Belföld

Kásler: Hangsúlyosabbá vált az értékalapú oktatás

Az új Nemzeti alaptantervvel (Nat) hangsúlyosabbá vált az értékalapú oktatás a köznevelésben, ugyanakkor a legkorszerűbb pedagógiai módszereket építették be, és nagyobb rugalmasságot adnak a pedagógusoknak - közölte éves beszámolójában az emberi erőforrások minisztere az Országgyűlés kulturális bizottságának keddi ülésén.

Kásler: Hangsúlyosabbá vált az értékalapú oktatás
Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere
Fotó: MTI/Illyés Tibor

Kásler Miklós elmondása szerint a kormányzat oktatási kiadásai 2020-ban megközelítik a 2150 milliárd forintot, ami 720 milliárddal több, mint 2010-ben volt, a 2021-es költségvetési terv pedig 2230 milliárd forintot irányoz elő a területnek.

A miniszter emlékeztetett arra, hogy elkészült a Nemzeti alaptanterv, amellyel hangsúlyosabbá vált az értékalapú oktatás, ugyanakkor a legkorszerűbb pedagógiai módszereket építette be. A Nat erősíti az identitást, elsősorban a magyar nyelv és irodalom, valamint az ének-zene tantárgyakon keresztül - fűzte hozzá.

A felmenő rendszerben bevezetendő új alaptantervnek köszönhetően 10-15 százalékkal alacsonyabb lett az óraszám, csökkent a tananyag mennyisége, de a Nat nagyobb rugalmasságot biztosít a pedagógusoknak is, akik óráik 20 százalékát szabadon használhatják fel - mondta a miniszter, hozzátéve: a Nat egységet alkot a kerettantervekkel, a tankönyvekkel, az érettségikövetelményekkel és a tanárképzés új feladataival is.

Kásler Miklós emlékeztetett arra, hogy immár minden magyar diáknak, azaz mintegy 1,2 millió tanulónak ingyenes tankönyvet biztosítanak. A kínálatban 52 kiadó 2907 tankönyve szerepel, köztük több frissen átdolgozott kötet.

Elmondása szerint a kormányzat elkészítette és az EU-nak is továbbította az új köznevelési stratégiát, közben szeptember 1-jétől csaknem 500 intézményben elindult az iskolaőri rendszer.

A miniszter kitért a járványügyi védekezésre is. Beszámolója szerint tavasszal indokolt volt a digitális oktatási rend bevezetése, azt segítették a digitális adatbázisok és oktatási felületek, valamit a jó eszközellátottság is, miközben a gyermekfelügyelet végig biztosított volt.
Több mint 10 ezer pedagógus részesült bruttó 500 ezer forintos egyszeri támogatásban.

Kásler Miklós elmondta: már augusztus közepén elkészült az oktatási intézményeknek szóló járványügyi intézkedési terv, amelyet azóta kétszer aktualizáltak.

Havi rendszerességgel biztosítják a fertőtlenítőszereket az iskoláknak, amelyekbe 41 ezer digitális hőmérőt juttattak el, 120 helyen hőkaput is építettek.

Az operatív törzs egyedi döntésekben határoz az osztályok, iskolák rendkívüli szünetéről: november 23-i adatok szerint 136 óvodai csoportban, 71 általános iskolában és 388 iskolai osztályban rendeltek el rendkívüli szünetet.

A miniszter szerint ennek a védekezési módszernek a folytatása kívánatos, amit várhatóan nem befolyásol a tanárok elrendelt tesztelésének eredménye, a 9. évfolyamtól azonban bevezették a digitális munkarendet. Ennek támogatására továbbfejlesztették az okostankönyveket és a Kréta iskolai alaprendszert.

Közölte, a központi írásbeli felvételi vizsgák szigorú óvintézkedések mellett folytatódtak, a szalagavatók megtartása azonban tilos.

A miniszter Szabó Szabolcs (független) és Hiller István (MSZP) képviselők kérdéseire válaszolva hangsúlyozta, hogy a PISA-felmérésben sikerült javulást elérni, miközben a hátrányos családi háttér miatt rosszul teljesítő diákok száma is csökkent, noha ezen a területen még van tennivaló - fűzte hozzá.

Hoppál Péter (Fidesz) érdeklődésére a miniszter elmondta, hogy a diákok eszközellátottsága nemzetközi összevetésben is jónak számít. A magyarországi iskolákban 350 ezer számítógép áll a tanulók rendelkezésére, a tavaszi járványidőszakban ehhez 8 ezret vettek, és további 12 ezer gép pedig szállítás alatt van.

Ungár Péternek (LMP) válaszolva Kásler Miklós emlékeztetett arra, hogy a speciális nevelési igényű gyermekek oktatásának támogatására 300 millió forintot adott a kormány, gyógypedagógus-képzés pedig a korábbi egyetlen helyett már nyolc helyen működik, ezzel jelentősen nőtt a gyógypedagógusok száma.

Ander Balázs (Jobbik) kérdésére válaszul a miniszter kiemelte, hogy az iskolai lemorzsolódás aránya folyamatosan csökken, de a kormányzat célja ennek további javítása, Arató Gergelynek (DK) válaszul pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy a pedagógusok száma emelkedett, miközben a gyermekek száma évtizedek óta csökken, így 2010 óta az egy pedagógusra jutó gyerekek száma 11,5-ről 10,4-re módosult.

Simon Róbert (Fidesz) felvetésével kapcsolatban elmondta, megvan a jogszabályi háttér a koronavírus-fertőzést szenvedő pedagógusok 100 százalékos táppénzének kiutalásához.

A pedagógusok koronavírus-szűrésével kapcsolatban emlékeztetett arra, hogy világszerte különböző sikeres védekezési gyakorlatok léteznek, Magyarország is saját járványügyi stratégiát követ, amellyel tavasszal „páratlan sikert” tudtak elérni. A járvány dinamikája most indokolta, hogy a közoktatásban gyorsteszteléssel bővítsék a védekezéshez szükséges információkat - mondta el a kulturális bizottságban tartott meghallgatásán Kásler Miklós.

Az európai országok közül GDP-arányosan Magyarország támogatja a kultúrát a legnagyobb mértékben - hangsúlyozta a kulturális ügyekről szólva éves meghallgatásán az emberi erőforrások minisztere.

Kásler Miklós felidézte: 2019-ben a kultúra állami támogatása 472 milliárd forintot tett ki, 91 milliárddal meghaladva az előző évi adatot, az önkormányzatok pedig 181 milliárd forintot fordítottak kulturális célokra.

Kiemelt kormányzati figyelem jutott a kulturális intézmények fejlesztésére, amihez hasonlóra a millennium óta nem volt példa - emlékeztetett a miniszter. Elmondása szerint az utóbbi 10 évben mintegy 100 kulturális beruházásról született döntés 530 milliárd forint értékben, és további 440 milliárd áll rendelkezésre további fejlesztésekre.

A Modern Városok Program keretében valósult meg a veszprémi, debreceni, győri és zalaegerszegi színházak felújítása, bővítése, hazai forrásból pedig szolnoki, kecskeméti és debreceni fejlesztések. A fővárosi beruházások közül a miniszter megemlítette a Nemzeti Színház műszaki korszerűsítését, a József Attila Színház fejlesztésének előkészítését, de további várható vidéki beruházásokról is szót ejtett.

Kásler Miklós emlékeztetett arra, hogy 2019-ben létrejött egy kultúrstratégiai intézményi kör 16 intézettel; ennek célja, hogy a országszerte egyenlő hozzáférést biztosítson a nemzeti kultúrához. Megalakult a Kulturális Tanács is, amely a kulturális ágazat egységes stratégiai irányításának szakmai alapjait biztosítja.

A kulturális közalkalmazottak jogviszonya munkaviszonnyá alakult, bérük pedig 6 százalékkal emelkedik - közölte.

A miniszter elmondása szerint a 2019-ben alapjaiban rendeződött át az előadóművészeti intézmények, különösen az önkormányzati fenntartású színházak finanszírozása. 2020 áprilisáig minden önkormányzattal megszületett a megegyezés, így közös állami-önkormányzati működtetésűvé vált 8 fővárosi színház, továbbá 20 vidéki város 30 intézménye.

Folytatódott a népművészet támogatását célzó Csoóri Sándor-program, amely idén 3 milliárd forintos keretből 2200 szervezetnek nyújt anyagi segítséget.

Az idei év januárjában létrejött a Petőfi Irodalmi Múzeum Digitális Bölcsészeti Központ azzal a feladattal, hogy a közgyűjteményekben zajló digitalizációt koordinálja és dinamizálja.

Létrejött az internetes tartalmak megőrzését szolgáló jogi háttér is, erre támaszkodva az Országos Széchényi Könyvtár 2021-től ellátja a magyar vonatkozású webtartalmak archiválását és feldolgozását - számolt be a miniszter.

Kásler Miklós hangsúlyozta: a kulturális kormányzat kiemelt célja a nemzeti gyökerek kutatása, a nemzeti identitás megerősítése, a tudományos eredmények közérthető formában történő közzététele.

Ennek elősegítésére kezdte meg a működését 2019. január 1-jén a Magyarságkutató Intézet, amely a magyarság nyelvét, eredetét, múltját kutatja interdiszciplináris módon. Az intézet rendkívül magas színvonalon és prekoncepciómentesen végzi feladatát: számos kiadvánnyal, konferenciával, kiállítással jelentkezett, régészeti feltárásokat, archeogenetikai vizsgálatokat finanszírozott - értékelt a miniszter.

Kásler Miklós elmondása szerint a kultúra támogatása a járvány idején kiemelt cél: a kormány idén 12,6 milliárd forinttal segített abban, hogy a magyar kultúra túlélje a világjárvány időszakát.

Ebből 800 millió forint jutott a Muzsikáló Magyarország programra, majd további 200 millió forint a magyarországi cigányzene támogatására. A minisztérium saját keretéből 1 milliárd forintot csoportosított át az előadóművészeti szcéna megsegítésére, ebből mintegy 3000 művész kapott átlagosan 300 ezer forintot.

Eközben előtérbe kerültek az online kulturális szolgáltatások, hiszen vészhelyzet idején a kulturális intézmények látogatása tilos, de online minden kulturális esemény engedélyezett - mondta el Kásler Miklós.

Hiller István (MSZP) képviselő kérdésére válaszolva a miniszter hangsúlyozta, hogy nem volt olyan színház, amely kapcsán ne sikerült volna megállapodni az önkormányzatokkal.

Simon Róbert (Fidesz) érdeklődésére közölte, hogy a Magyarságkutató Intézet működésének eddigi két évében rendkívül korrekten, magas tudományos színvonalon, közérthető nyelven „alapvetően fontos dolgokat közölt”.

Ander Balázs (Jobbik) arról érdeklődött, hogy a kulturális dolgozók bérrendezését elintézettnek tekinti-e a kormány a 6 százalékos béremeléssel. Kásler Miklós elmondta: véleménye szerint a béremelés nem elég magas, de jelen pillanatban erre van lehetőség.

Kapcsolódó írásaink

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom