Szijjártó: A nemzetpolitika a külpolitika lelke

A tárcavezető az Országgyűlés nemzeti összetartozás bizottsága előtti éves meghallgatásán kiemelte: ha létrejönnek sikertörténetek a szomszédos országokkal, ha létrejönnek olyan közös beruházások, amelyek jó alapot adnak a kölcsönös tiszteleten és megbecsülésen alapuló együttműködésnek, akkor az ebből fakadó hangulatjavulás a két ország között javítja az adott szomszédos ország területén élő magyar nemzeti közösség helyzetét is.

A miniszter kifejtette: volt olyan időszak 2010 előtt, amikor Magyarország és a szomszédos országok kapcsolata rendkívül rossz volt, amikor egyes szomszédos országok kormányai és a magyar kormány „gyakorlatilag nem álltak szóba egymással”. Most ehhez képest minőségileg más a helyzet - tette hozzá.

Úgy értékelt: a szomszédos országok közül hattal 2021-ben is tovább tudták javítani a kapcsolatokat, Ukrajna az egyedüli kivétel. Minden szomszédos ország esetében idén is arra törekedtek, hogy legyenek újabb közös sikertörténetek, lettek is ilyenek, így Ukrajna kivételével a többi szomszéddal jobb a kapcsolat az év végén, mint volt az év elején - mondta.

Megjegyezte: idén 41 alkalommal egyeztetett személyesen a szomszédos országok külügyminisztereivel.

Szijjártó Péter emlékeztetett: Romániával aláírták azt a megállapodást, amely lehetővé tette, hogy a korábban megépült tíz, jelenleg használaton kívüli vagy nagyon korlátosan használható közúti kapcsolatból kettőt állandóan megnyissanak. 2024-től létrejön a harmadik autópálya-kapcsolat, és 2024-re befejezik azokat a fejlesztéseket a magyar oldalon, amelyek nyomán Budapest, Bukarest és Konstanca között modern vasúti közlekedés lesz - közölte.

Kitért rá: Szerbiával átadták a két országot összekötő gázvezeték-interkonnektort, megkezdték a Budapest-Belgrád modern vasútvonal építését, továbbá megkezdődött a Szeged és Szabadka közötti vasúti kapcsolat fejlesztése is.

Elmondta: Szlovákiában átadtak magasfeszültségű, villamos energiahálózat-összeköttetéseket, és megindult az ipolydamásdi híd építése.

Hangsúlyozta: a kereskedelem nem sínylette meg túlságosan a nehéz időszakot, a szomszédos országokkal fenntartott kereskedelmi forgalom 20 százalékkal nőtt az idei év első kilenc hónapjában.

A külügyminiszter azt is mondta, hogy nem Budapestről kell megmondani, mi a jó a határon túli magyar nemzeti közösségeknek, hanem meg kell kérdezni őket, hogy mire van szükségük ahhoz, hogy jobban érezzék magukat a lakóhelyükön. Amikor ezt a kérdést tették fel 2010 után, a válasz az volt, hogy szeretnék, ha gazdaságilag meg tudnák erősíteni a közösségeket - ismertette.

Közölte: ezért döntöttek úgy, hogy határon túli gazdaságfejlesztési programsorozatot indítanak hat szomszédos országban. Kárpátalján öt év alatt, amióta léteznek ezek a programok, 34 ezer vállalkozásnak adtak összesen 16,5 milliárd forint támogatást, amelynek nyomán 22 milliárd forintnyi beruházás jött létre. A Vajdaságban 14 ezer vállalkozásnak adtak összesen 57 milliárd forint támogatást, amelynek nyomán 118 milliárd forintnyi beruházás jött létre. Erdélyben 6 ezer pályázatot támogattak 88 milliárd forinttal, itt 174 milliárd forintnyi beruházás jött létre. Felvidéken 3800 vállalkozást támogattak 21,5 milliárd forint értékben, Muravidéken pedig 651 pályázat kapott 2,4 milliárd forint támogatást - sorolta.

Kijelentette: folytatják a fejlesztési programokat, hiszen egyértelmű, hogy az így létrejövő beruházások egyaránt erősítik a magyar nemzeti közösséget és a lakóhelyükül szolgáló országot is.

Szijjártó Péter megjegyezte: a világjárvány alatt csaknem 2 milliárd forint értékben segítették lélegeztetőgéppel, teszttel, az egészségügyi védekezéshez szükséges eszközökkel a szomszédos országokat.

Pánczél Károly (Fidesz), a bizottság elnöke arról beszélt: a külpolitikának nagy sikere, hogy javultak a kapcsolatok a szomszédos országokkal.

A miniszter Szászfalvi László (KDNP) felvetésére azt mondta, hogy mindenhol igyekeznek mindent megtenni új határátkelőhelyek megnyitásáért, mert a legális határátlépést segíteni kell, az illegális határátlépést viszont meg kell állítani.

Szijjártó Péter Bencsik János (független) érdeklődésére közölte: a kölcsönös tiszteletre kell alapozni a külpolitikát, ezért nem jó, hogy az európai külpolitika szinte már csak szankciókból és elítélő nyilatkozatokból áll, ami komoly kárt okoz az európai gazdaságnak.

Azt is mondta: fontos, hogy a határon túl is minél több magyar vegyen részt a jövő évi választáson, hiszen a határon túli magyarok is a nemzet részét alkotják.

Fenyvesi Zoltán (Fidesz) a külhoni magyar vállalkozások támogatását köszönte meg a kormánynak.

A minisztert meghallgatta az Országgyűlés gazdasági bizottsága is, amely előtt Szijjártó elmondta: a magyar gazdaság az új világgazdasági korszak nyertesei közé tartozik, a számok ezt támasztják alá.

Szijjártó Péter hozzátette: a járvány előtti teljesítményét a magyar gazdaság már 2021 nyarán elérte, miközben a jelenlegi előrejelzések szerint is csak 2022 végén várható, hogy a globális gazdaság visszatér a járvány előtti teljesítményéhez.

Közben a magyar gazdaság rekordokat döntött tavaly és idén is - húzta alá.

A tárcavezető rámutatott: a világjárvány gazdasági következményei miatt 114 millió ember lett munkanélküli, 42 százalékkal csökkentek a globális beruházások, a világgazdaság több mint 5 százalékkal esett vissza tavaly.

Közben Magyarországon a kommunizmus bukása óta soha nem dolgoztak annyian, mint most, a negyedéves GDP-növekedésben pedig rekord lett az idei 2. negyedévi (17,8 százalék) - sorolta.

A világ 10. legnyitottabb gazdaságában hogyan volt lehetséges mindez? - tette fel a kérdést.

Úgy - folytatta -, hogy a már 12 éve következetes stratégiát a "hatalmas viták közepette" sem adták fel: a kormány a járvány alatt is fenntartotta a folyamatos adócsökkentésről szóló elképzelését. Az állami forrásokkal nem a munkanélküliséget, hanem annak megelőzését finanszírozták. Kihasználva az átmenetileg engedékeny uniós szabályokat, a vállalatok beruházási feltételéül azt szabták, hogy nem bocsáthatnak el embereket - húzta alá.

Idén minden eddiginél több, 57 beruházásról kötöttek megállapodást több mint 4 milliárd euró (1400 milliárd forint) értékben. Ezekhez a beruházásokhoz 200 milliárd forint támogatást nyújt a kormány, mindez 9000 új munkahelyet hozott létre. Az adatok nem véglegesek, jelezte, kedden, egy tervezett szöuli megállapodás, tovább fogja növelni ezeket a számokat.

Ismertette: a magyar gazdaság exportrekordot dönt idén, már az első kilenchavi adatok 16 százalékos növekedést mutattak, így minden eddiginél nagyobb, 112 milliárd eurónyi exportvolumen várható az év végére. Idén ismét Dél-Koreából érkezett a legtöbb beruházás az országba, a teljes volumen mintegy fele. Németország a második, az Egyesült Államok a harmadik lett. A világ legnagyobb autógyártói közül három is - Audi, Mercedes, BMW - kulcsszerepet szán Magyarországnak az elektromos autóiparban.

A járvány miatt indított rendkívüli beruházásösztönzési programban 1380 cég kapott 373 milliárd forint támogatást, összesen 900 milliárd forintnyi beruházásához. Így 290 ezer munkahelyet sikerült megőrizni, ezzel az új korszak kezdeti fázisában, a gazdasági kapacitások globális elosztási versenyében sikeres volt az ország - húzta alá.

Közölte: 33 vállalat 20 ezer dolgozójának képzésére nyújtottak 19 milliárd forint képzési támogatást. A magyar vállalatok exportképességének javítására 82 cégnek 3 milliárd forint támogatást nyújtottak, és 70 milliárd forint értékben 50 cégnek nyújtottak támogatást külföldi beruházáshoz, exportnövelési célokra.

Az EXIM megdöntötte hitelfolyósítási rekordját: jelenleg 478 milliárd forintnyi hitelkihelyezésnél tart, ami azt jelenti, hogy év végére eléri az 500 milliárd forintot - mondta.

Barcza Attila (Fidesz) képviselő szerint vitán felül áll, hogy a keleti nyitás helyes, szükségszerű volt. Több fideszes képviselő ezzel egyetértett, Szatmáry Kristóf szerint ennek legkézzelfoghatóbb eredménye az energiabiztonság.

Az ellenzéki képviselők vitatták a keleti nyitás sikerét. Mellár Tamás (Párbeszéd) szerint túl optimista a miniszter, Magyarország a gyarmati ország szindrómáját mutatja, a növekedés pedig "felfújt lufi". Szakács László (MSZP) azt mondta, hogy a magyar versenyképesség az olcsó munkaerőn alapul, és a gyenge forinton.

A beruházások állami támogatását vitató felvetésre Szijjártó Péter elmondta: ennek szigorú szabályozása van, és elszámolási rendje, ami minden országra vonatkozik. A nemzetközi verseny erős a beruházásokért, az egyik fontos versenyelőny az alacsony társasági adó. A keleti országokba irányuló export 16 százalékos növekedést mutat idén január-szeptemberben. 2019 óta a legnagyobb beruházásokat keleti vállalatok hozzák az országba - mondta a keleti nyitást vitató felvetésekre.