Belföld
A Momentum masszív bolsevik programja
Olyan intézkedéseket ígérnek Fekete-Győrék, amelyek a jogi nonszensz kategóriájába tartoznak, vagy már eleve így működnek – hangsúlyozta Völner Pál államtitkár
Önmagát minősíti, ha egy miniszterelnök-jelöltségre pályázó, jogász végzettségű pártelnök olyan programpontokat fogalmaz meg, amelyek a jogi nonszensz kategóriájába tartoznak, vagy amelyeket nem kell külön pontban megígérni, mert eleve így működnek, megvalósulásukhoz nincs szükség intézkedésre – értékelte Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára a Fekete-Győr András vezette Momentum hétvégén közzétett programjának pontjait.
A miniszterhelyettes szerint úgy látszik, mintha a Fekete-Győr András jogforrásként tekintene saját magára, tehát szerinte az a jog, amit ő annak tart. Völner Pál arra is felhívta a figyelmet, hogy ha a Momentum elnökének valami nem tetszik, az nem jelenti azt, hogy jogellenes.
Szerinte a Momentum elnöke láthatóan közjogi ismereteknek is híján van, hiszen a köztársasági elnök a választások után mindig a többséget megszerző párt vagy pártszövetség vezetőjét kéri fel kormányalakításra. Ezért nem kell tüntetést szervezni – utalt a Momentum első megvalósítandó pontjára az államtitkár. Az Európai Ügyészséghez való csatlakozás kétharmados többséget igényel, az Európai Unió pénzmosás elleni szervei pedig most is végzik a dolgukat.
A Fekete-Győr által megálmodott, a kormánynak alárendelt korrupcióellenes ügyészség felállításához pedig Alaptörvényt kellene módosítani. De miért is lenne ilyenre szükség, ha az ügyészség egyik kiemelt feladata jelenleg is a korrupció üldözése. Kérdés az is, Fekete-Győr András vajon milyen jogszabály alapján tiltaná meg azt, hogy magánrepülők felszállhassanak a repterekről. Ez a szabály vonatkozna Hadházy Ákosra is? – jegyezte meg a miniszterhelyettes.
Az úgynevezett felcsúti per is értelmezhetetlen, de lehet, hogy Fekete-Győrék visszahoznák a politikai rendőrséget, népbíróságot és esetleg a statáriális ítéleteket. Amennyiben valaki bűncselekményt követ el, most is feljelenthető, a hatóságok pedig megteszik a szükséges lépéseket, ha ez szükséges. Ez a jövőben is így lesz, akárki kerül kormányra – szögezte le Völner. A politikai kinevezettek eltávolítása kapcsán közölte: kormányváltás esetén a jelenlegi kormány politikai tisztségviselőinek megszűnik a megbízatása. Ehhez nem kell külön intézkedés. Vagy újra B-listáznának? – vetette fel az államtitkár.
Rámutatott továbbá, hogy a „titkos döntések”, így a Paks 2. beruházás hatástanulmányainak nyil-vánosságra hozatalánál érdemes figyelembe venni, hogy ennek vannak olyan elemei, amelyek üzembiztonsági és nemzetbiztonsági információkat tartalmaznak. Szintén felmerül, hogy vajon miért csak az elmúlt tizenkét év szimbolikus ügyeiről tartana nyilvános meghallgatásokat a Momentum, miért nem az elmúlt harminc évről? Mert akkor Gyurcsány, Bajnai vagy Demszky ügyeiről is beszélni kellene?
Völner szerint az értelmezhetetlen kategóriába tartozik az önkormányzati források visszaadása is, hiszen 2010 óta senki nem vett el semmilyen forrást az önkormányzatoktól. „A kisvállalkozói iparűzési adó megfelezése azt jelenti, hogy a kis- és középvállalkozásoknál marad a be nem fizetett összeg. A különböző új adónemek – mint például kastélyadó – bevezetésénél pedig ajánlom a pártelnöknek, hogy konzultáljon szövetségeseivel, Gyurcsány Ferenccel vagy Ungár Péterrel” – mondta Völner Pál, aki összességében egy masszív bolsevik programnak nevezte a Momentum javaslatcsomagját.
Tagad a Momentum elnöke
A tüntetésen bátran dobálta a rendőröket, a bíróságon már gyáván magyarázkodott
Megszeppenten ült a vádlottak padján Fekete-Győr András, a Momentum elnöke párt- és tettestársával, Szarvas Koppány Bendegúzzal a rendőrsorfal megtámadása miatt folyó büntetőper múlt heti tárgyalásán. A vád lényege, hogy a 2018. december 13-i tüntetésen a Kossuth téren megdobálták a rendőrsorfalat, Szarvas még verekedett is, és gázspray-t használt.
Fekete-Győr kijelentette: politikusként éppúgy, mint állampolgárként vállalja a felelősséget minden tettéért, azután viszont leszögezte, semmilyen bűncselekményt nem követett el, magatartása nem volt erőszakos, és nem akadályozta a rendőröket a munkájuk végzésében. A Momentum miniszterelnök-jelöltje gyáva magyarázkodásba fogott: „célzottan, háromszoros ejtő mozdulattal egy játékboltban kapható füstszórót a rendőrsorfal mögé ejtettem úgy, hogy azzal az ég egy adta világon senkiben se tegyen kárt, és ne is akadályozza a rendőrséget az intézkedésben”.
Amikor azonban az ügyész közbekérdezett, honnan tudta biztosan, hogy senkit nem talál el, azt válaszolta: „célzottan a sorfal mögé dobtam”. A kérdések többségére nem tudott válaszolni, azt állította, nem emlékszik, mert „elragadta a hangulat”. Egy másik tüntető, H. Kristóf – aki üveget, sörösdobozt és tojást dobott a rendőrök közé – elismerte, hogy hibázott, és azt mondta, már tudja, hogy a rendőrök dobálása nem véleménynyilvánítás. A tárgyalás május 12-én tanúk meghallgatásával és videófelvételek megtekintésével folytatódik.
(KCs)
