Hiteles működés világnézeti elvek mentén

– Mennyivel ad többet egy katolikus vagy akár más felekezetű keresztény oktatási intézmény, mint egy világi?

– A katolikus egyház pedagógiáról vallott nézetei és iránymutatásai a II. Vatikáni zsinat, tehát az 1960-as évek óta – a közvélekedéssel ellentétben – a nevelés tudományának és gyakorlatának legprogresszívebb irányvonalát képviselik.

Alapvetésük, hogy a korszerű pszichológiai és neveléstudományi alapokra építenek. Amikor pedig egy szakmai alapvetés lelki, egyfajta mozgalmi erővel párosul, az mindig komolyabb erőt rejt magában, mint ha egyszerűen néhány szakmailag tájékozott pedagógus folytat gerillaharcot egy-egy intézményben.

– Mit jelent ez a gyakorlatban?

– A keresztény nevelési–oktatási intézmények sajátossága a hitből fakadó értékek őrzése, valamint a direkt terjesztés helyett a vonzó, példaértékű felmutatása. Ezek az értékek többek között a tudatosan megélt szeretet központi szerepe, az erre épülő közösség fontosságának hangsúlyozása, az örömhír, vagyis a boldogság lehetőségének hirdetése, a teremtés rendjének tisztelete, illetve védelme. Vagyis megannyi hiánycikk, ugyanakkor belső, természetes emberi szükséglet mai szekularizált világunkban.

– Milyen világnézeti nevelési módszert sajátíthatnak el itt a leendő pedagógusok?

– A katolikus egyház a világnézeti nevelést bizonyos tárgyi tudás átadása mellett a pedagógus szakma korszerű, hatékony és hatásos, ugyanakkor a keresztény hit és élet hiteles gyakorlásában látja. Ennek megfelelően egy katolikus pedagógusképző intézmény maga is ezt a gyakorlatot kell hogy folytassa, vagyis vonzó és megerősítő keresztény hitben és létben a legkorszerűbb pedagógiai módszereket kell hogy átadja a jövő generációnak.

Maga sem folytat „világnézeti nevelést”, és a leendő pedagógusokat sem erre hívja meg, ugyanakkor határozottan képviseli a világnézeti elveket, és hitelesen igyekszik azok mentén élni, működni. Hitünk szerint ez a velünk azonos alapokon álló fiatalokat megerősíti, a máshonnan érkezőket pedig meggyőzheti ezekről az értékekről.

– Miért van szükség felekezeti tanárképzésre ma Magyarországon?

– Magyarországon szociológiailag vitatható mennyiségben és mélységgel, de jelentős létszámú keresztény közösség él. Számunkra a felekezeti köznevelés biztosítását akár állampolgári jognak is tekinthetjük. Kevésbé ridegen fogalmazva: nekik minden jel szerint igényük van erre.

– Miben mutatkozik ez meg?

– A jelentkezések, az érdeklődés azt mutatják, hogy a nem kimondottan keresztény identitású családok is fontos értékeket látnak a felekezeti óvodákban, iskolákban. Hozzájárul ehhez a keresztény egyházaknak az a társadalmi küldetése – amely a II. világháború utáni évtizedekben a kizárólagos elitképzés kényszerű irányába tolódott –, hogy a legelesettebbek nevelésében, oktatásában vállaljon meghatározó szerepet.

A keresztény fenntartású intézmények, nevelői közösségek ezeken a területeken messze a társadalmi, anyagi, emberi racionalitáson túl képesek adni, hiszen éppen ez a sajátos küldetésük. Erre pedig égető szükség van. Mindebből pedig ugyanezen nevelői–oktató közösségek utánpótlásának szükségessége is következik.

Természetesen nincs egyértelmű megfeleltethetőség a keresztény pedagógusképzés és a keresztény köznevelési intézmények működése között, de ha szükségről beszélünk, akkor mindenképpen ez a párhuzam adja a szükségesség gerincét. Minden más ajándék, lehetőség.

– Hányan jelentkeztek az AVKF-re idén?

– Az Apor Vilmos Katolikus Főiskola szándékoltan és hosszú távú stratégiája szerint is kicsiny, családias intézmény. Ezzel együtt szeretnénk ismertebbé és népszerűbbé tenni az elmúlt években tapasztaltaknál. A szeptemberben induló első évfolyamra a pótfelvételik után várhatóan mintegy kétszázötvenen fognak beiratkozni. Ez csaknem másfélszerese a tavalyi értéknek.

– Melyek a legnépszerűbb szakok?

– Alapképzési szinten az óvodapedagógus-képzés a legnépszerűbb, ez országosan is jellemző. Mesterképzéseink közül kiemelhető a mentálhigiénés közösség- és kapcsolatépítő szak, amely az egyébként szintén országosan népszerű mentálhigiénés képzésnek kíván sajátos értékrendi többletet adni.

– A nemrég elfogadott gyermekvédelmi törvény miatt talán különösen is nagy hangsúlyt kapnak a pedagógus szakok. Gyermekvédelem területén mit tartalmaznak a képzések?

– A pedagógusképzés anyagában hangsúlyos szerepe van a gyermekvédelemnek, úgy jogi, mint szakmai vagy éppen emberi aspektusból. Főiskolánk számára ráadásul különösen fontos a szociokulturális hátrányban élő gyermekek nevelésének ügye, ezzel függ össze szociálpedagógus-képzésünk régi és élő hagyománya. Komoly szakembergárda segíti tehát minden képzésünkön ennek a témának a megismerését, feldolgozását.

A nemrég elfogadott gyermekvédelmi törvény egyfelől olyan triviális elveket fogalmaz meg, amelyek jogi szabályozás nélkül is szerepelnének a képzésünkben, másfelől olyanokat, amelyek jogszabályként mindenképp meg kell hogy jelenjenek a mi kurzusainkon is, hiszen a leendő pedagógusokat a tényleges gyakorlati feltételek megismerésében és későbbi alkalmazásában kell segítenünk.