Sok pedagógus most jelentkezett az oltásra

Nagyon örömteli bejelentés volt, hogy a pedagógusok bekerülnek az oltási tervbe – mondta lapunknak Horváth Péter, a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke, hozzáfűzve, ráadásul az intézkedés a többi iskolai dolgozót is érinti, így mindenki védetté válhat, aki kapcsolatba kerül a diákokkal. „Ez a lépés megteremti a lehetőségét annak, hogy biztonságosabban tudjuk elvégezni a feladatainkat” – jelentette ki a győri Révai Miklós Gimnázium igazgatója. Úgy látja, a bejelentés hatására sokan regisztrálnak, látva a járványhelyzetet, és ő is arra buzdít mindenkit, hogy saját maga és az intézmények biztonságos működése érdekében jelentkezzen az oltásra.

Az iskolák április 19-i újranyitásával kapcsolatban rámutatott: a kormány eddig is az operatív törzs, az egészségügyi szakemberek véleménye alapján döntött. Amennyiben az esetszámok akkor még nagyon magasak lesznek, ez a dátum nyilván módosulhat – véli a pedagóguskar vezetője. Szerinte ebben az esetben lépcsőzetesen térhetnének vissza a diákok, elsőként az alsósok.

A távoktatással kapcsolatban emlékeztetett: a középiskolák november 11. óta, tehát már négy és fél hónapja vannak digitális munkarendben. „Bármennyi erőfeszítést is tesznek a kollégák, lehetetlen minden egyes tananyagrészt olyan mélységben végigvenni, mint a normál oktatás során, de igyekeznek átadni a legfontosabbakat, amire majd építkezni lehet” – fogalmazott Horváth Péter. Beszélt arról is, hogy például az emelt szintű érettségire való felkészítést egyéni, illetve kiscsoportos foglalkozásokkal segítik a pedagógusok, azonban a korábbi közösségi élményeket nem pótolhatják. „Ez kikerülhetetlenül belefásuláshoz vezet, ilyen hosszú távon a digitális oktatás nem képes igazán eredményes lenni. Ezért is nagyon fontos az oltás, hogy visszatérhessünk a tantermekbe” – hangsúlyozta az igazgató.

Az általános iskolásoknál a digitális munkarend még csak három hete folyik, ez talán nem okoz akkora kiesést, ha április 19-én kinyitnak, összesen nagyjából másfél hónap lesz, így túl nagy hátrányok nem érik a gyerekeket – folytatta. Megjegyezte azonban, hogy a szülőknek, pedagógusoknak sokkal nehezebb, hiszen ez a korosztály az önállóságra még kevésbé képes, mint a középiskolások.

Az érettségiről Horváth Péter elmondta: a vizsgára készülők tisztában vannak azzal, milyen fontos ez számukra, főleg azoknak, akik tovább akarnak tanulni, a szakképzésben pedig ez dönti el, hogy kiléphetnek-e a munkaerőpiacra. Így ezek a diákok tudatosan készültek, mivel nagyon fontos cél lebegett a szemük előtt. Nekik az iskolák külön segítséget is adtak, mégis nehezebb dolguk volt, mintha végig személyes jelenléttel vehettek volna részt az oktatásban. „Ezért a tételkészítő bizottságoktól azt kérném, hogy méltányosan állítsák össze a feladatokat, ne legyen túlságosan nehéz a vizsga” – tette hozzá a pedagóguskar elnöke.

Kérdésre kitért azokra a javaslatokra, követelésekre is, hogy maradjon el az érettségi vagy annak a szóbeli része. Az, hogy teljesen maradjanak el a vizsgák, szerinte komolytalan felvetés, a szóbeli kapcsán pedig felhívta a figyelmet arra, hogy sok tanulónál ez javít az eredményen. Egyébként a szóbeli vizsgákra június közepétől kerül sor, addigra az átoltottság miatt ez már valószínűleg nem jelent majd kockázatot – közölte Horváth Péter.