A digitális távoktatásban csupán a diákok öt százaléka nem tudott részt venni

– Talán kimondható, hogy a digitális oktatás éve volt 2020: tavasszal a gyors átállás, hardver- és szoftverfejlesztés, aztán a tanulságok levonása és ezek figyelembevételével szeptembertől az igyekezet arra, hogy az általános iskolásoknak legfeljebb időlegesen, néhány hétre kelljen otthon maradniuk. Minden intézkedést bírálatok kísértek az ellenzék részéről, de általában – például az érettségi esetében is – bebizonyosodott, hogy alaptalan volt a riogatás. Mégis, akad olyasmi, amiről utólag úgy véli, másként kellett volna tenni?

– Tavasszal egy, az egész világ számára ismeretlen helyzetben az oktatás megszervezéséhez is a maximális járványügyi óvatossággal közelítettünk. Azért kellett így eljárnunk, mert nem volt tapasztalatunk sem a járvány terjedését, sem a betegek gyógyítását illetően, illetve nem volt olyan információnk, amely a jelenlegi célzott beavatkozások előfeltételét képezi. Akkor rendszerszinten kellett például a tantermen kívüli, digitális munkarend bevezetéséről dönteni. A mai tudásunkkal és a mai háttérrel ez már nem szükséges, elegendő ott lépni, ahol a fertőzés megjelenik. Minden intézkedés kapcsán az indokoltság, a célszerűség és a megfelelő ütemezés a kulcskérdés, ezért nem szabad a mából visszakövetkeztetni, mert az a döntés akkor, abban a környezetben született, ott és akkor kellett végrehajtani. Annak például nagyon örülök, hogy az érettségit – óriási médiaérdeklődés és az ellendrukkerek hangorkánja közepette – megszerveztük, mert ahol ezt nem tették meg, mint például Angliában, ott káoszt eredményezett. Mi ezt elkerültük. Köszönet illeti a pedagógusokat, a diákokat és a szülőket egyaránt, hogy alkalmazkodtak az új helyzethez. Az ő hozzáállásuk is nagyban hozzájárult a sikerhez.

– Adataik szerint hány tanulónak nem volt megfelelő digitális eszköze, illetve internetelérése tavasszal, és hogyan változott ez szeptemberre?

– Információink alapján a tanulók mintegy öt százaléka nem tudott részt venni a digitális oktatásban a legkülönfélébb okok miatt. Esetükben nem digitális módszerekkel kellett az oktatást úgy megszervezni, ahogy lehetett. A tavasz folyamán kormányzati forrásokból és felajánlásokból az iskolákban rendelkezésre álló mintegy háromszázötvenezer számítógépen túl nyolcezer további számítógépet biztosítottunk az érintetteknek, azóta újabb tizennyolcezer gép beszerzése történt meg. Emellett kértük az iskolákat, hogy ha valahol átmenetileg tantermen kívüli, digitális munkarendet kell elrendelni, akkor a meglévő eszközparkból biztosítsanak a tanulóknak eszközt, amennyiben az nem áll nekik rendelkezésre.

– Az érintettekhez a hírek szerint papíralapon juttatták el a leckét. Hogyan működött ez?

– Ahol a pedagógusok nem tudták felvállalni az online oktatást, ott az egyébként minden tanulónak ingyenesen biztosított, létező tankönyvekből tudtak készülni a gyerekek, feladatokat telefonon vagy például az iskolatitkár által eljuttatott, kinyomtatott anyagként kaptak, és ilyen módon tudták visszajuttatni a megoldásaikat is. A teljes képnek azonban van másik oldala is, ami kisebb médiafigyelmet kapott: diákok százezrei tudták jól használni a meglévő eszközöket, fértek hozzá az okostankönyvekhez, és hallgatták kiváló pedagógusok online óráit. Sajnos hajlamosak vagyunk a nagy teljesítmények helyett inkább a nagy kritikusokra figyelni, a napokban is olvastam olyan cikket, amelyben a negatív vélemény magabiztos formálója valójában csak kívülről ismeri az iskola világát, ezért nagyon fontos, hogy mondjuk el azt is, amikor valami jól működik.

– Milyen lehetőségeik voltak a konzultációra, korrepetálásra?

– A tanév utolsó két hetében már lehetséges volt a személyes konzultációk és az esetleges felzárkóztató foglalkozások megtartása, illetve a nyári szünet első két hetében is szerveztek ilyeneket az iskolák. Azt is kértük az új tanév elindításakor, hogy tekintsék át, rendszerezzék a tapasztalatokat, és ahol szükséges, ott pótolják a hiányosságokat, erre a tanügyi szabályozás lehetőséget ad.

– A lemaradás általában még azoknál a kisdiákoknál is jelentős volt, akik részt vettek a digitális oktatásban, hogyan sikerült a felzárkóztatás, vagy mennyi időre lesz szükség ehhez?

– Objektív adatok azt mutatják, hogy az érettséginél az elért jegyek átlaga pontosan megfelelt az előző évek átlagának, az évismétlések száma pedig mintegy negyven százalékkal csökkent. Ez persze nem jelenti azt, hogy ne lenne feladat egyes tanulók célzott támogatása, az eltérő teljesítmények kiegyenlítése, ez szerintem ebben a tanévben sikerülhet.

– Hányast adna a pedagógusoknak digitális módszertanból a márciusi teljesítményükre, és „mennyit javítottak” szeptemberre?

– Nem lenne korrekt, ha a minisztérium jegyeket osztogatna, azt azonban nagyon is érzékeljük, hogy a kiadott útmutatásnak megfelelően erre a tanévre felkészültek az iskolák, kiválasztották a szoftvereket, felkészültek a tanárok, és felkészítették a gyerekeket is a helyben esetlegesen szükséges átállásra. Látható, hogy ebben is a gyakorlat teszi a mestert.

– Hogyan tudnak megfelelni az iskolák a járványügyi előírásoknak? Mindenütt van elég tisztító- és fertőtlenítőszer, lázmérő, takarítószemélyzet?

– A takarítás folyamatos, ehhez havi háromszázezer liter fertőtlenítőszert biztosítunk központilag, illetve minden óvoda és iskola megkapta a hőméréshez szükséges eszközöket. Ahol speciális mentesítés indokolt és szükséges, ott a Magyar Honvédséget is bevonjuk a fertőtlenítésbe. Az a tény, hogy az iskolákban jellemzően nem alakulnak ki gócok, illetve az elmúlt hónapok statisztikája alapján az óvodai és általános iskolai feladatellátási helyek 63 százalékában egyáltalán nem kellett eddig rendkívüli szünetet vagy tantermen kívüli, digitális munkarendet elrendelni, azt bizonyítja, hogy a védekezés eredményes.

– Szinte lehetetlen akár néhány hónappal is előre tervezni, de mégis, mivel számolnak: meddig marad az eddigi munkarend?

– Ez a védőoltás függvénye, a vakcina pedig a következő hónapokban már rendelkezésre áll majd, tehát optimista vagyok: néhány hónapról beszélhetünk.

– Mire készülhetnek az érettségizők?

– Az érettségit biztosan meg fogjuk szervezni, az előre hozott érettségikkel sem volt semmi fennakadás az ősz folyamán.

– A végzősöket elkeserítette a szalagavató bálok elmaradása. Mit gondol, a ballagást, érettségi bankettet vajon megtarthatják már?

– Valóban sajnálatos, ha az élet ilyen nagy eseményeit el kell halasztani, de csak halasztásról van szó, ezek pótolhatók. Az érettségi bankettek időszakáig még nagyon sok fecskendőt elhasználunk Magyarországon és szerte a világban, de ha a vakcina működik – és úgy tűnik, hogy működik –, akkor nem lesz akadálya a bankettek megtartásának.

– Nagy lépés volt idén az iskolaőrök bevetése. Bár ezzel kapcsolatban is számtalan aggodalomról olvashattunk, szerencsére nincs hír visszaélésekről, sőt több helyen is kitűntek hasznos tevékenységükkel az iskolaőrök. Ennyire ügyesen sikerült válogatni a jelentkezők között, vagy ilyen jó volt a képzésük?

– Vannak, akiknek lételemük az aggódás, az ördög falra festése. A kormányzati szándék azonban világos volt: nincs helye az erőszaknak az iskolákban, és ehhez a meglévő preventív intézkedések és programok mellett új eszközök is szükségesek. Az iskolaőrök kiválasztására és felkészítésére is komoly figyelmet fordítottunk, a képzésük egyébként folyamatos. Még kevés idő telt el, de számomra is igazolódni látszik, hogy az iskolaőrség felállítása eredményes.

– Hány intézmény jelezte igényét utólag, látva az eredményeket?

– Az iskolaőr programot a közeljövőben várhatóan húsz intézménnyel bővítjük, azt pedig nyáron szeretnénk rendszerszinten is felmérni, hogy hol lenne még megalapozott igény a program bevezetésére.

– Hogyan halad a módosított alaptanterv bevezetése?

– Az első, az ötödik és a kilencedik évfolyamon már a módosított NAT és az új kerettantervek szerint, az átdolgozott tankönyvekből tanulnak a diákok minden fennakadás nélkül. A szerzők dolgoznak a második, a hatodik és a tizedik évfolyamokat érintő tartalomfejlesztésen, folyamatos a munka az okostankönyvek körének bővítésén is.

– Újabb nemzetközi mérés igazolta nemrég a magyar oktatás színvonalát. Jó az irány, hogy nem mentünk el a liberális, kvázi tényanyag nélküli tanítás felé?

– Nagy öröm számunkra, és nagyon büszkék vagyunk arra, hogy a TIMMS-mérésen – egyébként hagyományosan – jól teljesítettek a magyar tanulók, a nyolcadikosaink tudása a matematika és a természettudományok területén is az EU-tagállamokban mért három legjobb eredmény között volt. Ez azt igazolja, hogy a magyar természettudományos oktatás továbbra is átlagon felüli színvonalon és eredményességgel adja át a minden­-kori tantervet.