Belföld

Gulyás: Magyarország ma képes megvédeni a magyar zsidóságot

Magyarország ma képes megvédeni a magyar zsidóságot, a kormány védi az emberi méltóságot, biztosítja a vallásszabadságot, és támogatja a magyar zsidóságot kulturális identitásának megőrzésében és megerősítésében - mondta a Miniszterelnökséget vezető miniszter a holokauszt áldozatainak nemzetközi emléknapja alkalmából szerdán.

Gulyás: Magyarország ma képes megvédeni a magyar zsidóságot
Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter
Fotó: MH/Hegedüs Róbert

 Gulyás Gergely a közösségi oldalán megosztott videóban úgy fogalmazott: „Emlékezünk a világ zsidóságának második világháború alatti tragédiájára, amely Európa és Magyarország történelmének is borzalmas tragédiája volt. Számon tartjuk a gyilkosokat, akik a faji felsőbbrendűség tudatában alkottak törvényeket, hoztak ítéleteket, adtak parancsokat és gyilkoltak ártatlan embereket. Emlékezünk, hogy a XXI. században elkerüljük a XX. század istentelen és embertelen diktatúráit”.

„Emlékezünk az áldozatokra és mindarra, amit velük vesztettünk: a falvak és városok elveszett közösségeire, az általuk teremtett világra, amelyeket sok nemzedék élete és szorgalma hozott létre, és amelynek helyét azóta sem tölthette be senki” - mondta.

Objektum doboz

Hozzátette: „Emlékezünk a hősökre, akik emberek tudtak maradni az embertelenségben. Akik legyőzték a félelmeiket és a reménytelenség idején is segítettek. Emlékezünk a megmentett életekre: azokra, akik áldozatként és tanúságtevőként részesei mindennapjainknak.”

Gulyás Gergely kitért arra: Magyarország ma képes megvédeni a magyar zsidóságot, ugyanakkor a kormány érzékeli az új antiszemitizmus erősödését a világban. Aggodalommal figyelik a vallásszabadságot jogi és adminisztratív eszközökkel korlátozni akaró törekvéseket - tette hozzá, hangsúlyozva, kiállnak a mindennapos fizikai fenyegetés árnyékában élő zsidó közösségek mellett.

Ma Magyarországon az antiszemitizmussal szembeni zéró tolerancia nemcsak kormányzati parancs, hanem társadalmi valóság is - mondta, megjegyezve, „gondolhatnánk, hogy ez így természetes, napjaink Európájában azonban egyáltalán nem az.” Nyugat-Európa az új antiszemitizmus felívelésének időszakát éli, és az ezt előidéző társadalmi folyamatokra nem találja a választ - tette hozzá.

Azt mondta: a magyar zsidóságnak szűk nyolc évtizeddel ezelőtt nem nyújtott védelmet a saját hazája. „Sőt - különösen a német megszállás után -, gondolattal, szóval, cselekedettel és mulasztással a magyar állam is közreműködött az elkövetett borzalmakban”. A miniszter hangsúlyozta: hét és fél évtizeddel később a magyar zsidóság az Európában létező legnagyobb biztonságban élhet a hazájában.

Mindazok emléke legyen áldott, akiknek ez nem adatott meg! - zárta üzenetét a miniszter.

Az ENSZ Közgyűlése 2005. november 1-jén nyilvánította január 27-ét a holokauszt áldozatainak nemzetközi emléknapjává annak emlékére, hogy az auschwitzi haláltábor 1945. január 27-én szabadult fel.


Áder János a budavári zsinagógában gyújtott gyertyát az áldozatok emlékére

Áder János köztársasági elnök a budavári zsinagógában gyújtott gyertyát szerdán, a holokauszt áldozatainak nemzetközi emléknapján.

A megemlékezésen Köves Slomó, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség vezető rabbija arról beszélt: a „sötétségre emlékezni önmagában a sötétségért” nincs értelme.

Áder János köztársasági elnök gyertyát gyújt a holokauszt nemzetközi emléknapja alkalmából tartott rendezvényen a budavári zsinagógában 2020. január 27-én. Mellette Köves Slomó, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség vezető rabbija, Oberlander Báruch, a Budapesti Ortodox Rabbinátus és a Chabad-Lubavics irányzat magyarországi vezetője és Faith Asher a zsinagóga rabbija (b-j).
Áder János köztársasági elnök gyertyát gyújt a holokauszt nemzetközi emléknapja alkalmából tartott rendezvényen a budavári zsinagógában 2020. január 27-én. Mellette Köves Slomó, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség vezető rabbija, Oberlander Báruch, a Budapesti Ortodox Rabbinátus és a Chabad-Lubavics irányzat magyarországi vezetője és Faith Asher a zsinagóga rabbija (b-j).
Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt

Az emlékezés célja a zsidó hagyomány szerint az, hogy „mi is reményt, erőt tudjunk meríteni” belőle - mondta.

Felidézte a váci Meizles főrabbi történetét, akit 1944 tavaszán tisztelői szerettek volna elbújtatni, de ragaszkodott ahhoz, hogy a közösségével maradjon. Így került az auschwitzi táborba, ahol azzal kellett szembesülnie, hogy azok többsége, akikért vállalta, hogy elhurcolják, már nincs életben.

Kapcsolódó írásaink

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom