Belföld

Fontos döntést hozott migrációs kérdésben az Alkotmánybíróság

Az Alkotmánybíróság (Ab) mai ítélete a magyar Alaptörvényt és a magyar bevándorlási törvényeket sorolja első helyre a brüsszeli bevándorlási szabályokkal szemben; a testület ezzel a döntésével a fizikai határzár mellé épített egy erős jogi kerítést is.

Fontos döntést hozott migrációs kérdésben az Alkotmánybíróság
A határzár az ország védelmét szolgálja
Fotó: MH/Papajcsik Péter

Pénteken a jogellenesen hazánk területén tartózkodó külföldi állampolgárokkal összefüggésben közzétett határozatában az Ab kimondta: Magyarország jogosult a hiányzó, nem kizárólagos uniós hatáskör gyakorlására, amíg az EU intézményei meg nem teszik a közös hatáskörgyakorlás hatékony érvényesítéséhez szükséges intézkedéseket.

Az Ab ugyanakkor nem vizsgálhatta azt, hogy konkrét esetben hiányos-e a közös hatáskörgyakorlás érvényesülése. Az Ab hangsúlyozta azt is, hogy az absztrakt alkotmányértelmezés nem irányulhat az uniós bíróság ítéletének felülvizsgálatára, illetve ebben az ügyben az uniós jog elsőbbségét sem vizsgálta.

Az Ab leszögezte: a területi egységére, népességére, államformájára és állami berendezkedésére vonatkozó elidegeníthetetlen rendelkezési jogának védelme Magyarország alkotmányos önazonossága részét képezi. Ha a közös hatáskörgyakorlás hiányos érvényesülése olyan következményekre vezet, amelyek felvetik a Magyarország területén élők önazonossághoz való jogának sérelmét, a magyar állam köteles gondoskodni e jog védelméről.

A kormány nevében Varga Judit igazságügyi miniszter fordult februárban az Európai Unió Bírósága egy menekültügyben hozott ítéletével kapcsolatban az Ab-hoz az Alaptörvény értelmezését kérve.

Az indítvány szerint az uniós bíróság egyik ítélete felveti, végrehajthat-e Magyarország olyan európai uniós jogi kötelezettséget, amely arra vezethet, hogy a Magyarország területén jogellenesen tartózkodó külföldi állampolgár a tagállam területén előre nem meghatározható ideig tartózkodik, és ezáltal ténylegesen az ország népességének részévé válik.

Az Ab többek között az alaptörvény alábbi rendelkezését értelmezte az ügyben: „E) cikk (2) Magyarország az Európai Unióban tagállamként való részvétele érdekében nemzetközi szerződés alapján - az alapító szerződésekből fakadó jogok gyakorlásához és kötelezettségek teljesítéséhez szükséges mértékig - az Alaptörvényből eredő egyes hatásköreit a többi tagállammal közösen, az Európai Unió intézményei útján gyakorolhatja.

Az e bekezdés szerinti hatáskörgyakorlásnak összhangban kell állnia az Alaptörvényben foglalt alapvető jogokkal és szabadságokkal, továbbá nem korlátozhatja Magyarország területi egységére, népességére, államformájára és állami berendezkedésére vonatkozó elidegeníthetetlen rendelkezési jogát.”

Az Ab-nak többek között azt kellett megvizsgálnia, hogy a közös hatáskörgyakorlás hiányos érvényesülése elvezethet-e Magyarország szuverenitásának, alkotmányos önazonosságának, illetőleg az alaptörvényben foglalt alapvető jogok, különösen az emberi méltóság sérelméhez.

Az Ab rámutatott: az ember mint valamennyi társadalmi közösség - így különösen az állam - legelemibb alkotóeleme, egy adott társadalmi környezetbe születik bele, amely - különösen etnikai, nyelvi, kulturális, illetve vallási meghatározottságai révén - mint az ember hagyományos társadalmi környezete definiálható.

E körülmények a születés által determinált természetes kötöttségeket hoznak létre, amelyek a közösség tagjainak önazonosságát meghatározó módon befolyásolják. Ezen születés által determinált természetes kötöttségek, illetve tulajdonságok olyan, az ember önmeghatározását befolyásoló körülményeknek minősülnek, amelyek a születéssel keletkeznek és nehezen megváltoztathatók.

Az alkotmányjogi védelemnek nem elvontan, a történelmi és társadalmi valóságából kiragadott egyént kell statikusan védelmeznie, hanem figyelemmel kell lennie a mindenkori élet dinamikus változásaira - mondták ki az alkotmánybírák.

Az Ab szerint miként az állam nem tehet az alapjogok tekintetében észszerűtlen különbséget ezen tulajdonságok alapján, úgy intézményvédelmi kötelezettségére tekintettel azt is biztosítania kell, hogy az ember hagyományos társadalmi környezetének a megváltozása, ezen meghatározó identitáselemek jelentős sérelme nélkül valósulhasson csak meg.

Az Ab megállapította, hogy az EU intézményei útján történő közös hatáskörgyakorlás nem vezethet az Alaptörvény által megkövetelttől alacsonyabb alapjogvédelmi szint érvényesüléséhez. Ugyanígy nem vezethet az Alaptörvény által megkövetelttől alacsonyabb alapjogvédelmi szint érvényesüléséhez az, ha a tagállamokra nézve kötelező uniós jogi norma megfelel ugyan az Alaptörvény alapjogvédelmi követelményeinek, annak végrehajtása azonban elégtelen.

Az Ab határozata elolvasható erre a linkre kattintva.

A vita előzménye, hogy a brüsszeli bürokrácia kérelmére az Európai Bíróság elmarasztalta hazánkat, amiért a migránsokat a tranzitzónába küldtük és nem engedtük be Magyarország területére. Brüsszel véleménye szerint a migránsoknak joguk van Magyarország területére lépni és az ország területén tartózkodni, akkor is, ha biztonságos országból érkeznek és a magyar hatóságok még nem bírálták el a menekültügyi kérelmüket.

Magyarország az Európai Bíróság döntésére felszámolta a tranzitzónákat, viszont nem engedjük be automatikusan a migránsokat, hanem arra kérjük őket, a szomszéd országok magyar nagykövetségein adják be a menekültügyi kérelmüket, elvégre szomszédaink mindannyian biztonságos országnak számítanak, a szomszédos országokban senki sem fenyegeti a migránsokat. Brüsszelnek azonban ez sem jó, bírsággal és büntetéssel fenyegetik Magyarországot.

A magyar emberek korábban a témáról szóló népszavazáson és az azt követő országgyűlési választáson is nyilvánvalóvá tették , hogy nem támogatják Brüsszel bevándorláspolitikáját. A magyar törvények pedig a magyar emberek döntésein alapulnak.

Az Alkotmánybíróság mai ítélete a magyar Alaptörvényt és a magyar bevándorlási törvényeket sorolja első helyre a brüsszeli bevándorlási szabályokkal szemben. Az Alkotmánybíróság döntésével a fizikai határzár mellé épített egy erős jogi kerítést.

Ahogy arról péntek reggel a Kossuth Rádiónak adott interjújában Orbán Viktor kormányfő is beszélt, ez a vita valójában arra is rámutatott, hogy a brüsszeli bevándorlási szabályokat meg kell változtatni. Ezek a szabályok békeidőkben születtek, Akkor, amikor nem volt népvándorlás és migrációs válság, ma viszont van.

Varga Judit: A brüsszeli bevándorlási szabályokat hozzá kell igazítani a válsághoz

Az Ab döntésére Varga Judit igazságügyi miniszter is reagált Facebook-oldalán.

A tárcavezető szerint az Alkotmánybíróság egyértelművé tette, hogy jogunk van elutasítani, hogy másokkal éljünk együtt, mint akikkel évszázadok óta közös a sorsunk. A migráció nem csupán a szuverenitásunkat és önazonosságunkat veszélyezteti, de emberi jogaink, emberi méltóságunk sérelmét is magában hordozza.

Objektum doboz

A miniszter ugyanakkor leszögezte: Magyarország továbbra is elkötelezett tagja az Európai Uniónak. Az Alkotmánybíróság mai ítélete világossá tette, hogy mindaddig, amíg a bevándorlásra vonatkozó uniós szabályrendszer érvényesülése hiányos, addig Magyarországnak joga van ezen hatáskör gyakorlásához.

A brüsszeli szabályokat is hozzá kell igazítani a válsághoz, a magyar Alkotmánybíróság pedig irányt mutat ahhoz, hogyan kellene az európai szabályokat is a valósághoz igazítani, hogy hatékonyan védhessék Európa határait az illegális bevándorlástól - mutat rá posztjában Varga Judit.

Gulyás Gergely: Magyarország köteles megvédeni az embereket a migráció káros hatásaitól

Gulyás Gergely pénteken a téma kapcsán tartott sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott, az alkotmánybírósági határozat világos irányt ad a magyar migrációs politikának, mindenben alátámasztja a kormány eddigi döntéseit és lehetőséget ad teljes körű végrehajtásukra.

A Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint a kormány eddig is kulcsfontosságúnak tartotta, hogy az Európai Unióval kapcsolatos magyar kormányzati döntéseknek alkotmányos alapja legyen, az Ab nap folyamán ismertetett döntése az eddigi legkomolyabb megerősítése a magyar kormány politikájának.

Kiemelte a határozatból, hogy az Ab szerint Magyarország az Európai Uniótól függetlenül jogosult a határait megvédeni a migrációtól. Hozzátette: Magyarország köteles megvédeni a magyarokat a migráció káros társadalmi hatásaitól. Kitért arra, hogy az Ab a Magyarország népességére és államberendezkedésére vonatkozó szabályokat nemzeti hatáskörbe tartozónak tekinti, ezért ezek elsőbbséget élveznek bármilyen uniós szabállyal, döntéssel szemben.

A miniszter közölte, már egy 2016-os alkotmánybírósági döntés is ebbe az irányba indult el, de most a migrációs politika kapcsán egyértelmű és világos döntés született.

Gulyás Gergely felhívta arra is a figyelmet, hogy az Alkotmánybíróság egy állam történelmileg kialakult népességét, az itt élő nemzetiségek, illetve a többségi nemzet kultúráját olyan megőrzendő értéknek tekinti, amely az emberi méltóságnak is része.

A minisztertől többször megkérdezték, hogy végrehajtja-e a magyar kormány az Európai Unió Bíróságának a magyar migrációs szabályozással kapcsolatos döntését.

Gulyás Gergely azt mondta, az Európai Unió legfontosabb szerve, az állam- és kormányfők tanácsa kötelezte az Európai Bizottságot (EB), hogy új migrációs szabályokat állapítson meg. Hozzátette: pillanatnyilag az EB a határvédelmet nem segíti, hanem megnehezíti, az Európai Bíróság döntése pedig a tömeges migrációt segíti elő. A bizottság feladata, hogy változtasson ezen a helyzeten - fűzte hozzá.

Gulyás Gergely kitért arra is, hogy az Ab szerint ha a közös hatáskörgyakorlás érvényesülése hiányos, Magyarország jogosult a nem kizárólagos uniós hatáskör gyakorlására mindaddig, amíg az EU intézményei nem teszik meg a szükséges intézkedéseket.

A tárcavezető nem tekinti hatékonynak a jelenlegi uniós migrációs politikát, mert a visszaküldés nem működik, vagyis a migránsok kétharmada itt marad Európában.

Megjegyezte azt is, hogy az Európai Bíróság döntéseit minden esetben be kell tartania egy tagállamnak, amikor az átruházott hatáskörben hoz döntést.

Elmondta, semmi nem fog változni a magyar kormány menekültpolitikájában, marad a jelenlegi gyakorlat, és az első biztonságos ország magyar nagykövetségén lehet benyújtani a menekültügyi kérelmet, a határokról pedig visszafordítják azokat, akik jogellenesen próbálják meg átlépni a határt.

Gulyás Gergely kérdésre elmondta, határozott elképzelése van a magyar kormánynak az uniós migrációs politikáról. A jogszabályok betartását az teszi lehetővé, ha az Európai Unióba a menekültkérelmet benyújtók azt követően nyernek bebocsátást, ha menekültstátuszukról döntés született.

A kérelmet benyújtóknak a döntésig várakozniuk kell, vagy az EU-n kívül, a hotspotokon, vagy a tranzitzónákban - részletezte. Ha ez nincs, az EU-ban migrációs válság lesz - jelentette ki.

A Miniszterelnökséget vezető miniszter kapott kérdést arról is, hogy a kormány úgy döntött, egyes beruházásokat később valósít meg, ezzel jelentősen, összesen 350 milliárd forinttal növeli Magyarország idei pénzügyi tartalékait az államadósság csökkentése mellett. Gulyás Gergely azt mondta, valamennyi tárca költségvetését érinti ez a lépés, a tárcák saját hatáskörben hoznak döntést.

A migráció sajnos újra fenyegetővé vált. Látjuk ezt a lengyel határon, de érezzük a saját déli határainkon is. Egyre többen és többen érkeznek határainkhoz és próbálnak bejutni hazánkba. 2021. január és november között 100 ezer határsértőt fogtak el a magyar hatóságok, míg tavaly ugyanebben az időszakban 30 ezret. Ez több mint háromszoros növekedést jelent. Sajnos egyre többször fordul elő az is, hogy a migránsok rátámadnak a magyar rendőrökre és katonákra a kerítés túloldaláról.

A közeljövőben nem várható a migrációs nyomás enyhülése. Éppen ellenkezőleg, újabb jelentős migrációs válság várható. Európának meg kell védenie külső határait, és az idő igazolta, hogy csak fizikai akadályok képesek hatékonyan megvédeni az európai polgárokat a tömegesen érkező illegális migránsoktól.

Kapcsolódó írásaink