Katolikus történelem­tankönyv, nem csak felekezeti oktatáshoz

– Miért kellett új, katolikus tankönyv?

Kovács Örs: Már három éve, az új Nemzeti alaptanterv (NAT) első tervezetének megjelenésekor világossá vált, hogy új tankönyvekre lesz szükség. A gimnáziumi történelemtankönyvek elkészítésére bennünket kért föl az MKPK, szakmai koordinátorunk a Katolikus Pedagógiai Intézet volt. Természetesen meg kellett felelnünk a tavaly életbe lépett módosított NAT irányelveinek és a kerettantervnek, miközben keresztény értékrendű tankönyv készítését vállaltuk. Utóbbi nem azt jelenti, hogy elfogult, épp ellenkezőleg: minden irányba toleráns és nyitott.

Tamásiné Makay Mariann: Szakmai értelemben a tananyagcsökkentés indokolta az új tankönyvek létrehozását, mi is ennek mentén kezdtük a munkát.

– Fontosnak és jónak találják, hogy tananyagot kell csökkenteni?

K. Ö.: Mindenképpen! A kilencedik–tizedik évfolyamon elképesztően túlterhelt volt a heti két órára lebontott történelemanyag. Ha akadt is osztály, amelyik be tudta fejezni időre, nem volt lehetőség kompetenciafejlesztésre. Most interaktívabb oktatásra nyílik lehetőség anélkül, hogy a tananyag sérülne.

T. M. M.: Korábban az volt a vízió, hogy a történelmet a kezdetektől napjainkig meg kell tanítani. Meg is próbáltuk, de milyen eredménnyel? Ha manapság az utca emberét egy-egy nemzeti ünnepkor megkérdezik, elképesztő dolgokat válaszolnak. Ilyenkor mi, történelemtanárok szemlesütve azzal védekezünk, hogy „ő biztos nem az én tanítványom volt”. Pedig mindannyian a mi tanítványaink. Az új kerettanterv már nem ragaszkodik az egyes európai országok történetének részletes ismertetéséhez, inkább egy-egy jelenségre fókuszál.

Például Franciaország középkori, kora újkori történelmének egésze helyett a rendiség és az abszolutizmus kormányzati berendezkedésére helyezi a hangsúlyt. Ennek nyomán igyekeztünk mi is elmozdulni a történeti alapú megközelítéstől a jelenségalapú megközelítés felé. A jelenségeket, ahol lehetett, magyar példákon mutattuk be, a magyar történelem folyamatszerű bemutatása megmaradt, a tananyagcsökkentéssel sem csökkent a súlya.

– Fakultáción nem két óra van hetente. Emelt szinten is lehet használni a tankönyvet?

K. Ö.: Ez a kérdés az érettségi részletes követelményeivel függ össze, amelyek szintén módosulnak majd három év múlva a felmenő rendszerben bevezetésre kerülő NAT miatt. Az ezzel kapcsolatos vitaanyagot április 14-ig lehetett véleményezni. Bár nem szerencsés, hogy a módosuló követelmények még nem ismertek, de ígérjük, semmiben sem szenvednek hátrányt azok a diákok, akik ebből tanulnak.

T. M. M.: Eddig a történelem tantárgy részletes vizsgakövetelményében szerepelő témák és lexikai elemek mind benne voltak a kerettantervekben. A vitaanyagból most úgy tűnik, hogy ebben a döntéshozók szándéka megváltozott: az emelt szintű követelmény meghaladja a kerettantervet.

K. Ö.: Van már egy megoldásunk erre a helyzetre. A tananyagcsökkentésnek hála a végzős évfolyamon az ismétlésre nagyjából harmincórányi idő áll rendelkezésre. A tizenkettedikes kötetben így helyet kap egy érettségi felkészítő blokk, amelyben szerepelnek az emelt szinthez szükséges kiegészítések is.

T. M. M.: Az emelt szint nemcsak az ismeretek, hanem a kompetenciák szélesebb körét is számon kéri. Ennek fejlesztésére pedig már az első három kötet is alkalmas.

– Milyenek az eddigi visszajelzések a meg-jelent tankönyvről?

K. Ö.: Pozitív, olyanoktól is, akik nem egyházi iskolákban tanítanak. Nagyon örülünk, mert nem csak katolikus iskoláknak szántuk a könyvet.

T. M. M.: Éppen a különböző vallások, felekezetek kapcsán tartjuk fontosnak kiemelni, hogy mi a kerettanterv ajánlásától némileg eltérően nem történetiségében mutatjuk be a három monoteista vallást, hanem egy blokkban. A leckék szakmaiságát és hitelességét a szerzőn kívül a három vallás, a zsidó, a keresztény és az iszlám egy-egy elismert szakértője biztosítja. Az eddigi tankönyveket gyakran érte az a vád, hogy katolikus szemszögből tárgyalják a zsidó és iszlám vallást, mi ezt a hibát szerettük volna elkerülni.

K. Ö.: A zsidó vallásról szóló leckében a héber biblia magyar fordítását idéztük, és nem a keresztény ószövetséget, amely talán példa nélküli az eddigi tankönyvek esetén.

– Mit jelent a beharangozóban írt „kiegyensúlyozott őstörténet”?

T. M. M.: Több elméletet bemutatunk a könyvben az utóbbi évtizedek friss kutatási eredményei alapján, amelyek természetesen más-más következtetésekre képesek jutni a különböző tudományos módszertan miatt. Nem tettük le a voksunkat egyik elmélet mellett sem, inkább felvillantottuk a különböző álláspontokat.

– Ez működőképes lehet egy tanórán, ahol a gyerek arra kíváncsi, hogy „hogyan történt valójában” és „mi az igazság”?

T. M. M.: Szembesülniük kell a történelemnek azzal a szépségével is, hogy vannak kérdések, amelyekre nem tudjuk a biztos választ, és ezt el kell fogadniuk. Ráadásul sokszor pont azok a diákok a legjobbak történelemből, akik sarkos véleménnyel érkeznek, mert már beleásták magukat egy-egy témába, hiszen érdekli őket! Pedagógiailag nem hatékony, sőt káros módszer, ha ehhez nem óvatosan és kiegyenlítő szándékkal, kritikára nevelve közelítünk.

K. Ö.: Egy fiatalnak arra is szüksége van, hogy megtanulja, az élet nem fekete és fehér. Ehhez olyan tanári hozzáállás kell, ami nem kényszerít a tanulóra egyetlen elméletet, miközben a tudományos folyóiratok hasáb­jain ma is vita zajlik. Ezeket a vitákat el is lehet „játszani” egy tanórán.

– Nem túl posztmodern az, hogy egy tizenéves gyereknek ennyire nyitva hagyunk kérdéseket?

K. Ö.: Ez nem minden témára igaz. Erkölcsi kérdésekben világosan, egyértelműen meg kell nyilatkozni, hiszen a tanár nevel is a tantárgyán keresztül. A keresztes hadjáratoknál a tankönyvben szerepel II. János Pál pápa bocsánatkérése. Nem minősíteniük kell egy ezer évvel ezelőtti keresztes lovagot és világképét, hanem a jelenséghez kell megtanul­niuk viszonyulni.

– Vannak másutt is ilyen időablakok?

T. M. M.: A Magyar Királyság létrejötte és megszilárdulása című fejezetben szerepel Pálinkás József akadémiai elnökként elhangzott véleménye, miszerint a részecskefizikában zajló viták nem háborítják fel a közvéleményt, de a magyar őstörténettel kapcsolatban mindenkinek szilárd álláspontja van. A Magyar Tudományos Akadémia elnöke pálcát tört a népszerű, ámde tudománytalan nézetek felett.

K. Ö.: A II. János Pál-idézet azért is fontos, mert ez katolikus tankönyv, törekedtünk a katolikus tanítás szerepeltetésére is, érzékeltetve, hogy az egyház élő, nem egy avítt szervezet a maga kétezer évével, hanem rugalmas és megújuló.

– Milyen a kötet felépítése?

T. M. M.: Minden lecke hatoldalas, amelyben a megtanulandó törzsanyag négyoldalnyi tény és összefüggés. A külső hasábban találhatók a törzsanyaghoz kötődő rövidebb források: szöveges, képi források, adatsorok, térképek. Az ötödik oldal a forrásközpontú történelemtanulás jegyében egy hosszabb lélegzetvételű forráselemzés. A hatodik oldalon kapott helyet a „színesek” munkacímű, érdekes, de nem megtanulandó anyag.

– Utóbbi miért kell, ha tananyagcsökkentés a cél?

T. M. M.: Egyrészt ott az érdeklődő diák, aki a törzsanyagon túl is szívesen elmélyül valamely témában, másrészt van a nem érdeklődő diák, akinek talán ez a magazin jellegű rész fölkelti az érdeklődését. Minden diákot megpróbáltunk megszólítani. A diákok által is hozzáférhető digitális háttéranyagok szintén egy-egy téma tudományos elmélyítését szolgálják.

– Készült tanári kézikönyv is a csomaghoz.

K. Ö.: Ez talán a legnagyobb innovációnk. Nyelvszakosként mondhatom, hogy nyelvkönyvek esetében ez már régóta bevált gyakorlat, most átültettük a történelem tantárgyra. A kézikönyv módszertani tájékoztatóval kezdődik, majd módszertani javaslatokat ad a feladatok feldolgozására. A tanári kézikönyv tartalmazza az összes lecke tankönyvi feladatainak megoldását is. Szerepelnek témazáró dolgozatok megoldással, szerkeszthető formában. Remélem, sok plusztehertől szabadítjuk meg a kollégákat azzal, hogy mindez egy-két kattintással elérhető, és nem kell órákat készülniük másnapra. Kompetenciaméréseket is összeállítottunk, ezek célzottan azt vizsgálják, hogyan fejlődtek a tanulók készségei.

T. M. M.: A munka kezdetén sokat gondolkodtunk azon, hogy kinek szóljon a tankönyv, a tanárnak vagy a tanulónak. Eldőlt: a tankönyv a diáké. Törekedtünk arra, hogy alkalmas legyen az önálló tanulásra. A tanári kézikönyv viszont a tanároknak segítség.

– Készülnek más tantárgyakból is tankönyvek az MKPK megbízásából. Például az irodalomtankönyv szerzőivel volt együttműködés az irodalomtörténeti témákban?

K. Ö.: Természetesen volt kapcsolat a magyarosokkal, van tantárgyközi átjárás. A digitális felület is közös lesz, így amikor történelemből Zrínyi Miklósról van szó, akkor át lehet kattintani az irodalom okostankönyv ezzel foglalkozó leckéjére.

T. M. M.: A NAT és a kerettanterv mindannyiunk kezét megköti, így sajnos ritka pillanat, ha épp összeér a két tantárgy anyaga. Amíg a hazai oktatás tantárgyakban gondolkodik, addig ez sajnos így is marad, projektalapú oktatás esetén nyilván más lenne a helyzet.

– Utóbbit jobbnak tartanák?

Örs: Vannak előnyei és hátrányai mindkettőnek, ezek nem kizárólagosak, az vinne leginkább előre, ha szakaszonként lehetne váltogatni.

T. M. M.: Egy ilyen rendszerszintű változást a tanártársadalmon is keresztül kellene vinni. Mi pedig – valljuk be – kétkedve fogadjuk a változásokat. Mindenki egyetértett a tananyagcsökkentéssel, aztán a történelemtanárok jelentős része mégis hiányolta a tananyagból eltűnő őskort…