„Sosem történt még ilyen volumenű iskolafejlesztés”

– Jelenléti oktatással indult a tanév, és remélhetőleg nem is kell átállni majd digitális munkarendre. A baloldal azonban elkezdte szítani a bizonytalanságot, azt híresztelve, a kormány valójában már tervezi a távoktatást, illetve az iskolák nem készültek fel megfelelően a járványhelyzetre. Hogyan lehet elérni, hogy viszonylagos nyugalomban folyjon a tanítás?

– Megszokhattuk már, hogy a baloldal a járvány idején folyamatosan álhírekkel akar bizonytalanságot generálni, hiszen ettől várnak politikai hasznot. Ez történt az érettségi kapcsán is, a Momentum tavaly még aláírásokat is gyűjtött a vizsgák megtartása ellen, de idén tavasszal is igyekezett zavart kelteni a baloldal, noha a vizsgák elmaradásával több tízezer gyermektől vették volna el a lehetőséget, hogy szeptemberben továbbtanulhassanak. A mostani tanévkezdés jóval biztonságosabb a pedagógusok és a diákok magas átoltottságának köszönhetően. Hiszen tavasszal soron kívül megtörtént a pedagógusok beoltása, valamint hazánk az elsők között tette lehetővé a 18 év alattiak oltását májusban, amely lehetőséggel szerencsére számos diák élt is.

– A polgári kormány évről évre csökkenti az iskolakezdés terheit: már teljessé vált az ingyentankönyvprogram, a rászorulók tanszercsomagokat kapnak, és előre hozzák a családtámogatásokat. Vannak-e további elképzelések is esetleg?

– A 2020-as évtől kezdődően ingyenes Magyarországon a köznevelésben és a szakképzésben a tankönyvellátás, amelyet csaknem tizenhárom és fél milliárd forint költségvetési támogatás biztosít. Nem volt ez mindig így, 2010 előtt a tankönyvárak átlagosan hetven százalékkal is emelkedtek, és az egyre növekvő költségek a családokat terhelték.

– Felmenő rendszerben folytatódik a módosított NAT bevezetése. Milyen visszajelzéseket kaptak eddig?

– Sok nemtelen támadás érte a módosított Nemzeti alaptantervet a bevezetése során, annak ellenére, hogy az vállaltan hazafias, gyermekközpontú és 21. századi. A módosított NAT célkitűzése, hogy a diákok ismerjék meg a nemzeti kultúrájukat, jobban értsék a történelmi és természettudományi összefüggéseket, és használható tudást szerezzenek. Az alaptanterv és az új kerettantervek szerinti oktatás az előző tanévben az iskolák 1., 5. és 9. évfolyamán, illetve a hatévfolyamos gimnáziumok esetében a 7. évfolyamon zavartalanul kezdődött meg.

– A tananyag mellett az infrastruktúra is korszerűsödik. Hány helyen zajlott nyáron, illetve folyik most felújítás?

– Soha nem történt Magyarországon olyan volumenű iskolafejlesztés, mint most. Jelenleg kilencszáz oktatási intézmény korszerűsítése, bővítése zajlik, amelyet az tesz lehetővé, hogy háromszorannyi forrás jut oktatási célokra, mint 2010-ben.

– Hogyan segítik az oktatást a hátrányos helyzetű régiókban?

– Míg a baloldal kormányzása idején 381 he-lyen vonták meg a diákoktól a helyben tanulás lehetőségét, addig a 2010 utáni kormányzati intézkedések középpontjában a szülők és a diákok anyagi terheinek csökkentése állt, valamint az, hogy minél jobb és modernebb környezetben tanulhassanak a fiatalok. Csak pár intézkedést említenék: kétszer kéthetes külföldi tanulás lehetősége, ingyenes első nyelvvizsga, ingyenes KRESZ-vizsga, ingyenes tankönyvellátás. Több tízmilliárd forintos támogatással vált lehetővé, hogy szélessávú internet és korszerű WiFi-hálózat legyen az iskolákban, és az évek során több százezer darab, személyes használatra alkalmas digitális eszköz került a köznevelési intézményekbe.

– Számíthatnak-e a pedagógusok újabb béremelésre? A szakszervezetek azt állítják, csak azért nem lázonganak a tanárok, mert félnek. Mi a véleménye erről?

– Sajnálattal tapasztaljuk, hogy egyes, magukat szakszervezetnek mondó tömörülések már-már politikai pártokhoz hasonló kommunikációt folytatnak a médiában. Minden alapos ok nélkül lázítanak, hergelnek, valótlanságokat terjesztenek. Bármit, amit állítanak, fenntartásokkal kell kezelni. Az ilyen szervezetek politikai elfogultságára jó példa, hogy a járvány idején iskolai lázmérést követeltek, majd miután a kormány ezt elrendelte, rögtön mit sem érő látszatintézkedésnek tartották csupán.

A pedagógusok esetében, szemben a 2010 előtti időszakkal, amikor a válságra hivatkozva elbocsátottak tizenötezer pedagógust, és elvettek tőlük egyhavi bért, a mostani járványidőszak, illetve gazdasági válság dacára tavaly júliusban ágazati szakmai pótlék bevezetése történt, aminek köszönhetően csaknem százhetvenezer pedagógusnak emelkedett tíz százalékkal a bére. Mindemellett tavaly az intézményvezetők és helyetteseik is az intézmény létszámához igazodó mértékű vezetői pótlékban részesültek, amelynek mértéke akár a pótlékalap százhetven százaléka is lehet. A pótlékok megduplázása mintegy hatezer intézményvezetőt érintett. A pótlékok emelése fele ekkora mértékben a helyetteseket, a tagintézmények, intézményegységek vezetőit is megillette, összesen további kilencezer főt.