Belföld
Gyurcsányi hazugságok és gigadugók
Hétértékelő. Karácsony népszerűsége olyan alacsony szintre süllyedt, mint Dobrev Kláráé – mutatott rá Deák Dániel
Sokszor halljuk kormánypárti oldalról, hogy Karácsony Gergely „99 százalék Gyurcsány”, úgy tűnik, ez az állítás teljes mértékben megállja a helyét, hiszen a hetek óta hazugságspirálba menekülő főpolgármester Gyurcsány Ferenchez hasonlóan elszakadt a valóságtól, és már a kampányát is valótlan állításokra alapozza – jelentette ki lapunknak Deák Dániel a múlt hét történései kapcsán. A XXI. Század Intézet vezető elemzője felidézte, 2006-ban ugyanezt a taktikát választotta Gyurcsány is, amit saját maga ismert el kiszivárgott őszödi beszédében.
Nem csak politikája során hazudott a választóknak, hanem például az iskolai végzettségét érintő kérdésekben is: 2012-ben kiderült, hogy A Balaton-felvidék szőlészete és borászata című szakdolgozatának elkészítéséhez Gyurcsány felhasználta volt sógora ugyanilyen című, négy évvel korábbi szakdolgozatát. A plágiumbotrányt végül úgy úszta meg az akkor már bukott kormányfő, hogy rejtélyes körülmények között nyoma veszett a szakdolgozatának – emlékeztetett az elemző. Hozzáfűzte, Karácsony is valótlanságok sorát állította, kiderült, nincs se nyelvvizsgája, se PhD-végzettsége, sőt egyetemen sem oktathatott volna.
Deák Dániel szerint ezek miatt is kérdéses, hogy Karácsony a politikában fenn tud-e maradni a „víz felett”, vagy idő előtt bedobja a törülközőt. Az előjelek Karácsony számára nem túl biztatók, hiszen a legfrissebb közvélemény-kutatásokban a miniszterelnökjelölt-jelölt népszerűsége olyan alacsony szintre süllyedt, mint az ország egyik legelutasítottabb politikusának számító Dobrev Klárának.
Ez nem az a teljesítmény, amit a főpolgármestertől reméltek a balliberális véleményformálók – jegyezte meg a politológus. Kitért arra is, hogy Karácsony hétvégi programbejelentése szinte teljes érdektelensége fulladt, a Facebookon kevesen követték az eseményt. Ez nem meglepő, hiszen az elmúlt napok dugói miatt már a budapestiek sem lelkesednek érte annyira – mutatott rá Deák.
Felhívta a figyelmet arra: egymásra licitálnak a balliberális miniszterelnök-jelölt jelöltek, melyikük tud jobban „elszámoltatni”. Különösen hiteltelenek az ezzel kapcsolatos kijelentések Dobrev Klára szájából, akinek férje a kormányzásával a legnagyobb politikai, gazdasági és társadalmi válságba sodorta Magyarországot.
Ráadásul Dobrev – hasonlóan Fekete-Győr András „felcsúti perrel” kapcsolatos kijelentéseihez – a jogállamiságot tiporja páros lábbal, amikor például kétharmados parlamenti felhatalmazás nélküli alkotmányos változtatásokat, vagy hivatalban lévő személyek – például főügyész, alkotmánybírók vagy jegybankelnök – törvénytelen leváltását vizionálja. Komolytalan, hogy az Európai Bizottság a jelenlegi magyar kormányt támadja jogállamisági eljárás keretében, miközben a balliberális ellenzék a legalapvetőbb jogállamisági normákat sem tartja tiszteletben.
A Karácsony-féle botrányok mellett az is áthúzta a balliberális oldal számításait, hogy a magyar gazdaság bebizonyította válságállóságát, amelynek köszönhetően várhatóan jövő év elején minden család több százezer forint adóvisszatérítést kap majd. Tehát míg a baloldal adót emelne és megszorítana egy válságperiódusban, addig a nemzeti kormány többletforrást biztosít a vállalkozók és az emberek számára – magyarázta az elemző. Hozzátette: nem csak a gazdaságban, hanem a hétköznapokban is érezzük a sikeres oltási program hatását, míg nálunk teltházasak lehetnek a foci Eb meccsei, máshol továbbra is korlátozások vannak érvényben.
Rombolnák a jogállamot a demokráciarettegők
A Gyurcsány-vezette baloldali összefogás programtervezetének egyik legérdekesebb pontja az alkotmányozásra vonatkozik. Szerintük a kormánypártok visszaéltek a parlamenti többségükkel, felszámolták a jogállamiságot, szakítottak a köztársasági hagyományokkal és a demokratikus hatalomgyakorlással, „ezért közjogi tekintetben az ország előtt alkotmányozási feladat áll”.
Bár a szivárványkoalíció e javaslatában azt ígéri, társadalmi konzultációhoz köti az alkotmányozást, baloldali megmondóemberek – Ihász Sándor egykori fellebbviteli főügyész, a bukott kormányfő elszámoltató biztosa, Bárándy Péter ügyvéd, volt igazságügyi miniszter, Fleck Zoltán baloldali jogász, Lengyel László politológus és Vörös Imre jogtudós – azonban már arról folytatnak tudományos és közéleti diskurzust, hogy nincs szükség kétharmados többségre egy új Alaptörvény megalkotásához.
Valódi jogállamisági aggályokat – demokráciadeficiteket – éppen ezek az eszmefuttatások vetítenek előre, mivel ha az alkotmányozáshoz nem lesz meg a társadalmi bázis, sem a kétharmados parlamenti többség az újonnan felálló kabinet mögött, akkor azok, akik most is aggódnak a jogállamiság állapotáért, pont a jogállam, joguralom tiszta érvényesüléséről mondanának le: jogállamot hoznának létre a jogállam ellenében. Érdekesség egyébként, hogy a programtervezetre várt észrevételekkel, javaslatokkal kapcsolatos adatkezelést a Gyurcsány-koalícióban lévő pártok – DK, Momentum, LMP, Párbeszéd és Jobbik – az MSZP-re bízták.
(NG)
