Belföld

A kormány a legfontosabb kérdésekben konzultációt hirdet

Az Európai Unió egyetlen tagországában sem kérik ki olyan gyakran az állampolgárok véleményét, mint teszi azt a magyar kormány, ami hiteltelenné teszi a demokrácia helyzetét érő bírálatokat - jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a tárca közleménye szerint a Századvég Alapítvány hétfői rendezvényén.

A kormány a legfontosabb kérdésekben konzultációt hirdet
A Századvég Közéleti Tudásközpont Alapítvány A válságok kora - Az Európa Projekt kutatás eredményei 2021-ben című konferenciájának résztvevői
Fotó: MH/Purger Tamás

A tárcavezető válságok kora - Az Európa Projekt kutatás eredményei 2021-ben című konferencián hangsúlyozta, hogy a kormány a legfontosabb kérdésekben rendre társadalmi konzultációt hirdet, és annak eredményét be is építi a döntéshozatalba.

Kiemelte: az EU-ban „elnehezülni látszik” az egymás közötti kommunikáció, nincsen érdemi párbeszéd, „általában csak kioktatás, leckéztetés zajlik”, aminek egyik oka az lehet, hogy a felek eltérő jelentést tulajdonítanak egy-egy alapvető kifejezésnek.

Magyarországon azt tartják demokráciának, hogy az országot az emberek felhatalmazása alapján, az akaratuknak megfelelően kormányozzák. A brüsszeli szótárban azonban mást értenek a kifejezés alatt, az már inkább a szélsőséges liberalizmussal jelent egyet - húzta alá.

Szijjártó Péter előadást tart a Századvég konferenciáján
Szijjártó Péter előadást tart a Századvég konferenciáján
Fotó: MH/Purger Tamás

„Olyan rendszert értenek alatta, ahol nem számít a kultúra, a vallás, a hagyomány vagy az örökség. Egy országot akkor minősítenek demokráciának, ha minimum nem vitatják azt, hogy a férfiak is szülhetnek, illetve ha a sajtó legalább 100 százalékban liberális álláspontot képvisel. Ezt mi inkább ideológiai hegemóniaként fogalmaznánk meg” - mondta.

Objektum doboz

Szijjártó Péter ezt követően arról beszélt, hogy ennek tükrében nem meglepő, hogy az Európai Unió jelentősen meggyengült és húsz év alatt 21 százalékról 18 százalékra csökkent a részesedése a világ gazdasági teljesítményéből. A blokk szerinte emellett képtelen a határai megvédésére vagy jelentős szabadkereskedelmi egyezmények megkötésére, továbbá energiaellátási válság is sújtja.

„Az ideológiai hegemónia nyomán lehetetlenné válik, hogy az EU józan észre alapuló, pragmatikus válaszokat adjon a kihívásokra” - vélekedett, hozzátéve, hogy pedig ezeket akár a maga javára is fordíthatná a közösség.

A külügyminiszter szerint a magyar válaszok számos olyan területen kiválóan működtek, ahol a brüsszeli intézkedések kudarcot vallottak, ezért öt ajánlást fogalmazott meg.

„Védjék meg a határokat, ne engedjenek be mindenkit, és lehetőleg ne helyezzenek nyomást másokra, hogy elkövessék ugyanazt a hibát, mint ők” - ismertette az első „receptet”, rámutatva, hogy a migráció párhuzamos társadalmak kialakulásával, s így a biztonság romlásával járt Európa nyugati felében.

„Ne küzdjenek a természet törvényei ellen: az anya nő, az apa férfi. Nem kell háromfajta wc, nem kell három rubrika a formanyomtatványokon” - folytatta. Ugyanakkor leszögezte, hogy 18 éves kora felett természetesen mindenki úgy él, ahogy akar, azt szeret, akit akar.

Szijjártó Péter ezután kitért arra, hogy „nem ideológiai kérdés, hogy melyik energiaelőállítási fajta zöld vagy fenntartható”, majd ennek kapcsán emlékeztetett, hogy több közép-európai ország is nukleáris energetikai kapacitásai bővítését tervezi.

Negyedik pontként a koronavírus-vakcinák ügyének apropóján kijelentette, hogy „nem kell és nem is szabad mindenből politikai, pláne ideológiai kérdést csinálni, főleg nem akkor, amikor emberéletek mentéséről van szó”.

Végezetül pedig arról beszélt, hogy az EU-nak el kell hagynia a kettős mércét. „Ha beengeded a bevándorlókat, nem szólsz az iszlamizáció ellen vagy hitet teszel a nyitott társadalom eszméje mellett, akkor gyakorlatilag bármit megtehetsz” - fogalmazott.

Deutsch: Létező és leküzdhetetlen a kettős mérce az EU-ban

Létező és jelenleg sajnos leküzdhetetlen jelenségnek nevezte a kettős mércét az EU-ban Deutsch Tamás fideszes európai parlamenti képviselő a rendezvényen.

A politikus úgy fogalmazott, hogy teljes személyes és politikai idiotizmus húzódik meg a kettős mérce mögött.

Deutsch Tamás a Századvég konferenciáján
Deutsch Tamás a Századvég konferenciáján
Fotó: MH/Purger Tamás

Deutsch Tamás a kettős mérce példájaként említette, hogy egyesek azzal érvelnek a migráció mellett: az élet a legfontosabb, emberek nem halhatnak meg a Földközi-tengeren. Ugyanezek a véleményformálók azonban egészen másként gondolkodnak az abortuszról: ott mégis van lényegesebb szempont az életnél.

Az EP-képviselő úgy vélekedett, hogy az európai együttműködés felfelé ívelő szakasza a maastrichti szerződéssel véget ért. Az európai emberek többségének fontos a nemzeti szuverenitás - emelte ki.

Szavai szerint a kettős mérce a mindent maga alá gyűrő európai birodalmi törekvésből fakad.

Az európai néppárti tagság utolsó két-három éve rettenetes volt - jelentette ki Deutsch Tamás. Úgy fogalmazott: rossz volt látni, hogyan veri szét a birodalmi törekvés a páneurópai tömörülést, miként csinál a nagy közösségből egy közepesnek is csak jóindulattal nevezhető csoportosulást. Azt mondta, hogy Ljubljanától nyugatra már nincs is komoly néppárti erő.

Az EP-képviselő hangsúlyozta, hogy az EU jelmondata: „egység a sokféleségben”. Az egész együttműködés a változatosságból indult ki, ennek tiszteletben tartása nélkül nem lehet Európa értékgazdagságáról beszélni - vélekedett.

Deutsch Tamás arról is beszélt, hogy a magyar helyreállítási terv alapján 2500 milliárd forint jár Magyarországnak a koronavírus-járvány kárainak enyhítésére. Az Európai Bizottságnak nincs jogköre arra, hogy befolyásolja az összeg folyósítását - mondta. Amit Brüsszel Magyarországgal és Lengyelországgal „játszik”, az „nettó zsarolás” - fogalmazott, a magyar gyermekvédelmi törvényt jelölve meg okként.

Fűrész Gábor, a Századvég Közéleti Tudásközpont Alapítvány elnöke kijelentette, hogy a magyarok nem egy unortodox kisebbség tagjai Európában. A magyar közvélemény valójában a fősodorhoz tartozik sok kérdésben. A kisebbségi álláspontot igazából a politikai elit képviseli Európában - mondta.

Közölte, hogy az Európa Projekt kutatás 2016-ban indult, a migrációs válság kirobbanása után. A felméréssorozatnak minden olyan fontos kérdés a része volt, amely foglalkoztatta Európát. Az idei adatokból kiderül, hogy a magyar közvélemény nincsen egyedül Európában - emelte ki Fűrész Gábor.

Az európai nemzetállamok tagjainak háromnegyede elsősorban nemzete részeként határozza meg magát, nem pedig európaiként. Egyetlen olyan uniós tagállam sem létezik, ahol a polgárok többsége másodlagosnak tekintené a nemzeti identitást az európaihoz képest - mutatott rá az alapítványi elnök. Pedig egyesek a magyar kormánnyal szemben azt mondták az elmúlt tíz évben, hogy a nemzeti önazonosság nem megkerülhetetlen, helyét átveszi az európai identitás, egy posztnemzeti korszak kezdődik.

Magyarország régóta képviseli azt az álláspontot, hogy Brüsszelt meg kell reformálni. Az európai országok mindegyikében többségben vannak azok, akik az EU-ban képzelik el a jövőjüket, ez tehát nem kérdés. Az uniós lakosok mintegy háromnegyede azonban változásokat szeretne a működésben, mérsékelné a bürokráciát - közölte Fűrész Gábor.

A demokráciadeficit kérdése az elmúlt tíz-tizenkét évben csupán a nemzetállamok vonatkozásában merült fel. Az európai közvélemény ugyancsak háromnegyede szerint azonban elszámoltathatóvá kell tenni az EU-s vezetőket, és ebben a tekintetben is egységes a kontinens térképe - mondta. Hozzátette: az európaiak azt akarják, hogy egyszerűbb és átláthatóbb legyen az unió működése.

Az emberek többsége vagy megtartaná az európai integráció jelenlegi mértékét, vagy nagyobb szuverenitást engedne a nemzetállamoknak.

Magyarországnak a családpolitika is kiemelt szempontja volt az elmúlt tíz-tizenkét évben. Egyesek szerint ez már a múlthoz tartozik, a problémákat bevándorlással kell megoldani - mondta. A kutatás szerint azonban az európai közvélemény közel áll a magyarhoz. Még a magát szélsőségesen liberálisként meghatározó Svédország lakosainak többsége is úgy gondolja, hogy nem a migráció a megoldás népességcsökkenésre - ismertette az alapítványi elnök.

Fűrész Gábor hangsúlyozta, hogy az európaiak túlnyomó része szerint meg kell őrizni a zsidó-keresztény kulturális örökséget.

Az alapítványi elnök úgy értékelt, hogy ha nem az elitet nézzük, a magyar álláspont a szabályhoz tartozik, nem pedig a kivételhez.

Kapcsolódó írásaink