Hazugságokkal támadják a történelemérettségit

Február közepén megjelent a Magyar Közlönyben a 2024-től érvényes általános érettségi vizsgakövetelményekről szóló kormányrendelet. Ebben szerepelnek a történelem tantárgyat érintő célok, valamint a vizsga szerkezete. E téren nem történt lényegi változás. Nem sokkal később azonban kiszivárgott a még egyeztetés alatt álló vizsgakövetelmény-javaslat, amit a baloldali sajtóban azonnal sok bírálat ért.

A Történelemoktatók Szakmai Egyesületének elnöke – aki részt vett a dokumentum kidolgozásában – a szervezet holnapján a minap részletesen cáfolta a megjelent pontatlanságokat, téves értelmezéseket, hangsúlyozva, végleges álláspontot csak a vizsgakövetelmények hivatalos közzététele után tudnak kialakítani.

Nánay Mihály felidézte többek közt, hogy a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a Népszavának azt mondta, „minden eddigi tantervszabályozási gyakorlattal szembemegy, hogy azt követően dolgozzák ki a kimeneti szabályokat, miután elkezdtek bevezetni egy új alaptantervet”.

Csakhogy ez nem így van, a kétszintű érettségi első részletes követelményeit a 40/2002-es rendelet fogalmazta meg, pedig a kerettanterv már 2000-ben elkészült, és 2001. szeptember 1-jétől eszerint zajlott az oktatás, a következő reformnál az új NAT és kerettantervek szerinti oktatás megindult 2013-ban, míg az érettségi részletes követelményei csak 2015-ben készültek el. Tehát pont az a megszokott gyakorlat, hogy az érettségi vizsgakövetelmények a NAT és kerettantervek megjelenése után készülnek el, hiszen azokból kerülnek levezetésre – mutatott rá Nánay.

Egy másik Népszava-cikknek már a címe – „Több hun” – is csúsztatás, hiszen Attila hun király eddig is a kerettantervi, kötelezően elvárt lexika része volt, a 2017 előtti vizsgakövetelményekben pedig a népvándorlás kapcsán a hunok ugyanúgy érettségi téma volt, mint az új javaslatban – közölte a szakember. Megjegyezte, a 2009. őszi (tehát még a 2010 előtti oktatási kormányzat idején készült) emelt szintű érettségin például egy teljes esszéfeladat foglalkozott a hunokkal. A cím második tagja – „több Mátyás” – hasonlóan inkább hangulatkeltésre való, hiszen Mátyás uralkodása eddig is középszintű érettségi téma volt.

Azzal a váddal kapcsolatban, hogy az eredet kérdéseiről is számot kell adniuk a vizsgázóknak, Nánay emlékeztetett, az eddigi vizsgakövetelményekben középszinten szerepelt a magyar nép eredete és vándorlása, míg a mostani javaslatban emelt szintre került. Tehát nemhogy növekedés nem történt, hanem középszintről eltűnt az eredet kérdése, a magyar nép – amúgy egyre kérdésesebb – vándorlása pedig teljesen kikerült a követelmények közül.

Nem igaz továbbá az sem, hogy a témakörök közül eltűnt volna az ENSZ létrejötte vagy az emberi jogok ismerete, igaz, utóbbi az állampolgári ismeretek vizsgakövetelményei közé kerül, a 2020-as tantervben ugyanis már külön tantárgy az állampolgári ismeretek – fejtette ki a szakember. Kitért arra is, hogy a bírálók szerint az új vizsgakövetelmény nagyon sok lexikai egységet sorol föl, rengeteg fogalmat, évszámot, adatot kell majd bemagol­niuk a diákoknak, csakhogy az új lexikai követelmény kizárólag az emelt szintre vonatkozik.

A vizsgázóknak azonban több mint kilencven százaléka középszinten érettségizik – hívta fel a figyelmet Nánay Mihály –, esetükben pedig a kerettantervi tananyagcsökkentés értelmében nemhogy nem nőtt, hanem csökkent az érettségin számon kérhető lexika. Emelt szinten a legmotiváltabb mintegy hatezer diák vizsgázik, a jövő jogászai, közgazdászai, kommunikációs szakemberei – tette hozzá az egyesület elnöke.