Belföld
A gyermekek védelme nemzeti ügy

A felnőtt magyar társadalom véleményét bemutató, országosan reprezentatív mintán végzett felmérés alapján kijelenthető, hogy csaknem minden megkérdezett egyetért a pedofilok szigorúbb büntetésével.
Tízből több mint kilenc válaszadó szerint (92 százalék) szigorúbban kell büntetni a kiskorúak elleni szexuális bűncselekményt elkövetőket, és mindösszesen százból négyen (4 százalék) mondták azt, hogy a magyar törvények eddig is kellő szigorral léptek fel e téren. A magyarok álláspontja világos: a gyermekek megóvása mindennél fontosabb, nemzeti minimumként tekintenek a kiskorúak védelmére.

A kutatás alapján az is kijelenthető, hogy a pedofilokra a magyarok bűnözőkként tekintenek. A válaszadók 91 százaléka szerint ugyanis a pedofília bűncselekmény, és pusztán 2 százalékuk szerint – amint azt az e téren is érzékenyítést végző baloldali sajtó sugallja – csak „betegség”.
A gyermekvédelmi törvénycsomag az Alaptörvény rendelkezéseinek eleget téve biztosítja a gyermekek testi, de szellemi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges védelmet is. Utóbbi szempontból fontos egyetértési pont, hogy a választókorú magyar lakosság 59 százaléka szerint nem elfogadható az, hogy a kiskorúak a homoszexualitással, mint jelenséggel találkozzanak. Tízből hat magyar utasítja el e szexuális irányultság „reklámozását” a gyermekek körében. Ennél jóval kevesebben voltak azok (31 százalék), akik támogatják ezt.

Mindemellett a törvény egyik lényegi eleme, hogy a gyermekek szexualitással kapcsolatos felvilágosítása a szülő joga és felelőssége. Azonban a genderérzékenyítést a gyermekek jogainál is fontosabbnak tartó baloldali sajtó és nemzetközi politikai fősodor még ezen tételt is megkérdőjelezte.
A jogszabály alapvetésével ugyanakkor a magyarok 60 százaléka egyetért. Ennyien támogatják ugyanis, hogy a homoszexualitás és a transzneműség megjelenítését tiltsák a kiskorúak számára is elérhető médiafelületeken, és csak a válaszadók 33 százaléka nem értett egyet a fenti célkitűzéssel.
Módszertan: Az Alapjogokért Központ közvélemény-kutatása 2021. június 21-23. között telefonos adatfelvétellel, CATI-módszerrel készült. Az 1000 fős minta reprezentatív a 18 évesnél idősebb lakosságra. A statisztikai mintavételből adódó elkerülhetetlen ingadozások nem, kor, régió, településtípus és iskolai végzettség szerint a KSH adatai alapján kerültek kiegyenlítésre. Azokban az esetekben, ahol minden megkérdezett válaszolt a kérdésre, 95 százalékos megbízhatósággal mondhatjuk, hogy a becslések maximum 3,16 százalékkal térnek el a teljes sokaságra jellemző értéktől