Belföld

Hordószónoklással nem lehet meccset nyerni

Márki-Zay Péter politikájában nincs semmi új, csak a jól működő kormányzati intézkedéseket próbálja szóban überelni

Márki-Zay Péter nem lassít, ha meredek kijelentésekről van szó, tegnap már a Civil Összefogás Fórum – Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány (CÖF–CÖKA) vezetősége reagált közleményben a politikus kijelentéseire, figyelmeztetve, hogy fejezze be a – futballnyelven szólva – „utánrúgásait”, mert azokért „a normális társadalmi élet szereplőitől is kiállítás jár”.

Hordószónoklással nem lehet meccset nyerni
Márki-Zay Péter
Fotó: MH

A CÖF–CÖKA csütörtökön azt közölte az MTI-vel: az ellenzéki miniszterelnök-jelölt, „úgy tűnik, hogy mindent mesterfokon tud, kezdve a trágyázástól az aberrált jelző használatáig. Közgazdászként is repeszt, hazugságnak nevezi a rezsicsökkentést, majd párnapos gondolkodás után bejelenti, hogy ő megtartaná, de másként csinálná”.

Szerintük csak „nagy a duma, nem veszi észre, hogy ő még csak egy hordószónok, de azok között is a gyengék közé sorolható”, de az aberrált szót „nap mint nap használja fűre-fára, beteges ismételgetéssel”, és úgy véli, mindenre tud orvosságot. Hozzátették, hogy Márki-Zay Péter újat, hasznosat nem tervez, csak a meglévő, kifejezetten jól működő kormányzási eredményeket „übereli”. „Leszögezzük, hogy az ismételgetés perverzióra utal, ezzel nem lehet meccset nyerni. Irány az öltöző, és utána a grund” – fogalmaz közleményében a CÖF–CÖKA.

Tegnap a Századvég kutatója, Hortay Olivér Facebook-oldalán arra hívta föl a figyelmet, hogy Márki-Zay Péter Szabó Tímea javaslatára rezsicsökkentés helyett litván példa alapján reformálná meg a hazai energiapolitikát. Hortay figyelmeztet: hiába állítja Márki-Zay, hogy a litván modell azért jó, mert 120 000 háztartás energetikai korszerűsítését támogatták az elmúlt években, valójában az Európai Unióban Bulgária után Litvániában a legnagyobb az energiaszegénység.

A háztartások 23,1 százaléka fűtési nehézségekkel küzd: az EU-átlag 8,2 százalék, a magyar átlag 4,2 százalék – írja, hozzátéve: a litván lakossági áramárak 50 százalékkal, a gázárak száz százalékkal magasabbak a magyar áraknál, a vállalatoknak az áramért átlagosan 14 százalékkal, a gázért 25 százalékkal többet kell fizetniük.

Kapcsolódó írásaink