Belföld

Kocsis Máté: A gyermekvédelem ügyéért a mi politikai közösségünk a legvégsőkig kiáll

„A gyermekvédelem ügyéért (...) a mi politikai közösségünk a legvégsőkig kiáll” - hangsúlyozta a Fidesz frakcióvezetője csütörtökön, Budapesten.

Kocsis Máté: A gyermekvédelem ügyéért a mi politikai közösségünk a legvégsőkig kiáll
Kocsis Máté: Magyarország azon országok közé tartozik, ahol a gyermekek jövőjét sorskérdésnek tekintik
Fotó: MTI / Bruzák Noémi

Kocsis Máté az Alapjogokért Központ, a Batthyány Lajos Alapítvány és a Szent István Intézet Következő ezer év a gyermekekért című konferenciáján kijelentette: Magyarország azon országok közé tartozik, ahol a gyermekek jövőjét sorskérdésnek tekintik, és ahol emiatt egyre többen vállalják a liberális sajtó és a közösségi média retorzióit.

„Húsbavágó, a jövőt érintő, sok szülőt felkavaró, társadalmilag elemi erejű sorskérdésnek tekintjük a gyermekvédelem ügyét, amelyért a mi politikai közösségünk a legvégsőkig kiáll” - hangoztatta, majd hozzátette: meggyőződése, hogy ők járnak jó úton.

Az LMBTQ-propagandára és a genderideológiára utalva közölte: ez a gyorsan terjedő nemzetközi irányzat nagy erőket mozgat meg a család intézményének gyengítésére, a társadalom kohéziós erőinek lebontására és az evidenciák megkérdőjelezésére. Az irányzat képviselői most a legérzékenyebb korban lévő gyermekek gondolkodásának átformálását tűzték ki célul - mutatott rá Kocsis Máté, aki szerint ez már nem a szabadságról, hanem mások szabadságának korlátozásáról szól, az eltérő álláspontok elnyomásáról.

Úgy fogalmazott: „vér szerinti örökösök szűkében ideológiai örökösöket igyekeznek nevelni az LMBTQ-mozgalom számára”. Egyebek mellett az intő jelek közé sorolta, hogy Skóciában a gyermekek már négyéves kortól szülői beleegyezés nélkül választhatják meg a nemüket és a nevüket.

A múlttal párhuzamot vonva Kocsis Máté ezen a ponton megjegyezte, hogy a római birodalom bukásához a családi kötelékek, „a családon belüli tisztelet és a szülő-gyermek viszony fellazulása vezetett”. Szavai szerint a jelenség már Magyarországra is betört, és egyre nagyobb teret követel magának, a vita egyúttal azért erősödik, mert sokan úgy gondolják, hogy a szexuális propaganda „átlépte a vörös vonalat”.

Példaként említette az óvodai és iskolai szexuális felvilágosító órákat, a legkisebbeknek írt szexuális célzatú mesekönyveket, továbbá azt a szándékot, hogy a szülőket kihagyják a saját gyermekük neveléséből. Az LMBTQ-mozgalom felrúgta azt a konszenzust, hogy „gyerekkorban semmilyen kontextusban, semmilyen formában nincs keresnivalója a szexualitásnak” - jelentette ki.

Kocsis Máté közölte, erre adott válaszaik kiindulópontja az alaptörvény, amely a többi között védi a gyermekek születési nemének megfelelő önazonossághoz való jogát. „Valljuk, hogy a szülőknek előjogaik vannak” saját gyermekeik nevelését illetően - hangoztatta, majd jelezte: a baloldaliak és a liberálisok vagy nem bíznak a szülőkben, vagy akadályként tekintenek rájuk.

A pedofilellenes és gyermekvédelmi törvénycsomag eredményeiről szólva közölte: a pedofilok többé nem rejtőzhetnek el, kereshető nyilvántartásuk 2022. február elsejétől elérhető lesz; módosították a gyermekpornográfia tényállását, ami így már az emberöléssel esik azonos megítélés alá, a legsúlyosabb pedofil bűncselekményeknél kizárták a feltételes szabadlábra bocsátás lehetőségét, továbbá azok nem évülnek el, illetve kibővítették a foglalkozási tilalmak alá eső szakmákat.

A gyermekvédelmi törvény megerősítette a szülők jogait, továbbá tilos gyermekek számára olyan tartalmakat elérhetővé tenni, amelyek a szexualitást öncélúan ábrázolják és a születési nemnek megfelelő önazonosságtól való eltérést, a nem megváltoztatását, valamint a homoszexualitást népszerűsítik - sorolta a kormánypárt frakcióvezetője. „Minden hamis állítással szemben a törvény kizárólag a gyermekekről szól” - szögezte le.

Kocsis Máté arra is felhívta a figyelmet, hogy a gyermekvédelemről és a szülők jogairól népszavazást fognak tartani, amelyen az emberek el tudják mondani véleményüket.

Varga Judit igazságügyi miniszter beszédet mond a Következő ezer év a gyermekekért! című, az Alapjogokért Központ, a Batthyány Lajos Alapítvány és a Szent István Intézet konferenciáján Budapesten, a Lónyay-Hatvany-villában
Varga Judit igazságügyi miniszter beszédet mond a Következő ezer év a gyermekekért! című, az Alapjogokért Központ, a Batthyány Lajos Alapítvány és a Szent István Intézet konferenciáján Budapesten, a Lónyay-Hatvany-villában
Fotó: MTI / Bruzák Noémi

Varga Judit: A gyermekvédelmi törvény a gyermekek védelméről és a szülők jogairól szól

A gyermekvédelmi törvény a gyermekek védelméről és a szülők jogának biztosításáról szól - közölte az igazságügyi miniszter a konferencián.    

Varga Judit a Következő ezer év a gyermekekért című tanácskozáson azt mondta: a gyermekvédelmi törvény azt az evidenciát rögzíti, hogy a gyermek nevelése meghatározásának a joga egyedül a szülőt érinti.

A Velencei Bizottság az európai standardokkal összhangban állónak találta a törvényt, és az Európai Unió alapjogi chartája szerint is a szülők joga, hogy a gyermekeiknek vallási, világnézeti vagy pedagógiai meggyőződésüknek megfelelő nevelést biztosítsanak - emelte ki.

Azt mondta: amikor a gyermek először találkozik családon kívüli közösséggel, fontos, hogy milyen külső ingerek érik, mert azok meghatározzák a felnőtté válás útját. A kormány felelőssége, hogy védje ezt az utat - jelentette ki.

Ismertette: a gyermekvédelmi törvényben a kormány az alkotmányos identitást védi, semmiféle diszkrimináció nincs benne, és semmilyen szabályt nem sért meg. A törvény a nagykorú állampolgárokra nem vonatkozik, Magyarországon mindenki szabad ember, úgy él, ahogy szeretne, és a szexuális kisebbség jogai is védve vannak - tette hozzá.

Kiemelte: a nemzeti nevelésről szóló törvény nemzeti hatáskörbe tartozik, uniós jognak ott „nincs keresnivalója”.

A törvényt azonban az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárással támadta meg, majd azt mondták, hogy Magyarország nem tartotta be a válaszadási határidőt. Az ideológiai harc megakasztotta a helyreállítási tervet is, amelyet Magyarország az elsők között nyújtott be - tudatta.

A miniszter szerint a törvény elleni támadás célja, hogy eltüntesse a természetes közösségeket - amelyek alapegysége a család -, és amelyekből Magyarország szuverenitása épül fel.

„Magyarország akkor is meg fogja védeni az identitását, ha ránk küldik az egész Rajnát is” - jelentette ki.

Varga Judit beszámolt arról, hogy az igazságügyi tanácsban Magyarországnak meg kellett vétóznia a gyermekügyi stratégiával kapcsolatos uniós politikai nyilatkozatot, mert beletettek olyan mondatokat, „provokatív részleteket, amelyek vörös vonalak Magyarországnak”.

Brüsszelnek az volt a célja, hogy ezeket a mondatokat elfogadják, így később hivatkozási alappá, majd valódi jogszabállyá váljanak - mondta.

Beszélt arról is: az alaptörvény szövetség a múlt, a jelen és a jövő magyarjai között, referenciapont az egész közösségnek, valamint meghatározza az egyén és a közösség viszonyát és a felelősségük rendjét.

A családok támogatása, a munka elismerése, a közösség iránt érzett felelősség és a keresztény elköteleződés a magyar nemzet szuverenitását meghatározó kérdés, ezért ezekben az országnak joga van saját döntéseket hozni - emelte ki.

Varga Judit kitért arra is, hogy a magyar gazdaságpolitika kihagyhatatlan eleme a családpolitika.

A kormány a világon egyedülállóan a GDP (bruttó hazai termék) 5 százalékát fordítja családtámogatásokra, és a demográfiai problémákat sem migrációval, hanem a családpolitikával szeretné kezelni.

„A család láthatatlan lelki kötőanyagot jelent a nemzetben” - mondta a miniszter, aki szerint a következő ezer év a gyermekekért Magyarországon jó alapokkal indul, és a jövőben, „ha mi magyarok kitartunk a hagyományos értékek tisztelete mellett, akkor példát tudunk mutatni a egész világnak”.

Harrach Péter országgyűlési képviselő, a KDNP frakcióvezető-helyettese beszédet mond a Következő ezer év a gyermekekért! című, az Alapjogokért Központ, a Batthyány Lajos Alapítvány és a Szent István Intézet konferenciáján Budapesten, a Lónyay-Hatvany-villában
Harrach Péter országgyűlési képviselő, a KDNP frakcióvezető-helyettese beszédet mond a Következő ezer év a gyermekekért! című, az Alapjogokért Központ, a Batthyány Lajos Alapítvány és a Szent István Intézet konferenciáján Budapesten, a Lónyay-Hatvany-villában
Fotó: MTI / Bruzák Noémi

Harrach: A gyermeknek joga van megszületni

Harrach Péter, a KDNP frakcióvezető-helyettese előadásában az időtálló értékek hosszú távú képviseletéről, illetve a hiteles és a hamis emberkép különbségéről, valamint a teremtett világ rendjéről beszélt. Szólt arról, hogy a gyermeknek joga van megszületni, családban felnőni.

A legsúlyosabb problémának a gyermekkori nemváltó műtétek jogát nevezte a kereszténydemokrata politikus. Harrach Péter úgy vélte, hogy a nyílt társadalom képviselői, „Karl Popper és legjobb tanítványa, Soros György” kevert társadalomban gondolkodnak, aminek legnagyobb akadályát azon emberek jelentik, akik identitásukat természetes közösségekben kapták meg, ezért azokat szerintük gyengíteni kell.

A genderideológia és az LMBT-propaganda saját világnézetét erőlteti a társadalomra

Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ igazgatója arról beszélt, hogy a genderideológia és az LMBT-propaganda nem a toleranciáról, elfogadásról szól, hanem a saját világnézetét akarja ráerőltetni a társadalomra és annak minden tagjára, így a gyerekekre is. Úgy látja, az elmúlt években elkezdték lebontani a nyugati civilizáció keresztény hagyományokra épülő rendjét, próbálják megsemmisíteni a nemzeti identitást, az állami szuverenitást, a legújabb cél pedig a család szétverése. Kiemelte, hogy a témával foglalkozó kutatóknak, elemzőknek és a politikusoknak az a feladatuk, hogy megvédjék a legvédtelenebbeket, a gyerekeket. Továbbá előtérbe kell helyezni az Isten, haza, család egységének megőrzését - tette hozzá.

A konferencián mások mellett előadást tartott Uzsalyné Pécsi Rita neveléskutató, Bagdy Emőke klinikai szakpszichológus és Papp Miklós görögkatolikus pap, a Sapientia Szerzetestudományi Főiskola tanszékvezetője.

Kapcsolódó írásaink

Novák Katalin: A kapcsolati erőszak nem magánügy

ĀAki bajban van, kérjen segítséget! - Ma van a Nők elleni erőszak megszüntetésének világnapja - Varga Judit: Van segítség! - Járóka Lívia: Magyarország az üres szavak, az egyszerű ratifikációk helyett a tettekben hisz + VIDEÓ