Belföld

Gyurcsányné a 22-es csapdájában

A leányvállalat, a büntetőeljárásban strómancégként emlegetett jogi személy, amelynek Czeglédy kérésére Dobrev átutalta a pénzt, lehetett a kölcsön tényleges jogosultja

Hemzseg a törvénytelenségektől a kölcsönszerződés, amellyel Czeglédy Csaba „likviditási problémáit” próbálta enyhíteni a bukott miniszterelnök, Gyurcsány Ferenc és felesége, Gyurcsányné Dobrev Klára.

A könyvelőre kente Gyurcsányné a gyanús utalást című cikkünkben számoltunk be Gyurcsányék Czeglédy Csabának juttatott kölcsö-neiről. Az Altus Portfólió Kft. négy alkalommal, összesen 281 millió forint kölcsönt nyújtott kamatra, biztosítéki feltételek mellett, jogosulatlanul a ma már több mint hatmilliárd forintot meghaladó költségvetési csalással vádolt Czeglédy cégének, a Human Operator Zrt.-nek.

Ekkor Czeglédy munkaerő-közvetítéssel foglalkozó cégével, illetve a csalással vádolt, a bűncselekményben közreműködő személyekkel szemben már javában tartott a nyomozás, amelynek folyományaként a bírósági végrehajtó zár alá vette a Human Operator számláit. A Gyurcsány-család és a DK házi ügyvédje, Czeglédy Csaba emiatt azt kérte Gyurcsányné Dobrev Klárától, az Altus Portfólió vezérigazgatójától, hogy az utolsó kölcsönt, 35 millió forintot ne a Human Operator, hanem annak leányvállalata, a Human Operator Services Kft. számlájára utalja át.

Amikor a NAV Bűnügyi Igazgatóságán a Czeglédy-féle kölcsönök kapcsán arról kérdezték Dobrev Klárát, miért nem a kölcsönvevőnek utalták a pénzt, azt felelte: „Nem tudom, hogy miért oda került utalásra, ha nem szól nekem, észre sem veszem. Nem is tudtam róla. Miután ugyanannak a cégnek a számlaszámáról volt szó, a könyvelő sem tartotta fontosnak.”

Ezzel a válasszal a lapunknak nyilatkozó igazságügyi könyvszakértő szerint több baj van. Az egyik, hogy a könyvelő nem tud utalni a céges bankszámla felett képviseleti joggal bíró személy aláírása nélkül. Ha a könyvelő a cég törvényes képviselőjének, Dobrev Klárának a tudta nélkül mégis megtette volna, az sikkasztásnak minősülhetne a részéről.

A másik csúsztatás, hogy nem ugyanannak a cégnek a számlaszámáról van szó, hanem a leányvállalatról, amely önálló jogi személy, önálló törvényes képviselettel, így a kölcsönszerződés szerint a Human Operator Zrt.-nek járó pénzt nem lehetett volna odautalni, mert az számviteli csalásnak minősülhet, hiszen az Altus és a Human Operator Services Kft. között az átutalást megalapozó jogviszony nem volt.

Mint azt a szakértő elmondta, engedményezési szerződéssel lehetővé vált volna, hogy a 35 millió forintot beleegyezése és a szerződésben foglalt feltételek elfogadása esetén a leányvállalat kapja meg, de erre az Altus Kft. ügyvezetője még csak nem is utalt. Ha abból a tényből indulunk ki, hogy a 35 millió forint kölcsönt ténylegesen a Human Operator Services Kft. kapta meg, akár arról is lehet szó, hogy ez, a Czeglédy Csaba ellen folyamatban lévő büntetőeljárásban strómancégként emlegetett jogi személy a kölcsön tényleges jogosultja.

Az Altus Kft. részéről Dobrev Klára ennek a cégnek adott kölcsönt, és azt valójában is ez a cég használta fel. Amennyiben pedig ez így van, adódik a kézenfekvő kérdés: miért jelentett be az Altus Portfólió Kft. 25 millió forintos követelést mint hitelező a Human Operator Zrt. f.a. ellen a folyamatban lévő felszámolási eljárásban?

Két eset lehetséges: a Human Operator Zrt.-nek járó 35 millió forintos kölcsön folyósítása a Human Operator Services Kft. részére a gazdasági eseményt megalapozó, számviteli bizonylatot nélkülöző átutalás volt, vagy a kölcsön jogszerűen a Human Operator Services Kft.-t illette meg, és így a hitelezői követelés bejelentésére az Altus Portfólió Kft. részéről jogellenesen került sor.

Kapcsolódó írásaink

Koronavírusos kampánykörút

ĀA Demokratikus Koalíció várható miniszterelnök-jelöltje nem minden esetben tartotta be az alapvető járványügyi óvintézkedéseket, hiába állította ennek az ellenkezőjét