Belföld
Fekete-Győr Andrásék most sem vállalták a felelősséget a füstbombákért
A vádlottak meghallgatásával, valamint a 2018-as baloldali demonstráció helyszínén készített videófelvételek megtekintésével folytatódott tegnap Fekete-Győr András és Szarvas Koppány Bendegúz pere a Pesti Központi Kerületi Bíróságon. Közismert, a DK-t is megjárt, de ma már Fekete-Győr pártjában politizáló józsefvárosi önkormányzati képviselő – a vádirat szerint – a december 12-i tüntetésen meggyújtott egy pirotechnikai eszközt, amit a Parlament épületének biztosítását végző egyenruhások felé dobott.
Másnap ugyancsak Szarvas – ezúttal már a momentumos pártelnök társaságában – újra megjelent a Kossuth téren, a füsteszközöket pedig ezúttal is a rendőrök felé hajigálták.
A képviselő ezenfelül egy azonosítatlan tárgyat is dobott az egyenruhások irányába, akikkel később lökdösődött is, ezt követően pedig egy földön talált könnygázpalackkal is feléjük fújt. Az ügyészség Szarvast csoportosan elkövetett hivatalos személy elleni erőszakkal, Fekete-Győrt társtettesként elkövetett hivatalos személy elleni erőszakkal vádolja. Megjegyzendő, az Egyesült Államokban hasonló tényállás nyomán börtönbüntetést szoktak kiszabni.
Szarvas tegnap is elismerte, ő látható azokon a felvételeken, amelyeken különböző eszközöket dob, azonban vallomásában kiemelte: azokat a rendőrsorfal mögé dobta. Védője szintén kiemelte: a képen nem látszódnak az eszközök „becsapódásának„ helyszínei. Fekete-Győr ügyvédje ugyancsak arra hivatkozott, hogy a felvételek alapján nem derül ki, védence miként veszi fel a földről a füstgránátot.
Hozzátette, Fekete-Győr mozdulata nem mutat erőszakosságot, sőt, a baloldali politikus abba az irányba „ejtette” a füstgeneráló eszközt, ahol abban a pillanatban nem tartózkodtak rendőrök. Erre reagálva az ügyész közölte: a képek és a realitás is azt mutatja, hogy az egyenruhások az Országház előtti lépcső teljes szélességét elfoglalták.
A baloldali kormányfőjelöltségre pályázó pártelnök a bíróságon arról beszélt: egyértelmű, hogy senkit nem akart megdobni, a „játékboltban megvásárolható„ füsteszközt olyan helyre „ejtette”, ahol épp nem tartózkodtak rendőrök. Tettét később azzal próbálta igazolni, hogy „ejtése„ előtt az egyenruhások figyelmeztetés nélkül vetettek be könnygázt.
A per szeptemberben folytatódik a tanúk és a szakértők meghallgatásával.
