Tudatossággal a stressz és a vírusszorongás ellen

– Miért nehéz egyeseknek betartani a kijárási korlátozást?

– Minden olyan esetben, amikor a megszokott életritmusunktól eltérő dolgot kérnek tőlünk, az egyfajta támadásként hat az embernek az úgynevezett homlokzata ellen. Ez a homlokzat egy szociálpszichológiai fogalom, azt a képet jelenti,
amit szeretnénk fenntartani a világ előtt. Ehhez hozzátartozik az is, hogy milyen szokásokkal rendelkezünk, mit engedünk és mit nem engedünk meg magunknak, illetve az, hogy a saját döntéseinket, saját életritmusunkat mi magunk irányítjuk. Azokban az esetekben, amikor valaki átveszi az irányítást, például a kijárási tilalom idején a kormány, akkor ezt a fajta kontrollt veszítjük el. A vírus már eleve kiveszi a kontrollt az emberek kezéből. A korlátozó intézkedések, mivel hosszú és bizonytalan ideig jelentősen befolyásolják a mindennapi életet, már túlmennek azon a határon, amit az emberek többsége könnyen el tud fogadni. Ezért is lehetséges az, amit látunk a világban, hogy például tüntetéseket szerveznek a védelmi intézkedések ellen.

– Mi az oka annak, hogy sokan direkt veszik le a maszkjukat vagy nem tartják be a szabályokat? Ez valamiféle dac?

– Úgy gondolom, hogy a maszkot nem helyesen használó embereket két csoportra kell osztanunk. Az elsőbe azok tartoznak, akik számára a maszkviselés olyan komfortérzet-csökkenést jelent, amit nem tudnak folyamatosan elviselni. Ez független attól, hogy a maszknak lenne-e bármilyen negatív élettani hatása, az adott egyén személyes megélésétől függ. A helytelen maszkhasználók között szerintem ők vannak többségben. A másik csoportba azok tartoznak, akik valóban lázadásként állnak ellen a maszkviselési szabályoknak. Ebben az esetben elsősorban a korábban említett kontroll elvesztése ellen szól ez a viselkedés. Ez az ő számukra egy apró, mégis jelentőségteljes cselekedet, ezzel úgy érzik, hogy a szabályok ellenére mégis ők irányítják a saját életüket.

– A koronavírus–járvány miatt kialakult helyzet mennyire viseli meg az embereket?

– A médiából ömlenek a hírek a koronavírusról, ezek igaz vagy éppenséggel álhírek, utóbbiak természetesen még inkább rontják a helyzetet. Egy alapvető stressz-szint-emelkedés alakul ki az emberekben. Erre jön rá minden más olyan kihívás az életünkben, amelyet kezelnünk kell.

– Hányan fordultak önhöz koronavírus miatt kialakult stresszel?

– A járvány kezdete óta alig akadt egy-két ember, aki ezt is tudatosan említette a problémái között. Azonban egyértelműen látszik, hogy a megemelkedett stressz-szint miatt – amelyet talán nem is fognak tudatosan kötni magához a vírushelyzethez – már sokkal előbb elérkezik az a határ, amikor úgy érzik, kezelhetetlenek számukra az élet mindennapi területein jelentkező kihívások. A felszínen a mindennapi problémák fogják megviselni az embereket, azonban a háttérben mégis a vírushoz köthető félelem és bizonytalanság fogja meghatározni az életüket.

– Hallhatunk olyan kifejezéseket, mint a vírusszorongás. Ez valós fogalom?

– Talán eddig nem volt használatos, de igen, beszélhetünk ilyesmiről. Maga a szorongás azt jelenti, hogy az ember olyan dolognak van kitéve az életében, amelyet nem tud kontrollálni, mégis mentális energiákat von el a mindennapi működéstől. Ez teljes egészében megjelenik ebben a pandémiás időszakban, hiszen nem tudjuk kontrollálni, viszont nap mint nap foglalkozunk vele. Ilyen helyzetben beszélhetünk vírusszorongásról, hiszen a szorongást kiváltó ok a vírushelyzet.

– Mit tehetünk azért, hogy mentálisan is meg tudjunk birkózni a járványhelyzettel?

– Az előbb felsorolt faktorokat csökkenteni kell a saját életünkben, illetve vissza kell vonnunk a kontrollunk alá. Amikor elkezdünk azzal foglalkozni, hogy a vírus átveszi az irányítást az életünk felett, akkor azt kell tudatosítanunk magunkban, hogy azzal, hogy betartom a védekezési előírásokat és figyelek a többi emberre, magam is részesévé válok annak, hogy a vírusveszélyeztetettség megszűnjön. Bár úgy tűnik, hogy ez csak csepp a tengerben, mégis ezzel valamilyen módon kontrollt tudok gyakorolni a helyzet felett. Hatalmas változás, amikor az emberek tudatosan kezdik megélni az életüket. Ha nem elszenvedem a kijárási korlátozásokat, hanem tudatosan úgy döntök, hogy ezeknek megfelelően élek, onnantól kezdve már nem egy külső dolog határoz meg, hanem a saját döntéseim fognak előrevinni.

– Mit tehetünk még?

– Mivel ez a helyzet nagyon sok mentális energiát von el az emberektől, fontos olyan rekreációs tevékenységeket beiktatni az életünkbe, amelyek a lelki töltődésünket szolgálják. Lehet ez olyan szabadidős tevékenység, amelyet ebben a környezetben is meg tudunk tenni, akár olvasás, sorozatnézés vagy minőségi időtöltés azzal, aki közel áll hozzánk. Ezek lesznek a töltődési pontok. Végül, de nem utolsósorban a szociális és társas segítségnyújtás: akivel személyesen tudjuk tartani a kapcsolatot, azzal úgy, akivel nincs erre lehetőség, azzal az online kapcsolattartás kerül előtérbe. A mostani helyzetben felértékelődik a közösségi média használata is.

– Mikor érdemes szakemberhez fordulni?

– Amikor azt tapasztaljuk, hogy a stressz-szintünk már a mindennapi funkcionalitásunkat gátolja. Aki eljön tanácsadásra, annál az elsődleges cél, hogy visszaadjuk az élete feletti kontrollt. Ha kipróbáltuk az imént felsorolt dolgokat, és mégis úgy érezzük, hogy nem tudunk teljesíteni, vagy jelentős negatív hangulatváltozást tapasztalunk, akkor érdemes segítséget kérni. Bármennyire is súlyos a vírushelyzet, pánikba esni nem szabad. Én azt tanácsolom, hogy csak annyit foglalkozzunk a vírussal, amennyit feltétlenül szükséges. A védelmi intézkedéseket tartsuk be, de nem kell pluszdolgokat kitalálnunk magunknak. Bízzunk a szakemberekben, és akkor könnyebben túl tudunk jutni ezen az időszakon.