Belföld

December közepéig elérhetjük a második hullám csúcspontját

A magyar orvosok, nővérek, ápolók, mentősök, háziorvosok egy világtörténelmi háború harcosai – mondta lapunknak Bedros J. Róbert professzor, Orbán Viktor miniszterelnök főtanácsadója

A jelenlegi járványügyi védekezésben meghozott döntések természetesen az emberélet megóvását tekintik az elsődleges célnak – hangoztatta a lapunknak adott interjúban Bedros J. Róbert professzor. A miniszterelnök főtanácsadója aláhúzta, az ideiglenesen bevezetett korlátozó intézkedések hatását rövid idő alatt detektáljuk.

December közepéig elérhetjük a második hullám csúcspontját
„Mindent egybevetve, figyelembe véve a rendszer terhelésének emelkedését, a még rendelkezésre álló ágykapacitásokat, a szimulációs számítások szerint elegendő erőnk lesz a betegek ellátásához”
Fotó: MH

– Bár a lakosság döntő része megnyugvással fogadta a nemrég bevezetett korlátozó intézkedéseket, egy rendkívül zajos és nagy hangú kisebbség mégis erőszakosan ágál ellene. Mit lehet üzenni azoknak, akiknek semmi sem jó?

– Tudomásul kell venni, hogy számos szempontot kell szem előtt tartani a felelős döntések meghozatalakor. Ilyen például az ellátórendszer terhelhetősége, kapacitásai, és természetesen az is, hogy a gazdaságnak a maximális biztonsági előírások betartásával működnie kell. Egészen addig, amíg ez lehetséges. A tapasztalatok azt mutatják, hogy nyugati szomszédaink megbetegedési statisztikáit a hazai adatok egy-két héttel követik. Így az ottani intézkedések iránymutatók lehetnek számunkra a döntések meghozatalakor. A kór nem válogat, s nem az egyéni értékítéletek vagy hozzáállások mentén fertőzi meg az embereket.

– Az első hullám adott olyan alapot, melynek révén a második, lényegesen súlyosabbnak tűnő átvészelhető?

– Az ágazatban dolgozó kollégák rengeteg tapasztalatot szereztek az első hullám idején. Mindezek segítségével a jelenlegi, kétségtelenül lényegesen komolyabb járványügyi helyzetben még több életet menthetnek. Az orvosok és nővérek tavasszal gyakorlatilag tapasztalatok híján harcoltak az akkor még ismeretlen kórral. Ma pedig az akkor szerzett tanulságokkal felvértezett, a járványhelyzetben rutinnal rendelkező kollégák állnak a frontvonalban. Azt gondolom, hogy az ágazat nemzetközi mércével mérve is kiemelkedő munkát végez. A magyar orvosok, nővérek, ápolók, mentősök, háziorvosok és minden egészségügyben dolgozó kolléga egy világtörténelmi háború harcosai. Minden egyes egészségügyi dolgozó köszönetet érdemel az önfeláldozó munkájáért.

– Visszakanyarodva a közelmúltban hozott intézkedésekre, sokan – leginkább politikai alapon – farkast kiáltanak...

– A miniszterelnök és a szakemberek a beérkező – és korábban befutott – adatok alapján hozták és hozzák meg az újkori Magyarország történetének talán legszigorúbb intézkedéseit. Ezek a döntések szükségesek ahhoz, hogy az egészségügyi ellátórendszer megfelelően el tudja látni a feladatait. Azt gondolom, hogy az első hullám időtartamát, valamint a most meghozott rigorózus intézkedéseket alapul véve december közepéig elérhetjük a járvány csúcspontját.

– A harminc napot tehát elegendőnek véli?

– Valószínűsítem, de hozzáteszem, azért ez egy soktényezős hadviselés. Ha a szabályokat azzal a fegyelmezett állampolgári magatartással kezeli a társadalom, amilyennel az első hullámban tette, akkor ezek az intézkedések mérsékelhetik a fertőzések számát, esélyét. A mérhető adatok egy-két hét alatt igazolják a felelős magatartás hasznát. Úgy értem, hogy közösségi és egyéni hasznát. Mindent egybevetve, figyelembe véve a rendszer terhelésének emelkedését, a még rendelkezésre álló ágykapacitásokat, a szimulációs számítások szerint elegendő erőnk lesz a betegek ellátásához. Ha nem így történik, arra a forgatókönyvre is akadnak alternatív megoldások. Ilyenek lehetnek például az arra alkalmas intézmények kórházzá alakításai is.

– A honvédség tavasz óta segíti az egészségügy munkáját. Egy hete pedig az egészségügyben is szolgálatba léptek. Hasznos a katonák jelenléte a kórházakban?

– A Magyar Honvédség kiválóan teljesít a veszélyhelyzettel kapcsolatos feladatok elhárításában. S azt se feledjük, hogy a katonák jelenleg a korlátozó intézkedések betartását is ellenőrzik. Kontrollálják, hogy időben bezártak-e az üzletek, szórakozóhelyek és intézmények, figyelmeztetik a szabálysértőket arra, ha éppen nem viselnek maszkot vagy nem tartják a védőtávolságot. Ha a kérésnek az állampolgár nem tesz eleget, a velük együtt járőröző rendőrök akár százötvenezer forintos bírságot is kiszabhatnak. Katonáink jelenléte biztonságot sugároz. Fegyelmezettségük és határozottságuk transzparens módon is segíti a szabályok betartatását.

– A kórházba került betegek közül mennyi szenved krónikus betegségben?

– A Covid–19 miatt kórházba került betegek között jelentős számban fordulnak elő cukorbetegek, tüdőbetegek vagy vese- és szív-, valamint érrendszeri betegek is. Nagyon fontos azt is megemlíteni, hogy a betegek csaknem harmada túlsúlyos vagy elhízott. A már meglévő krónikus betegségek mellett rendkívül veszélyes rizikófaktor például a dohányzás és az elhízás is. Hazánkban a felnőtt lakosság mintegy harmada érintett az utóbbiban, s ezzel az értékkel a világban sajnos a harmadik helyet érdemeltük ki. A 60 év alatti elhízottak kétszeres eséllyel kerülnek az intenzív osztályra, mint a náluk kevésbé elhízottak. A lélegeztetés kapcsán számos nehéz­ség merülhet fel az elhízás miatt. Az egyik ilyen, hogy a magasabb hasűri nyomás miatt beszűkül a tüdőkapacitás, emellett a zsírszövettel terhelt mellkas nehezebben mozgatható lélegeztetőgéppel. Arról már nem is beszélve, hogy több rizikófaktor együttes megléte rendkívüli módon megnöveli a lélegeztetőgépre kerülés és a halálozás esélyét. Ezen statisztikák üzenete az, hogy nem csak az idősek vannak veszélyben. A járvány az aktív lakosság komoly hányadára is veszélyes.

– Lehet még – akár idén – jó oltóanyag itthon?

– Az oltóanyag tekintetében fontos leszögezni, hogy csak azok a készítmények kerülhetnek forgalomba hazánkban, melyek az Európai Gyógyszerügynökség, vagyis EMA engedélyét megkapják. Sajnos azt tapasztaljuk, hogy vannak olyan készítmények, amelyek gyógyhatását a közösségi felületeken nem ellenőrzött források tényként kezelik. Fontos, hogy csak azon készítmények gyógyhatása deklarálható, amelyek az országos tisztiorvosi szolgálat közleményeiben, hirdetményeiben, nyilatkozataiban az engedélyek és tanúsítványok birtokában nyilvánosságra kerülnek.

Kapcsolódó írásaink