQ-propaganda célkeresztjében a pedagógusképzés

Amint arra legutóbbi lapszámunkban rámutattunk: az első hazai gendertankönyvet a Gyurcsány-kormány támogatásával adták ki, Dobrev Klárát pedig az ügy élharcosának nevezhetjük, hiszen ő vezette az óvodai és iskolai LMBTQ-szemléletformáláson dolgozó ENSZ-szervezet magyar bizottságát. Gyurcsányné azóta is lelkes szivárványoszászló-vivő, EP-képviselőként és itthon is szoros kapcsolatokat ápol a „gender mainstreaming” NGO-hálózattal.

Ezen szervezetek jeles képviselője a 2003-ban alakult Női Érdek (hosszabb nevén Magyar Női Érdekérvényesítő Szövetség), amelynek jelenlegi elnöke Sáfrány Réka „genderszakértő”, aki a Közép-európai Egyetem (CEU) társadalmi nemek tudománya szakán végezte tanulmányait, 2003 és 2005 között a CEU Közpolitikai Tudományok Központjának kutatásaiban vett részt, 2004-től 2012-ig a Magyarországi Női Alapítványnál (MONA) dolgozott. A Női Érdeknél 2012 óta tevékenykedik, és 2017 óta vezeti azt, 2016 óta tagja az EWL (European Women’s Lobby, Európai Női Lobbi) elnökségének, tavaly annak elnökévé választották.

Az elmúlt évet a Női Érdek nevében „tagszervezeti munkatársuk”, Nógrádi Noá értékelte a Soros-közeli Mérce.hu-n. Kitért természetesen az általuk „homofób” törvényként emlegetett új gyermekvédelmi törvénycsomagra, amelyről leszögezte, „hasznosnak nem nevezhető”, nem alkalmas a gyerekekkel szemben elkövetett szexuális visszaélések megelőzésére, felderítésére és büntetésére, viszont ellehetetleníti az iskolai szexuális felvilágosítást.

Természetesen bírálta az általuk szintén fölöslegesnek tartott gyermekvédelmi népszavazást is (azóta ezen szervezetek arra buzdítanak, hogy érvénytelen voksot adjanak le a referedumon az emberek – a szerk.). Ezután áttért Novák Katalin pocskondiázására, azzal a felütéssel, hogy „a nők szülesztését és a szép, fehér, középosztálybeli családok szaporítását célzó kormányzati agenda tavaly különösen aktív volt”.

Később arról, hogy a Fidesz Novák Katalint jelöli a köztársasági elnöki posztra, egyrészt megjegyezte, az államfői szerep mára „gyakorlatilag teljesen kiüresedett”, másrészt érzékeltette, hogy a volt miniszter jelölése számukra elfogadhatatlan, hiszen Novák Katalin „a kirakatarca a nőket háztartási gondoskodói szerepbe visszakényszeríteni igyekvő kormányzati családpolitikai iránynak”.

A Női Érdek a legfrissebb, a 2020-as évről szóló beszámolója alapján elsősorban uniós forrásokból működik, vezetőjét tekintve nem meglepő, hogy támogatja az Európai Női Lobbi, az Európa Tanács, az Unió Erasmus programja és a Soros Alapítvány is. A legnagyobb összeget, mintegy kilenc és fél millió forintot egy „képzői kézikönyv megírására, a magyar helyzethez való aktualizálására” kapták.

A kiadvány címe A nemek közti egyenlőség pedagógiája a gyakorlatban. Bevezetője szerint azoknak szolgál „eszköztárként, akik szeretnének tanárokat és a tanári pályára készülő hallgatókat érzékenyíteni a társadalmi nemek szempontjai iránt. (…) Kutatások tanúsága szerint a nemek közötti egyenlőtlenségek az oktatásban a kezdetektől fogva különféle módokon újratermelődnek, amelyek közül kiemelendő a hivatalos tanterv, a rejtett tanterv, a tanárok eltérő hozzáállása a lányokhoz és a fiúkhoz a saját sztereotip nemi szerepfelfogásuk és a »helyes« társadalmi nemi viszonyrendszerről alkotott elképzelésük alapján”.

A tankönyv osztrák és cseh egyetemek, illetve szervezetek, továbbá az Eötvös Loránd Tudományegyetem Pedagógiai és Pszichológiai Kara, valamint a Női Érdek együttműködésével készült. A kiadványra olyan kurzusok épülnek, amelynek célkitűzései többek között megismertetni a tanárokkal a társadalmi nemek fogalmát, tudatosítani bennük, hogy „a társadalmi nemi szempontú megközelítés miért releváns az oktatásban”. Hozzáfűzik: integrálni kell „a szexualitás témáját is társadalmi nemi szempontú megközelítésben a képzésbe”.

„A biológiai nemről és a társadalmi nemről való elméleti viták folyamatosan formálódnak, és mostanra elfogadottnak tekinthető, hogy nem mindenki írható le két egymást kölcsönösen kizáró kategória valamelyikéhez tartozóként – azaz vagy férfiként, vagy nőként –, és hogy a biológiai nem sem annyira statikus, ahogy korábban gondolták. A nemek közötti sokféleség elismerése és a nemek közötti egyenlőtlenségekre való érzékenység az oktatás terén fontos ahhoz, hogy a tanárok olyan tanulási környezetet teremthessenek, amelyben mindenki egyenlő és képes élni tanulási képességei nyújtotta előnyeivel” – szögezik le a szerzők.

A „használati útmutatóban” szó esik arról is, hogy „a nemi sztereotípiák mindannyiunkban gyökeret eresztenek. Az egyéneknek nem áll módjukban ezektől egy varázsütésre megszabadulni. Ennek ellenére folyamatosan megvizsgálhatjuk saját cselekedeteinket kritikus önreflexió segítségével, észrevehetjük saját sztereotip gondolatainkat, és megpróbálhatunk felülemelkedni rajtuk.”