Belföld
December közepéig elérhetjük a második hullám csúcspontját
A magyar orvosok, nővérek, ápolók, mentősök, háziorvosok egy világtörténelmi háború harcosai – mondta lapunknak Bedros J. Róbert professzor, Orbán Viktor miniszterelnök főtanácsadója
– Bár a lakosság döntő része megnyugvással fogadta a nemrég bevezetett korlátozó intézkedéseket, egy rendkívül zajos és nagy hangú kisebbség mégis erőszakosan ágál ellene. Mit lehet üzenni azoknak, akiknek semmi sem jó?
– Tudomásul kell venni, hogy számos szempontot kell szem előtt tartani a felelős döntések meghozatalakor. Ilyen például az ellátórendszer terhelhetősége, kapacitásai, és természetesen az is, hogy a gazdaságnak a maximális biztonsági előírások betartásával működnie kell. Egészen addig, amíg ez lehetséges. A tapasztalatok azt mutatják, hogy nyugati szomszédaink megbetegedési statisztikáit a hazai adatok egy-két héttel követik. Így az ottani intézkedések iránymutatók lehetnek számunkra a döntések meghozatalakor. A kór nem válogat, s nem az egyéni értékítéletek vagy hozzáállások mentén fertőzi meg az embereket.
– Az első hullám adott olyan alapot, melynek révén a második, lényegesen súlyosabbnak tűnő átvészelhető?
– Az ágazatban dolgozó kollégák rengeteg tapasztalatot szereztek az első hullám idején. Mindezek segítségével a jelenlegi, kétségtelenül lényegesen komolyabb járványügyi helyzetben még több életet menthetnek. Az orvosok és nővérek tavasszal gyakorlatilag tapasztalatok híján harcoltak az akkor még ismeretlen kórral. Ma pedig az akkor szerzett tanulságokkal felvértezett, a járványhelyzetben rutinnal rendelkező kollégák állnak a frontvonalban. Azt gondolom, hogy az ágazat nemzetközi mércével mérve is kiemelkedő munkát végez. A magyar orvosok, nővérek, ápolók, mentősök, háziorvosok és minden egészségügyben dolgozó kolléga egy világtörténelmi háború harcosai. Minden egyes egészségügyi dolgozó köszönetet érdemel az önfeláldozó munkájáért.
– Visszakanyarodva a közelmúltban hozott intézkedésekre, sokan – leginkább politikai alapon – farkast kiáltanak...
– A miniszterelnök és a szakemberek a beérkező – és korábban befutott – adatok alapján hozták és hozzák meg az újkori Magyarország történetének talán legszigorúbb intézkedéseit. Ezek a döntések szükségesek ahhoz, hogy az egészségügyi ellátórendszer megfelelően el tudja látni a feladatait. Azt gondolom, hogy az első hullám időtartamát, valamint a most meghozott rigorózus intézkedéseket alapul véve december közepéig elérhetjük a járvány csúcspontját.
– A harminc napot tehát elegendőnek véli?
– Valószínűsítem, de hozzáteszem, azért ez egy soktényezős hadviselés. Ha a szabályokat azzal a fegyelmezett állampolgári magatartással kezeli a társadalom, amilyennel az első hullámban tette, akkor ezek az intézkedések mérsékelhetik a fertőzések számát, esélyét. A mérhető adatok egy-két hét alatt igazolják a felelős magatartás hasznát. Úgy értem, hogy közösségi és egyéni hasznát. Mindent egybevetve, figyelembe véve a rendszer terhelésének emelkedését, a még rendelkezésre álló ágykapacitásokat, a szimulációs számítások szerint elegendő erőnk lesz a betegek ellátásához. Ha nem így történik, arra a forgatókönyvre is akadnak alternatív megoldások. Ilyenek lehetnek például az arra alkalmas intézmények kórházzá alakításai is.
– A honvédség tavasz óta segíti az egészségügy munkáját. Egy hete pedig az egészségügyben is szolgálatba léptek. Hasznos a katonák jelenléte a kórházakban?
– A Magyar Honvédség kiválóan teljesít a veszélyhelyzettel kapcsolatos feladatok elhárításában. S azt se feledjük, hogy a katonák jelenleg a korlátozó intézkedések betartását is ellenőrzik. Kontrollálják, hogy időben bezártak-e az üzletek, szórakozóhelyek és intézmények, figyelmeztetik a szabálysértőket arra, ha éppen nem viselnek maszkot vagy nem tartják a védőtávolságot. Ha a kérésnek az állampolgár nem tesz eleget, a velük együtt járőröző rendőrök akár százötvenezer forintos bírságot is kiszabhatnak. Katonáink jelenléte biztonságot sugároz. Fegyelmezettségük és határozottságuk transzparens módon is segíti a szabályok betartatását.
– A kórházba került betegek közül mennyi szenved krónikus betegségben?
– A Covid–19 miatt kórházba került betegek között jelentős számban fordulnak elő cukorbetegek, tüdőbetegek vagy vese- és szív-, valamint érrendszeri betegek is. Nagyon fontos azt is megemlíteni, hogy a betegek csaknem harmada túlsúlyos vagy elhízott. A már meglévő krónikus betegségek mellett rendkívül veszélyes rizikófaktor például a dohányzás és az elhízás is. Hazánkban a felnőtt lakosság mintegy harmada érintett az utóbbiban, s ezzel az értékkel a világban sajnos a harmadik helyet érdemeltük ki. A 60 év alatti elhízottak kétszeres eséllyel kerülnek az intenzív osztályra, mint a náluk kevésbé elhízottak. A lélegeztetés kapcsán számos nehézség merülhet fel az elhízás miatt. Az egyik ilyen, hogy a magasabb hasűri nyomás miatt beszűkül a tüdőkapacitás, emellett a zsírszövettel terhelt mellkas nehezebben mozgatható lélegeztetőgéppel. Arról már nem is beszélve, hogy több rizikófaktor együttes megléte rendkívüli módon megnöveli a lélegeztetőgépre kerülés és a halálozás esélyét. Ezen statisztikák üzenete az, hogy nem csak az idősek vannak veszélyben. A járvány az aktív lakosság komoly hányadára is veszélyes.
– Lehet még – akár idén – jó oltóanyag itthon?
– Az oltóanyag tekintetében fontos leszögezni, hogy csak azok a készítmények kerülhetnek forgalomba hazánkban, melyek az Európai Gyógyszerügynökség, vagyis EMA engedélyét megkapják. Sajnos azt tapasztaljuk, hogy vannak olyan készítmények, amelyek gyógyhatását a közösségi felületeken nem ellenőrzött források tényként kezelik. Fontos, hogy csak azon készítmények gyógyhatása deklarálható, amelyek az országos tisztiorvosi szolgálat közleményeiben, hirdetményeiben, nyilatkozataiban az engedélyek és tanúsítványok birtokában nyilvánosságra kerülnek.
