Hálapénz­vizsgálatok hiteles vesztegetési szituációban

Január elsején hatályba lépett a Büntető törvénykönyv korrupciós bűncselekményekre vonatkozó kiegészítése, aminek köszönhetően akár egy évig tartó szabadságvesztéssel is büntethető az, aki hálapénzt ad, míg az azt elfogadó személy akár három évig terjedő szabadságvesztéssel is büntethető.

A jelenleg hatályos jogszabályok alapján tehát egészségügyi szolgáltatásért mind előre, mind pedig utólag tilos pénzbeli vagy más anyagi juttatást adni, illetve elfogadni. A betegek csak olyan ajándéktárgyakkal fejezhetik ki hálájukat, amelyek értéke nem haladja meg a mindenkori minimálbér öt százalékát.

Ezen módosult jogszabályok betartásának ellenőrzésére jött létre a Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) egészségügyi szolgáltatók védelmi főosztálya, a feladatuk az egészségügyi rendszerben felmerülő korrupciós tevékenységek felderítése. A szervezet alapvetően jú­niusban kezdte meg az egészségügyben dolgozók ellenőrzését.

Amint azt Váradi Piroska, az NVSZ korrupciómegelőzési főosztályának veze­tője lapunk megkeresésére elmondta, ennek egyik legfőbb oka a koronavírus-járvány volt, amely egyébként is jelentős terheket rótt az egészségügyre, így nem akartak további kapacitásokat elvonni. Emellett pedig a szervezetnek fel kellett készülnie a munkára.

„Meg kellett ismernünk ezt a terepet. Korábban is az NVSZ-hez tartozott a közigazgatás számos területe, az egészségügy azonban nem. Új kockázatokkal, új folyamatokkal, új szervezeti kultúrával kellett megismerkednünk, valamint a korrupciós cselekmények felderítéséhez különböző eszközöket kellett előkészítenünk” – fogalmazott a rendőrségi tanácsos, hozzátéve, emellett nagy hangsúlyt fektettek arra, hogy a különböző érdekképviseletekkel megfelelő párbeszédet alakítsanak ki.

„Be kellett mutatni magunkat, hogy mit csinálunk, illetve mit jelent a gyakorlatban az új szabályozás rájuk nézve. Azt gondoltuk, mindenfajta félelem, kétség és bizonytalanság ellen a leghatásosabb eszköz csakis az őszinte, egyértelmű kommunikáció, mivel közös ügyünk, hogy megszabadítsuk az egészségügyi rendszert ettől a több évtizedes tehertől, ami a hálapénz” – hangsúlyozta az ezredes.

Az olyan hivatali bűncselekmé­nyek, mint a hálapénz felderítésének egyik eszköze a megbízha­tósági vizsgálat, vagy ahogy Váradi Piroska szívesebben nevezi, integritási vizsgálat. Ennek során a szervezet kollégái egy mesterséges, de a valóságban is előforduló élethelyzetet teremtve azt nézik meg, a vizsgálat alá vont személy elfogadja-e a részére felkínált vesztegetési összeget.

Más szóval: megszegi-e a jogszabályban megfogalmazott hivatali és munkaköri kötelességét. Amennyiben bűncselekményt tapasztalnak, feljelentést tesznek. Fontos megjegyezni azonban, hogy a vizsgálat csak egészségügyi dolgozókra terjed ki, a betegeket nem ellenőrzik ilyen módon.

Integritási vizsgálatot kétféleképpen indíthatnak. Az egyik ilyen eset, ha az NVSZ konkrét személyre szóló információ birtokába jut, akár a szolgálat által működtetett zöldszámon keresztül, akár más forrásból. Ezzel kapcsolatban a főosztályvezető elmondta, ezeket minden esetben kötelesek ellenőrizni megfelelő körültekintéssel, és amennyiben úgy ítélik meg, hogy lehet alapja az ellenőrzésnek, akkor elindítják azt. Indulhat vizsgálat akkor is, ha a szervezet előzetes kockázatelemzése azt állapítja meg, hogy egy adott munkakör magasan kitett a korrupciónak.

Váradi Piroska példaként hozta fel egy orvos esetét, akit nemrégiben ellenőriztek, mivel úgy ítélték, magas annak a kockázata, hogy a betegek hozzátartozói megvesztegetik a jobb ellátás elérése érdekében. A vizsgált orvos ebben a konkrét esetben visszautasította a felkínált összeget.

Egy ilyen eljáráshoz érthető módon rendkívüli körültekintés szükséges, elsősorban jogi megfontolásból. Emiatt a megbízhatósági vizsgálat erősen szabályozott eszköz: minden esetben előzetes ügyészi engedélyt kell kérni hozzá. A főosztályvezető közölte: előzetes tervet kell benyújtani, amelyben részletekre kiterjedően le kell írni az ellenőrzés menetét. Ez azért fontos, mert ha az ügyész olyasmit tapasztal, ami jogellenes, nem engedé­lyezi az eljárást.

„Tilos az ellenőrzés során provokálni a vizsgált személyt. A tárgyalótiszt nem gyakorolhat fizikai vagy pszichikai ráhatást az egészségügyi dolgozóra, nem dughatja például a pénzt az adott személy zsebébe. Nem használhatunk továbbá bírói engedélyhez kötött eszközöket sem: nem hallgathatjuk le őket, nem vizsgálhatják át a számítógépüket, ahogy titkos házkutatást sem végezhetünk” – részletezte Váradi Piroska.

Hozzáfűzte, az ellenőrzés során ugyanakkor kép- és hangfelvétel készül, de kizárólag az adott helyre és időre korlátozódik, amíg az interakció lezajlik, mivel ez mindkét fél be­látható érdeke. Amennyiben nem történik szabálysértés, a felvételeket harminc napon belül megsemmisítik. „Tíz éve használjuk ezt az eszközt más területeken, ez idáig kivétel nélkül jogszerűen zajlottak az integritási vizsgálatok, soha sem kellett emiatt bíróságra mennünk” – jegyezte meg az ezredes. Az ellenőrzést végzőkre ugyanis szintén nagy felelősség hárul: amennyiben a tesztet nem jogszerűen végzik, őket is eljárás alá vonják.

Bejelentésre vagy kockázatelemzés után is indulhat ellenőrzés (képünk illusztráció)

Fotó: MH

Az integritási tesztek során természetesen nem csupán a jogi szempontok, hanem a vesztegetési szituáció hitelessége is kulcsfontosságú. Az ebben résztvevőket speciálisan képzik ki, Váradi Piroska szavaival élve fontos kompetenciákkal és pszichológiai adottságokkal kell rendelkezniük ahhoz, hogy a felkészültségük mellett alkalmazni tudják a tanultakat éles helyzetben.

Arra a felvetésünkre, vajon ez az eljárás nem tekinthető-e pusztán a hálapénz tüneti kezelésének, amennyiben az adott egészségügyi dolgozó csak azért utasítja vissza a felkínált összeget, mert fél, hogy esetleg az NVSZ teszteli éppen, a rendőrségi tanácsos azt felelte, korrupciómegelőzésben alapvetően többféle eszköz van, az egyik az úgynevezett reflexív, mint például az integritási vizsgálat. „Ezek értelemszerűen kemény módszerek, de a statisztika egyértelműen igazolja, hogy például amióta tíz évvel ezelőtt alkalmazni kezdtük a rendőrség körében, csökkent a visszaélések száma. Vagyis visszatartó ereje van.

Elterjedt, hogy mivel foglalkozunk, a kollégák pedig tudják, milyen eszközeink vannak. Az, hogy ki milyen erkölcsi megfontolás alapján cselekszik, már bonyolultabb kérdés” – folytatta. Jelezte: éppen ezért alkalmazzák a „puhább” eszközöket, amelyeknek szemléletformáló funkciójuk van. Egyebek mellett képzéseket tartanak, oktatói tevékenységet folytatnak vagy épp kiadványokat írnak, hogy a dolgozók meg­győződésből cselekedjenek helyesen, és megértsék, mit okoznak a bűncselekmény által maguknak, családjuknak és a társadalomnak egyaránt. „Ez egy hosszú távú célkitűzés, nem megy egyik napról a másikra, különösképpen egy évtizedes teher kapcsán. Hiszem azonban, hogy működőképes ez a módszer” – szögezte le Váradi Piroska.

Végül kijelentette: „Számunkra nem az az öröm, ha valaki megbukik a teszten, hanem amikor valaki teljesen jogszerűen jár el. Mi csak egy hétköznapi szituációt teremtünk, de arra nincs befolyásunk, az adott személy hogyan dönt. Abból indulunk ki, hogy nem tenné máshogy a dolgát, mint egyébként az esküjében előírtak, illetve a szabályok szerint. Ha így történik, mi is boldogok vagyunk.”